Napi Hírek, 1922. december/1

1922-12-04 [0049]

§ (Fsitebéd az olaszok tiszteleteié (loíyta­tás.) — Azok a nemes és szivből jöivö szavak ame­lyek Sipőcz Jenőnek, e szép főváros polgírmi s eré­nek és Berzeviczy Albertnek, Olaszország és az ola­szok régi barátjának részérői elhangzottak, — mon­dotta — a legélénkebb és legmélyebb ben.omásí let­tek rám. Az a fogadtatás, melyben engem és honfi­társaimat ebből az alkalomból részesítettek, az Önök közvetlenül megnyilvánuló rokonszenve őszinte vissz­hangot fog Olaszországban kelteni. Biztosak vagyunk benne, az első lépést a rossz gazdasági viszonyok javítására az olasz és magyar nép fogja meglenni. Ezért mondónk ón köszönetet nemzetem nevében, amely felismerte az Önök magatartásának nagy erköl­csi és anyagi jelentőségét. — És ti, olaszok, akik kezdettől fogva ereztelek a magyarokkal való gazdasági viszony megjavításának szükségét, az én legmélyebb érzelmeimet nem tolmá­csolhatjátok jobban, mint ugy, lia megvalósítjáíoki azt, ami az én küldetésem legtöbb célja: az olasz— •magyar viszony mind barátságosabba tételét. A két ország barátságos viszonya azon a régi rokonszen­ven alapul, amelyet az olasz nép érez Magyarország a kereszténységnek e százados védőirástyája iránt. Mindkét nemzet, a civilizáció ési az igazság közös eszményétől áthatva, közösen fog haladni a szebb jpvö felé. Castagneto herceg kiemelte ezután, hogy Fulvío Suvichnak, a nacionalista párt buZgő harcosának és Pietro Romanonak, a néppárt kitűnő képviselőjének jelenlléte azt az egységet és egyetértést jelképezi, a mely ma Olaszország különböző politikai pártjait ösz­szefüzi. A polgármester ur beszédében, — folytatta az­után — azok a szavak kaplak meg leginkább, ame­lyek Olaszországot dicsőítették. Számunkra, olaszok számára, a haza és a király fogalma elválasztha­tatlanul összetartozik. Olaszországi minden fia kéjsz mindenkor életét és vagyonát áldozni a királyért. — ÍM agyarország sok megpróbáltatáson ment át, de felismerte saját erélyót, azt az erőt, amely nem­zeti egyéniségének képességeiből fakad. Kétségtelen, hogy a kultúra és |a 'munka terén ujult erővel fog előrehaladni és méltóképp be fogja tölteni helyét aü uj! Európában. (Élénk tetszés és éljenzés.) Poharát Magvarország kormányzójának egészségé­re iüritette, kivánva. hogy Magyarország a j|ávo!:en fel­virágozzék és a két ország gazdasavi együttmükötíóse, valamint szívélyes viszonya teremje meg áldásos gyü­mölcseit. (Élénk tetszés és éljenzés.) Az estebéd folyamán még beszéltek Samajfa trieszti városi tanácsos, Bodrero páduai egyetem!: ta­nár, Paikert Alajos, Ludwíg Ernő és Miklós Elemér. A társaság éjfélig maradt együtt emelkedett hangu­latban. IV London, december 3. (Magyar Távirati Iroda). Schlachta Margit volt magyar nemzetgyűlési képviselőnő akciiót szervezett a magyar kézimunkák és iparművészeti tárgyak Angliába való exportjának támogatására. Az akció Angliában máris szép ered­ményeket ért el. Az iparművészeti tárgyak nemrégi­ben ideérkezett első gyűjteménye a magja annak a magyar mükiállitásnak, amelyet a népszövetségi liga végősége alatt a Hyde Park Hotelben rendeztek és amely Anglia előkelő társaságának és a londoni s ajtónak figyelmét a legnagyobb mértékben magára vonta. A kiállítási többek között meglátogatta Hamil­ton hercegné, Lady Salisbury D u\ Lowe tengernagy, C. D. Bruce lábornok és több más notabrlirás. A magyar stílusban díszített kiállítási teremben Schlachta nővér és Csuka Jolán magyar nemzeti viseletben látták el az elárusitónők szerepét es a kiaiíilott tár­gyak nagyrészét el is adták. Főként a művészi gyer­mekjátékszereket, a majolika-árukat és az ötvös­munkákat vásárolták. A kiállítás sikerére jellemző az a körülmény, hoay a vezpiős^tet felkérték a a bournemouthi iparművészeti kiállításon, valamint a Daily Express és a Daily Herald kiállításain való részvételre. A sajtó a kiállítás ismertetése alkalmá­val nem mulasztja el a megjegyzést, hogy az ízléses műtárgyakat kivétel nélkül a tragikus nyomorba ju­tott magyar középosztály készítette. Washington, december 3. Clémencea­nak Hitchcock szenátor vádjaira adott heves válasza a szenátusban viharos jeleneteket idézett elő. Hitch­cock meglehetősen izgatott hmgon utasítóba vissza Clemenceau állításait. Clemenceau azt mondja, hogy a szenegáli négereknek Németországban elkövetett borzalmas tetteiről szóló vádak szemenszedett ha­zugságok. Ezzel szemben a szónok kijelenti, hogy a hajmeresztő események nyilvánosságra hozatalát a francia megszálló csapatok erőszakosan elnyomják. A marokkói és algíri csapatok különben egy haj­szállal sem különbek. Clemenceau ha nem is tuda­tosan, valótlanságát állított és ismert szokása szerint meggondolatlan kijelentéseket tett. A vita folyamán a karzaton egy néger vad tüntetést rendezett, ami ujabb izgalmat okozóit a teremben. (MTI). : : Berlin, december 3. Cuno birodalmi kancellár a sajtó képviselőihez intézett beszédét a következőképpen fejezte be: A bizalom szellemének innen belülről kell ki­sugároznia a világba és ott olyan érzelmeket kell keltenie, hogy a világ bizalommal legyen irántunk. Minden bajnak az a forrása, hogy nemcsak belő­lünk, de a világból is hiányzik a bizalom. A világ­nak tudnia kell, hogy a német nép bármilyen mély ínségben sínylődik is, minden erejével azon van, hogy megoldják azokat a kérdéseket, amelyek kül­politikai szempontból a lesmas-yobb aggodalmat keltik. Kilenc nappal ezelőtt a bizalmon alapuló viszonyról beszélt, de szavait nem mindenütt értet­ték ugy, mint ahogyan ő értette. Főleg a francia körök azt találták, hogy az uj kormány a jóvátételi kérdésben csalódóst hozott és hogy hiányzik belőle a kötelezettségek teljesítésére irányuló akaral még a mostani keretek között is. Mindakét felfogás téves. Ha a másik oldalon kételkednek szándékaiban, utalhat arra, hogy mint üzletember egész sereg nem­zetközi egyezményt és megállapodást kötött, amelye­ket nemcsak szellemük szerint, de betű szerint hiánytalanul teljesítettek. CMT1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom