Napi Hírek, 1922. december/1

1922-12-12 [0049]

A törvényjavaslat rószlftes tárgyalásánál a bizottság kisebb módosításokat eszközölt* Temesváry Imre javaslatára a második sza­kaszt kihagyták, mert az első szakasz teljes egészében magában fog­lalja azt, hogy az Országos Központi Hiteiszövetkezet mily mérték-" ben veii, részt a szövetkezetek alakításában* Csillérv András javas­latára a harmadik szakaszba a bizottság felvette azt, hogy az állam nemosak szakközegeket bocsát a szövetkezetek rendelkezésére, hanem szakeszközöket is* Például kölcsönt ad addig, amig a szövetkezet annyira megerősödik, hogy azt nélkülözheti* Marsohall Ferenc: in­-ditványára ügyanosak a harmadik szakaszba nótlólafc felvette a bi­zottság azt, hogy a munkásság férőhelyei obijára barakópitkezósek­re is előleget nyújt az Országos Kgzponti Hitelszövetkezet* A töb­bi szakaszt a bizottság változatlanul elfogadta* A bizottsági ülés fel nyolc órakor végződött* § /-/ P r á g a, december 12. /Magyar Távirati Iroda./ Kramars dr* a nemzeti demokratapárt brünni gyűlésén hosszabb beszédet mon­dott a cseh belpolitikáról. Beszédében a többi között ezeket mondot­ta: A cseh nemzeti mozgalom elnevezés alatt ismeretes akció, ame­lyet cseh fasoizmusnak is neveznek, egyáltalában nem oly veszélyes, mint aminőnek egyesek tartják. Tudvalevő, hogy nálunk a nacionaliz­must elavult osokevénynak, vagy ócskaságnak tartják* olyannak,a-mi nem illik a modern ember gondolkodásához, vagy egyszerűen ugy te­kintik, mint a németek elleni harcot. Mindkét felrogás helytelen. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy felszabadulásunk mozgató­ereié nem a humanizmus, nem a relvilágosoclottság, vagy valamilyen vallásfelekezet ereje volt, hanem tisztára a nacionalista idealiz­mus* A régi oseh hazafiak, ámi hőseink azért voltak oly tiszta er­kölcsüek es oly valódi demofraták. mert minden tettüket ez a nemze­ti idealizmus hevítette* Sajnos,később olyan idők jöttek, amikor di­vatossá vált kétkedően nyilatkozni a hazariságról. Hamis hazaíiság­ról és naiv hazafiságról beszéltek, s ezzel komprommitálták a haza­fiság fogalmát. Ebben az időben a nemzeti szolidaritás érzését csak­nem teljesen megszüntette az osztályharo, illetőleg a szocializmus­nak a nemzeti idealizmuson aratott győzelme* A háborúban természete­sen mindez megváltozott* A nemzeti idealizmus ekkor érte el csúcs­pontját és vele együtt a szláv öntudat is. Azok a legionáriusok, a­kik vérüket ontottak a szabadságért, bizonyára nem a nemzetiségi ál­lamot látták lelki szemeik előtt, hanem a nemzeti államért haltak meg. Azok is, akik az osztrák akasztófákon lehelték ki lelküket, azok is a szabad nemzeti hazára gondoltak. A háború után azonban bekövetkezett a bolsevikok győzelme 8 ezzel ismét a materializmus került felszínre* Megjegyzendőnek tar­tom, hogy a nemzeti mozgalom, amilyen formában mostanában újra éled, nem pártok, nem politikai személyek dolga, hanem az egész nemzeté. Ez a nemzeti feléledés valamennyiünknek,tehát a nemzetiek is lét­érdeke. Meg vagyok győződve arról - ha optimistának tartanak is ~, hogy (még a munkásság körében i~s) a nemzeti idealizmus győzedelmes­kedni jfogYa szocializmus lelett. Az osztályharo ereÁe ugyan még nem járt le véglegesen, a kapitalisták nem oly" szentimeitálisak, hogy nyugodtan nézzék a munkásság különböző antikapitalista mozgalmait, viszont a munkások sem oly idealisták, hogy ne akarnának többet, mint amennyi nekik jár. de mindezek a harcok lassanként megszűnnek és végleg megszűnnek abban a pillanatban, amikor mindenki tudomásul veszi, hogy a termelés, a fogyasztás ós a forgalmobahozatal minden tényezője nem más a nemzet egész testének egy-egy részénél* Igen jellemző állapot uralkodik nálunk a katonaság kérdésében* Tudjuk, hogy az összeomlás idején attól féltek, hogy a katonaság esetleg fenntartaná az erős nemzeti gondolatot s ezért lehetővé tet­ték, hogy a szocialista agitáció a katonaság soraiba hatolhasson* Pedig földrajzi helyzetünk parancsolóan követeli, hogy erős* fegyel­mezett hadseregünk legyen, amelyet kizáróan a nemzeti gondolat tü­zel* A szocialistáknak a tisztikariTal szőmben érzett ellenszenve súlyossá,tette a tisztikar helyzetét ugy, hogy sokan, akik lelkese­déssel léptek be a-tisztikarba, mostanában menekülésszerüen hagy­ják el hivatásukat. Helytelen az is, hogy a hadseregben fontos tiszt ségeket németekkel töltenek be* Mire valók akkor a volt cári jó orosz tisztek. Ezeknek az alkalmazása ellen azt az érvet szokták felhozni, hogy az illetők monarchisták. Nekünk nincs okunk a monar­chixmustól való félelemre. Mi oly demokratikusan nőttünk fel ós uralkodóink mindig oly zsarnokok voltak, hogy a monarchixmustcl va­ló félelem ostobaság* Nem becsülöm kevésre azt. hogy a németeket ós magyarokat a hadseregben együtt neveljék a csehekkel es nem erteke­lem alá katonai teljesítményeiket, de ha őszinték akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy az államunk létéért'folytatott küzdelemben egye­dül csak a magunk erejére leszünk utalva. „ • üjra ébredő nemzeti mozgalmunkban minden reményünk az eros szlav­ság. Ennek kiépítésén kell dolgoznunk. A modernek had*beszeljenek ná­lunk, amit akarnak, reakcióról, én nyíltan kimondom, hogy amit teszünk, az reakció, de egészséges energikus reakció, a nemzeti.szabadság kié­pítésének kerékkötői ellen* Erős a meggyőződés, hogy minden áldozat­ra kész nacionalizmusunk erkölcsileg magasabb fokon áll minden vérte­len ós divatos humanizmusnál*

Next

/
Oldalképek
Tartalom