Napi Hírek, 1922. december/2

1922-12-23 [0050]

;/ :: Berlin, december 23. A Woll'f-iroda Poincarának a szenátusban december 21-én mondott beszédével kapcsolatosan a következőket jegyzi meg: Poincaré kijelenti, hogy Németországnak a londoni Ultimátum íizeté&i tervezetével szemben való késedelme moratóriumot jelent s hogy a VersaiLlesi szerződés ilyen esetben Franciaországot leljogositja arra, hogy •megszerezze magának a biztonságot és a zálogokat. Poincaré ezzel visszatér a jóvátételi politika szerződés­szerű alapjára. Semmi sem kívánatosabb a mi szem­pontunkból, mint őt ezen az uton követni. Könnyül bebizonyítani, hogy az a következtetés, amelyet ő vön le a versaillesi szerződésből, nem állhat meg, mert a versaillesi szerződés nemcsak Németországinak a jóvátételi fizetések teljesítésére való kötelezettségét tartalmazza, hanem léire nem ismerhető módon le­szögezi azt az alapelvet, hogy a fizetési kötelezettség Németország teljesítő képességének és életszükségle­lteének határán belül kell, hogy legyen. A szerződés érielmében pedig Németország élelmiszerrel és nyers­anyagokkal való ellátására szükséges kiadások, ugy­szhlón mindazok a kiadások, amelyek fokozzák Né­metországnak a jóvátételre való képességét, elsőbb­ségben részesülnek Németország minden pénzügyi kö­telezettsége előtt. Az 19)9. június 16-ikí ultimátum kifejezetten (megállapítja, hogy ez a rendelkezés Németország ér­dekében löriént. Az egész világ egyetért abban, hogy a londoni fizetési tervezet teljesítése meghaladja uz adott lehetőségét. Hogyha teháit a birodalmi kormány ennek a tervnek módosítására telt javaslatot, ugy csak! a szerződésben lefektetett jogával élt. Poincaré azon­ban kijelenti, hogy Franciaországnak a szerződés sze­tt ht a nem fizetés puszta fényénél fogva mindem további nélkül jogfa van arra, hogy német zálogokat szerezzen és pedig! a versaillesi szerződés 218. pontja (alapján. A 218. pont szerint Németország hitelezői­nek jogukban állana nemtizelés esetén közvetlenül le­foglalni a német állami javak bizonyos részét. Va­lójában azonban ez a cikkely azt mondja, hogy a pémet jóvátételi fizetések elsősorban érvényes elő­jogot jelentenek a német állami javakra, vagyis a jsZiTZődés nem teljesítése esetén az előjog alá eső vagyont más hitelezőket megelőzően a szövetségesek! k'.e.'fégi lésére keli fordítani. A szerződés azonban sem­mit sem mond arról, milyen módon toll ezt felhasz­nálni s épen ez a döntő pont. A szövetségeseknek! sz'ntén nincs joguk ezt a kielégítést akár egyhangúlag is azáltal kikényszeríteni, hogy a német szuverenitás megsértésével egyik vagy másik formában zár nlát vesz k a német állami vagyont. A 248. cikkely nemi hatalmazza őket lel az erőszakos végrehajtásra. Ezt a felhatalmazást megerősíti az 1919. június 16-ikí ul­timátum is. (MTI.) rZ § Pár is. december 23. (Magyar Távirati lm lűba.) A Budapest székesfőváros külföldi adósságainak i^iidezésére kiküldött bizottság látogatást tett Paris­ban idözése alkalmával a városi tanács elnökénél, Puech polgármesternél, aki szívélyes beszéddé! üdvöb Zölte a megjelenteket, 'kiemelve azt, hogy igen nagyi suiyt helyez arra, hogy a háború megszűntével a városok most már megértsek és közös munkáiban, tá­mogassák egymást. Sipöcs Jenő dr. polgármester at kedves fogadtatást megköszönte és azt kérte, hogy abban a nehéz feladatban, amely a francia kölcsö­nök rendezésére idehívta őt, támogassák. Fgyuttal megköszönte a francia hatóságok részéről tapasztalt! meleg' fogadtatást, amelynek kedves emlőkét viszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom