Napi Hírek, 1923. január/1

1923-01-08 [0051]

(Sedpel nyilatkozatának folytatása.) LTgly a népek békéjének eseményével szemben Ha lápiák és közismert felfogásom, mint aj ... i.zjveiség 1 eszményéről vallott felfogásom követ­kéz ci.cn örüiök, hogy közremüködhetem égy oiyan döntőbíróság alapkőleiételében, amely két szomszé­'•!) viszonyának békés kialakítását fogja elömoz­i. Iia a szerződést miniszlertársainkkál megször v zicűb! és parlamentjeinkben megvitattuk, akkor Unjak semmi seim fog ülj álban állani, i ormészelesen nagy szerepet játszik Ausztria és Magyarország forgalmának, kereskedeimének és árucseréjének! kérdése. Kormányom néhány hétté! ezt­elöli nagy akciót kezdett; ez az akció az ellen a ti­lalmi rendszer ellen irányul, amely a kereskedelmi forgalom terén a különijöző államok közölt kü­lönösen Középeurópában fennáll. Akciónkkal egy­iben az államok kjözti közgazdasági szabad­ságot js előmozdilani kívánjuk. Mi, akiket egy rég] nagyhatalomból és egy nagy közgazdaság;!, területtől téplek kJ, mk érezzük leginkább, milyet* károsodást szenved az elzárkózás következtéiben a mi egész közgazdasági életünk) és mi tudjuk legimkáibb, hogy ebben a vonatkozásban js köizös érdek a szaba­dabb forgalom helyreállítása. Mi, oszírákok, már sok 1 állammal kötöttünk kereskedelmi szerződéseket, a melyek tartalmát igyekezünk még inkább bővileni éa szükségesnek tartjuk, hogy a szerződések egész reud­szerét a különböző államok közölt kiaknázzuk, nem­hogy népünket tulsökáig sújtsa a gazidasági korlá­tozás. Nagyon örültem, hogy ehhez az akcióm­hoz más oldalról is hozzájárultad Emlékczletek azokrja a szavakra, amelyeket a francia miniszter­elnök az ó-év legutolsó napjaiban mondott, .amikor a francia parlamentien az osztrák' szavafosságji tÖr­(véttiyt tárgyalták; Kedvezően fogadta most ezt a tervet a magyar kormány is, amiben természbleseni sohasem kételkedtem, mert minket a jövőben is — mint a múltban, — nagy érdekközösség kapcsol össze. — De ha kél állam közt olyan vjszony van, mint Magyarország is Ausztria kibet, ahol ennék ai kapcsolainak megvan ugy a maga történelmi, mint földrajzi és közgazdasági oldala, akkor az ilyen vi­szony különböző súrlódásokra vezel. A történelmi ol­dalról és beszélnem kell. Minéi szorosát* volt a) kapcsolat a régi időben, annál nehezebben illesz­kedik bele a kiéit különválasztott állam az európai­állalmreníiszerbe és éppen ezért hevesebbek) js a súr­lódása]. Az elzárkózás általános rendszere hozza ma­gával, anielyet szomszédaink mindkettőnkkel szem­ben érvényesflenek, hogy a forgalom nem mindig egészen kijfogűslalan. b hó folyamán különböző pana­szok menüitek léi, amelyeket alkalmunk volt tegnap (megbeszélni. Azokban a kérdésekben, amelyeket nem lehel egy szempillantás alatt áttekinteni és meg­oldani, már a legközelebbi napokban külön tárgya-, lásokat szándékozunk indítani részint Bécsben, ré­szint Budapesten, Ezek a tárgyalások módol foguaiq nyujlani arra, hogy a részletkérdésekét tisztázzuk!, — ls'mételten alkalmam lesz találkozni, Bethleni István grót, magyar miniszterelnök úrral, E találko­zások során bizonyos irányokban ki l'ogl;juk egészí­teni és ki fogjuk mélyítenti azokat, amikel tegnap •megbeszéltünk. De már most tudom, hogy tegnapi tárgyalásunkkal hármas eredményt biztosítottunk, ne­vezetesen a következőket: 1. Közösen megvitattuk kölcsönös politikai tájé­kozódásiunkat és ezzel kapcsolatban a döntöbiróságjj szerződés létesítését. 2. Megáltapiíotfcuk, hogy kereskedelemipolitikai fcöf­frekvése,inií ' egyljeifiangzanak. 3. K Itük azokat az utakat, ame^ iyek követi ; indfen súrlódást és konfliktust ki­küszöbölhetünk. %l I j | \ — Más oéloni nem volt budapesti utammai. íjejpei ancellár végül annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy még gyakran lesz al­kalma Budapestre jönni és minden ilyen alkalommal ujabb lépést Udiet a két állam jO viszonyának hely­reáJIdtása irányában, fezzel befejezte nyilatkozatát és külön-különi lalbucsuzott a megjelent iíjságjróktók , i :: Fáirjs, Január 8. A Chicago Tribüné je­lenti Konstantinápolyból: 'török forrásból származói lés még megerösjtésre váró hírek szerint irreguláris £irab forradalmárok megszállották! Moss'ult és elűztél^ ti'A angolokat. Az angolok Bagdadból Hindijébe VQ-* nullák vissza, a'h'öi erödlitéseket eölfelteÉ. (MTI.) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom