Napi Hírek, 1923. január/1
1923-01-13 [0051]
Berlin, január 13. A birodalmi gl.üiéá épiilolénrkl zászlait félárbocra eresztették! Loebe cli-o'v irövid bsszjéjddel nyitotta meg az ülést, amelyben, kijelentette, hogy a birodalmi gyűlés ma állást foglal a felháborító francia katonai erószJak ellen. Kijelentjük azi egész világ színe előtt, hogy ez a cs"apás, amely országunk békéjét, népünk szabadisáijú' és jogait sújtották, mérges fulánkljál órezftetni fogja nemcsak velünk, hanem mindazokkal, akik a békés fejlődést kívánják és az egész világra végzetes következményekkel fog járni. Az elnök végül ezt a felhívást intézi a francia nemzethez: ' —' Megálljatok!! Tegye'eK jova azi igazság nemsagfot, amelyet velünk szemben elkövettetek, mert ti és utódaitok fogják annak következményeit viseini. Luno birodalmi kancellár ismertette a f ranciákl «'s a belgák fegyveres bevonulását Ezt a fegyveren betörést elkövették olyan országgal és nemzettel szemben, amely végrehajtotta leszerelését és békés munkája után jár, amely nem gondolhatott és nem JS gondolt arra, hogy a belga-francia hadsereggel! egyetlenegy embert vagy egyetlenegy íégyvért'állítson: szembe. A francia kormány eljárásának megokolásáül a versaillesi szerződésre hivatkozik, amelyet ezelőtt három évvel irtunk alá, hogy szilárd, igazságos és állandó békét léptessünk a háború helyére. A németi nemzet becsülebesen arra töreked,tt, hogy szerződéses kötelezettségeit teljesítőképessége határain bélül •teljesítse. Kérdem aZ egész világból, volt-e nemze!, amely többet tehetett, mint ez a nemzet, amely 4 világforgalo'mtói áégy évig elzártan, a háború "csapásai folytán elernyedt? Hogyan mondhatta Poinear 5 » kamarában, hogy nem bizhatik többé Németország álnok ígéreteiben? Németország gazdaságpolitikai fören mindent el akar követni, hogy a jóvátételeket teljesítse, A francia kormányt azonban rendszabályai ná! csak hatalmi politikai szempontok vezérrelték. (Élénk éljenzés) Az állítólag hiányzó német fűrészeli fáért és távirópóznákóet Poincaré 'kalona> akció! ía| ioi'i amely beláthatatlan! kö'tSéget okoz és, a Bivátéteh fizetéseket improduktív célokra fogja forduanjr. Pomcaré szavai senkit sem ejthetnek tévedésbe a RuhrvidÓken lévő francia katonák fegyveres reális valósága felől. 1 | A kancellár sorra veszi Poincaré érveit és azután így folytatja: Az idegen csapatok bevonulása a Ruhrterüieíre jogsérelmet és szerződésszegést jelent. félénk! fielyesíés a többségi pártoknál, felkiáltásod a imv mumsták' padjain: Ezt tőletek tanulták'! Pfuj-kiá'tasok a többség padj'ain.) A német ,neimzeí az e-evz világ ssíino előtt .ünnepélyesen tiltakozik, az erőiza'i ellen, amelyet védtelen néppel szemben alkalmaztak. (Élénk helyeslés.; Ennek következménye! azokra a 1 kormányokra hárulnak, amelyeik a bevonulást ajánlották'. Amíg ez a szerződésellenes állapot fennáll, (egyetlenegy német kéz sem fog megmozdulni, hogy, ezeket a rendszabályokat támogassa. Vajmi kevés, iamit külsőleg Bz! erőszak ellen lehetünk, sókkal több azonban az, amit bensőleg lehelünk "és! teszünk is ellene. Ezt az a szilárd! akarat $s eltökélt szándék, hogy ezekben a súlyos napokban rendületlenül ragaszkodunk a német birodalom 1 egységéhez. A francia kormány legújabb akciójánál nem jóvátételekről van szó, hanem arról a brutális terje'szikedési poütikárói, amelyet XIV Lajos kezdeményeXziett és amelyet republikánus utódai is folytattak Xék amely a Rajnavidéket mindenáron el akarja sziafkitani Németországtól. Gyászosan és tájdalmasan gonWolunk testvéreinkre, akik most az idegén megszállás alatt !«envednekl, de ép ezekben a pillanatokban felszólítjuk őkéí, őrizzék meg nyugalmukat és higgadtságukat, meri egyes ember meggondó at'aa, lé^ouel véyse-'es kovelkezmnényel járhat WL összcségre. Jog'atafiság, inseg és nélkülözés most a sWrsu.ik', jog', szftiiadság ós béke a célunk 1 , összeiartás az utunk. .((Viharos helyeslés a többség padjan) •'• Sliésemann képviselő a polgári pártok nevében kijelenti, hogy biáncaország a Rajna-tartományt el alkarja szakítani Németországtól és a Ruhrvidékel' gazdaságilag ki akarja foszlan'. branciaország célja Németország elpusztítása Azt hisz 7 , hogy a német térület megszállásával, gazdaságunk meg ö'tásávai megbonthatja a német egységet. Ez nem fog sikerülni. A szónok felszólítja a megszállott tetüelen élő "testvérekét, hüigy tartsanak kí, mert a német haza veh lük cl. A szónok helyesh,, a kormánv eljárását és a kormányt támogatásáról bjtdsitja. (MTI.) r ; § Róma, január 13. AmphiteatróV orosz író bolsevista okmányokat közöl, amelyekben Vorovszki népbiztos arrö! panaszkodik, hogy Mussolni kényszeríteni akarja az orosz szovjet missziót Olaszországban arra, hogy személyzetének létszámát csökkentse. A népbiztos azt állítja, hogy a személyzet elégtelen arlra, hogy a reáháramló nagy munkának eleget tegyen- igy tehát a csökkentés következtében lehetetlen lesZ az olasz lilkbs szolgálatot továjbb ellátni és ve;• szélyben forog 1 a szovjetnek' Olaszországban eddig kl~ íojitéLt munkálkodása. (MTI.) » § Róma, január 13. Mikiós görög herceg megérkezett Konstantin király ravatalához. Miklós herceg értesülése szerint a görög forradalmi kormány nem fogja megengedni, hogy a király holttesté! Athénba szálliiását. (MTI.) § Kov no, január 13. (Litván Távirati'Iroda) A niBmelvidéki lázadók ellenzéki gyűlése, amelyet; Memet város kjözelébcn tartottak meg, a következő jegyzéket intézte a szplvetségesek bizottságához: A Memel-terjüjlet egész lakossága minden vérontás nélt tül csatlakozott a mfemeh legfőbb védelmi b'zottságíoz. A memeh rendőrség és közigazgatási hatóságok) kötelességeiket rendben tovább teljesitik. Hiveink néni) hrcaolnak a szövetségesek ellen, hanem csupán a' memeh kormány ellenf lázadlak fel. Ennélfogva arra kérjiük a francia hadseregei, hogy a Memel-vidékrőli vonuljon ki és tartózkodjék minden háborús intéz!kedésből. llyinódonv a Memei-terület lakossága é« hivatalnokainak biztonsága biztosítva lesz. Amennyljben vérontás következnék be, ezért a felelősség nemi fogja a fellázadt memeh párthivekét terhein 1 '. A memeh munkások nyuglaalanok és követelik az üjrMemel-kormány elismerését. (M'l'l.)
