Napi Hírek, 1923. január/1
1923-01-02 [0051]
Fari s ae3anb»r 3U/HaT*3/ Jgy tudják, hogy rouearc iinlflítsrsiiiói :.5B9to--s.-igaJi set ert uríatoriuwrt szándékozik adni ttstíizatéejkre és íol.igí s«|llitáMk-a <fcj»aUit a sóvei-keso* zálogok eUenften: az. íllar' <ríi kiakuzf- v. fastillitási programi aatára.n beit!, a íunr- dók; rnOMáujak aJ.ieoorüose. a szen-teraeles Ml'.., »c» iXxi&tlM, ..nők szsdese a Rajna balpartján, őe küüfe. llleták « MpÉMp&p rajnai ír * RoiiVridákroL A bewí-;.r^' .':*;>«;.-s>,H jóvátételi számlára csak akkor tartják viss?». ks SfostOBísag a»o teljesít: leszállított pia kotelezettf igeit Í'J a péczagri retornot nea hajtja Tágra. A garanciabizottsis erltnbe hai.yesné át székhelyét. Nnaetország kölotes tervet, alőterieastaci a sárkn stabilizálására és belső kölcsönt felvonni.. isdósaá* leszállltaaár- cgak a C.bwnokra terjedne ki, a szövetségöz-i adósságok arányos leszállítása mellett, d'; Poincaié az ötven els£ milliárdot íranoiaországnak követeli. Poincaré követelni fogja a ceuzeiközi kölosön siattetését./ÜTty Isib « r jj deoeaber 31,/tOlff/"Cuno kanoelíár "A becsületes karaskadá"-egyesületben ma hosszabb JmaMatummiieH;. oolitikai jellegű beszédet mondott, amelyben az egész jóvátételi problémát es Németország teljesítőképességét taglalta. A kancellár a többi között kifejtette, hogy Németországnak, ha teljesitőképes akar lenni, nemzetközi kölcsönre van szüksége, erre azonban csak akkor van kilátása,, ha szolgáltatási kötelezettségét véglegesen tisztázták, A jóvátételi bizottság maga augusztus 31-ati egyaangulag slismerta Németország fizetésre való képtelenséget,. Alaptalan tahit a vádaskodás, hogy Németország rendszeresen önmagát' tesie tönkre. Házasságunk a puaztuláa aggasztó tüneteit rutát ja, de igazán hiszi-e valaki," hogy Kémetország csupán hitelezőinek károsítása vágott, öngyilkosságot kfajvet el. A súlyos es szarenosétlen háború gazdaságunkat mélyrehatóan, megingatta, minket a kereskedelmat iiaő népek agyenrajguságából kizárt, gazdaságunk szilárd talaját elpusztította, valutánkat összezúzta ós a világos rendelkezések ian3tőségétŐl megfosztott. Mindazonáltal már eddig is teljesítésünk akkora, hogy meghaladja az ujabb történelem bármely hadikárpótlását, Moat teljesítőképességünkről folyik a vita. A világ egyetlen hitelezője sem fog nekünk hitalt nyújtani;mielőtt nem ismeri a reánk kirovandó terhet. Ehhezjárul esősorban Franciaországnak az Jszüksóglate, hogy minél előbb fiz összeggel számolhasson, Kzórt iie^iiiisiMniagpnk el vagyunk határozva, hogy elsőbben is szilárd összegben meghatározott terhet vállalunk magunkra és készek vágyjuk ezt a szilárd, összeget kölcsönök utján egy nemzetközi pénzügyi konzorcium segítségével elíteremteni, ha pedig ez kölosön utján nem sikerül, kamatokat és törlesztési kvótát fizetni. A kancellár kifejezte azt a reményt, hogy gigát BámsEía ennek az útnak végén, amelyet Németországnak megtennie kell,, a német nép szabadsága áll,* és hangoztatta, hogy ez a remény a nép minden rétegéből a legnagyobb arőleszitést fogja kiváltani. A végleges magoldástól a német nép várja a gazdasági és politikai szabadsagot és az egyenjoguságot f valamint a rajnai német tartományok megszállásának kiküszöbölését, hogy swraanErBáairm a meddő terhek és akadályod amelyek mindezekből a német gazdaságot hátráltatják végleg megszűnjenak. Düsseldorfot, Duísburgot és 1 j Ruhrortot ki kell üríteni* A végleges magoldás naa lehat ogyébb mint szakítás mindenníiü síaioioval. retorzióval, vagy erőszakos intézkedéssel. 0 sakis tárgyalásokban, férfi férfivel nyíltan beszólva.jöhet létre a megoldás. •>, • : . r. . •.,,.„ - asi ;n:,>, .';->,•(•,.': iuaí seürssges- •* segít ázzál is okcl*ák meg. lim tartani lehsc Néaatország háborúi jza*-ütíáa*Uói» Hö£J aiiiiai aiiptaxanbagat bizonyítsuk, a francia koraányt egy harmadik hatalom közvetítésével tudattuk, hogy Neaetország hajlandó" Franciaországgal a Rajnán érdekeit többi nagyhatalommal együtt j^xcsönösen egy a Rajnánál nem érdekelt nagyhatalomnak, mint bizalmi tényezőnek felügyeleti alatt egy emberöltőre ünnepélyesen Kötelezettséget vállalni/hopy népszavazásból eredő külön felhatalmazás ne,lkul ne vezessenek háborút egymás ellen, agy Ilyen kötelezettség valamennyi érdekelt népet a háború helyéét a béke esznekorebe vinné és a képzelhető legjobb békegarancia volna. 'Sajnálatomra Franciaország ezt az ajánlatot visszautasította. A kancellár végül kifejezte azt a reményt, hogy a régi esztendő az erőszak politikája nak temetőjét jelenti és az uj év meghozza az igaz bekét, amelyre a pápa fenséges karácsonyi szózatában a népeket felszólította^ A német nép tóBörüljön az áldozatkészség és a munka közösségébe. Ha azután új csalódások jönnek akkor a nemet nép semmitől, de ifíazán semmitől sem engedi magát maid szétválasztani és továbbra is küzdoni fog szabadságáért, /ÖTI/ Fari a. de-jember 31./!?clff/ Lord Crej^az ui angol Dagykövet mjgbizólevelének átadásakor a követezőket fejtette ki: Az angol kormány megbízott, aogy a francia köztársaság elnökét biztosítsam teljes bizalmáról Franciaország és Nagvbritannia 3Zoros kapcsolatában.' Hz a közösség jogosulta taszí a reményt olyan politikai jövőre, amely erkölcsileg igazságos és ósz3zera alapon épül. Kogy négy ÓT óta valamennyi szovetsiges számára a cyőzslem bizonyos mértókbeE íllaziók forrása lett, azt tagadni nem lehet- Ez azonban ujabb ok a két országot összekötő kapocs szilárdítására, ami az egész világban biztosítja az igazságosság és szabadság amaz eszményinek elismerését, amelyért annyi ezer ember életet áldoztaí^faTaszában MilJcrand elnök kijelentette, hogy & győzelea a győzteseknek tenylag nem hozta azt a teljes kiaJégitest, amelyre joguk volna.. A bóké azonbar. legalább a niniauBut kell hogy aeghozza nekik, amelynél kevasobbet OársilJ mértékletesek legyenek is, nea viselhetnének e.U Kgyek leszünk ennek a nlciataunak el; xó3éten. Bécs, deoeaber 31 T A diploaá?iaí képviseletek ta délben újévi tisztelgésre jelentek meg a szövetségi eüoTsnáWliT/ Athén., december 30» A lapift jelentése szerint jfranoiaorszag íiörö'rgország amá kivárságához„ hogy a görös hadsereg ujjájzervsfésóbi re a irancia katonai missziá-val kötött katonai szerződest ^gujitaa, hozzájáiult, /MTI/ Pilis, január 1, A Journal intervjut közöl Kosztára baaával, aki osodálkoziii; a lausannei tárgyalások lassú meneten, holott a török delegáció alig követelt Talajút. A török nép a nemzeti "(•, rtckaliOnasj Legkisebb részéről sem akar lemondani és az utolsó laheiloligjíküzd a kapitulációk megszüntetéséért, mert azokat a nemzeti önérzet saiyoa séreiaónek tartja, A törökök ragaszkodnak ahhoz, hogy a görcí paui arthátus távozzon országukbíl.Remóli, hogy a ha v almák aéltáayoljái Törökország icszándákát arra, hogy a tárgyalásoí.at lehető rövid ido platt beíejezzék* A&nj Törökország békülék.my, de tudatában van mól' tó magának Is erejéLok íz éá kész jogainak védolmáta létét is Útba vetni./SÍT/
