Napi Hírek, 1922. december/2

1922-12-22 [0050]

négyszáz keresztény árvagyermek, akiknek szülei a) (kisázsiai hábc-rus események köziben életüket vesz*, tették. Castelgnndolfóba érkezett, ahol a pápa kastiéllyában helyezték el őket. Az árvákat 50 örmény, apáca kisérlte, akik Angélából, Brussából és más kis-^ ázsiai városokiból menekültek; a háború borzalmai cJői. A vzénilatya köszönetét nyilvánitoHá az olasz kormánynak ama támogatásért, amelyet a menekültek szállítása során nyújtott. (MTI.) bécs, december 22. (A M'l'I magán jelen lése) ILnobioch volt budapesti osztrák követ budapesb mjüf kiöléséről a Neue breie Presse képviselője előtt a következő nyilatkozatot tette: Amikor iyii> novemberében, mint az ifj|u oszbákl Jdöz társaság első követje, Budapestre érkeztem; éppen akkor vált valósággá, az osztrák-magyar monarchia összeomlása és az akkori magyar kormány zal buzgón iparkodott a korábbi közösségnek minden nyomát eltörölni. Ha ennek elleneié míg s&á -éleztem magam soha Budapesten idegennek', ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a magyarok) •veiüksz illetett szeretetreméltósággal viselkedned mini<ten vendéggel szemben, továbbá annak a körülménynek, hogy már régebbi időkben minden köriéi sok barátra tettem szert, akjjk a magUk gondolkodásai nem engedték befolyásol látni a hivatalos poübka pillanatnyi iránya által ós mai napig megőrizték velem szemben barátságos érzületüket l.z « Ikörüimény kezdettől fogva megkönnyítette feladatetUiat, amelyet én elsősorban a sok tekintetb n egymásra utalt két állam érdekeinek megieielö viszony, ueíy realitásában láttam. 1 L Ma, amikor budapesti tisztségemet elhagylainií inem akarok gondolni arra a sok incidensre, a mely újra meg újra útjába állt e törekvés megvalósításának. Inkább azt kívánom megUlapitani, liogy, minaen akadály ellenére a kölcsönös fáradozásoknak sikerült e célt megközelíteni és eisösor« banjsjkerült az akadályozó korlátok teljes leibontá£áivial az árucsere normális formaihoz visszatérni- Meggyő-r Eóüiésem, amelyet korábbi hivatali tevékenységemben. szereztem és amelyet diplomáciai tapasztalataim csak) -4niegerősitettek, hogy a népek egymásköZ-. vfiszonya

1íban pillanatnyilag a gazdasági szükségletek a legfontosabbak iés ezeknek gondos ápolása nyújtja, a leg|béz|iosabb alapot a politikai ellentélek áthidalására 1& igaZí barátságos visZony helyreáilitására. Ez öszKBeiuggés helyes elismerésének köszönheti Magyarország is, hogy súlyos sorscsapásai után, amelyeknek budapesti tartózkodásom alatt résztvevő tanuja {Voltam, ma ilyen örvendetes módon halad előre a |megsz. tár dúlás és a gazdasági lel lendülés utján. ilyen szellemben fogom fel most rámbizott ujj /flelaüjatoniat is. Románia és Ausztria kőzött ezidőszerint diplomáciai ellentétek eg^állalán nincsenek'. A gazdasági összeköttetést azonban, amely a háború lelőtt igen szoros volt, a háborús eseméjnyek iitcf halása sok tekintetbein megbénította. Az osztrák köífaít tevékenysége tehát itt is jjnkább gazdasági Itjejítan fog mozogni, vagyis olyan téren, amely egész multam alapján hozzám közelebb is fekszik, majni a politikái tér. Általában az a szijnezete a dolognak, hogy ja nemzetközi diplomáciában a politikai és gazdasági, IDeviékenység közt korábban éles megkülönböztetés az utóbbi tevékenység javára mindinkább elmosódik. Ebben a fejlődésben

; amely nemrégiben Genfijén. ia /nemzetközi szolidaritás olyan felemeiő aktusához vehetett, ebben látom az egyetlen utat, amely a népek] ^ódi békéjéhez juttat e. bennünk^