Napi Hírek, 1922. december/2
1922-12-22 [0050]
Bécs, décejmber 22. Ma délelőtt folyt le az osztrák Nemzeti Bank alakuló közgyűlése. A gyü'és elnöke tif. Schiuster, a postatakarcfcpénEtár igazgatója volt. Dr. Schiuster utalt arra, hogy ennek az alakuió közgyűlésnek (milyen nagy jelentősége van Ausztria történetimében, amely a genfi megállapodás után újra szilárd talajra talált. Megfájllapitotta, hogy az uj jegybank alap tőkéjéinek legnagyobb részét beliöi<C-m jegyezték, Imajld hálásan emlékezett meg a küllők) részvéteiérői i~, amely itt is segítő kezet nynjüott. A külföld részvéteié oly bizalom jele, amelyet az ujl bank súlyos feladatainak megoldása során sem fog nélkülözhetni. Szerencsés jelnek tekinthető valamennyi társadalmi osztálynak az a belálása, hogy, csaMs a munka jegyében lehet győzelemre számiéani. A közgyűlés közfelkiáltással elhatározta a Nemtzeti Bank .megalakítását, majdf aZ egy behívok előterjesztésére ihat főtanácsost és hét szabadon választhaló főtanácsost, úgyszintén négy póttagot és öt számvizsgálót választott. A bankok képviselőjéül Weinerf Sándort, a takarékpénztáriak képviselőjéül dr. Meller Alfrédot, az ipar képviselőjeként ifjabb UrbáM Lajost, a kereskedelem és az" ipar képviselőjeként Spitzer Kornélt, a mezőgazdaság! képviselőjeként Mayer Jánost, a munkásság képviselőjéül pedig Sterm Györgyöt választották .meg. A szabadon választott Mt igazgatósági tag Hamöier Róbert, dr. Kranz Lajos, Mylíus György, Neubauer Józsel', dr. Popper Artfoergf Adolf, Rotschiid Lujza, és dr. Tann Gusztáv lelt. dr. Berliner Vilmos, dr. Reder Willíbald, Mauser Alfréd és dr. Pfausler Péter pedig póttagok lettek Az elnök 1 végül közölte, hogy a szövetségi elnök! dl". Reistíh Richárd volt minisztert, a Földhitelbanki alelnökét nevezte ki a NemZeü Banki elnökévé. (MTL> § A porosz állani fel támadása az első francia, leigázás ufán. Dr. Gzettler Jenő egyetepii tanúr akadémiai székfoglalója, most jelent meg a Magyar Gazdaszövetség kiadásában. Szerző célzatosan azt aj tőrtcneJjmi kórszakot választolta vizsgálódása tárgyául, atmely hazánk mai állapotához leginkább hasonló. A porosz állaim Nagy 1-rígyesi rendszere épp ugy összeomlott Napóleon kardcsapásai alatt, mint' az. osztrák (magyar monarchia szervezete. Az őjsszeOmlás nem izolálódott Poroszországra, az egész Néniét birodalom vele együjtt bukott ei, de a nagyi állafaiszervezetben mégis Poroszország járt legros zahtfeul. mert területének sőt alattvalóinaki kétharmad; készét elvesztette. A király birodalmának legkeletibb községéhe, Memelbe menekült, a hadsereg sZétzüllöti, aZ államkincstár üres volt a porosz miniszterek Napóleonnak behódoltak. A szerző lépésről-lépésre vázolja azt a nagy munkát, amellyel a Zseniális 111(1nisZterelnök, Stein báró és munkatársai előbb az állam köilségvetését, majd a jóvátétel kérdését rendezlek, végiül a pénz értékét stabilizálták. Ismerteti azután az akkori idők nagy birtokreformiját, a jobbágyfelszabadítást, majd a közigazgatás nejformját, a had-, isiereg újjáalakítását, a közoktatásügy átszervezését, társadalom tömörítését s mindezen reorganizációt* tmunka betetőzését a porosz népfelkelést Napóleon éljen, amely hat munkás esztendő után, a lipcsei nöpcsatálran megérlelte gyümölcsét. Napóleon bukása $s Poroszország feltámadása nemcsak 1 a j'ogfolyíonosság 1 győzelmiét jelenti a brutális erőszakkal szemben, íhianem történelmi bizonyság 1 amellett, hogy egy nemzíétet bukásából a céltudatos és kitartó munka M ftudja emelni, sőt nagyobb, dicsőségesebb jövőt képes szómára biztosítani. "RSZAGOS LEVÉLTE