Napi Hírek, 1922. december/1

1922-12-09 [0049]

Washington, december 9. (Havas.) Lodge szenátor Clernéncau tiszteletére a Continental Memóriái Hall-ban reggelit adott, amelyen több mint kétezer ember vett részt. Ciemencau~ nagy tetszéssel ofgadott beszédében visszautasította a militarizmus és az imperializmus vádját, amellyel Franciaországot •megrágalmazzák és sajnálatát fejezte ki azon, hogy Amerika azt hitte, Európát előzetes értesítés nélkül át kel enlgednie sorsnak, holott réásztvett a versaillesi szerződiés létrejöttében, amely legnagyobbrészt Wilson kezdeményezésére vezethető vissza Clemenceau kijelentette, hogy nem kívánja az Egyesült Államoktól, hogy az eurój>ai ügyekl* Ijeavafkozzanak, de kérdezi, vájjon (az amerikaik, akik a versaillesi • szerződés céljaiért harcoltak, nem tekintik-e magukat sz ntén felelősöknek. Clemenceau ezután rámutatott azokra a veszélyekre, amelyek Franciaországot keleti határain fenyegetik és kijelentette, hogy Franciaország mindenekelőtt békét akar. A békeszerződést végre kell hajtani és ennek legbiztosabb eszköze, Amerika. Anglia éjs Franciaország megegyezése. (MTI) :: Berlin, december 9. Dr. Cuno birodalmi kancellár a rajnai lapok képviselői elő't nyilatkozott a Rajna-vidék kérdésiéről. A birodalmi kormány tántoríthatatlanul megmarad a birodalmi gyűlésen tett kijelentései mellett. A Ra;na-vidék feláldozása a birodalom végét jelentené. A Rajna-vidéken a nagy pártok is mindent félretettek, ami őket egymástól elválasztja. Csüggedésre nincsen ok, ha a hűséges ragaszkodás ilyen jeleit látjuk. Vajiha a fran ia körök is méltányolnák a rajnai lakosság érzelmeit és belátnák, hogy teljes lehetetlenség az ősi kulluuráiu rajnai lakosság közé é&et verni. Ha azt mondják, bogy az Flyséeben zárt ajtók mögött tanácskoztak, állítólag a Ruhr-vidék megszállásairól, ehhez két év óta többér-kevésUbe' már hozzászoktunk. A kormány kötelessége, hogy ilyen hírekkel szemben mgörizze nyugalmát és szilárdságát. A Rajna-vidék se engedje magái kihozni sodrából. — A kormány minden fcétség|et kizáró módon ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogyl a rajnai terület csorbítatlanul a Nemet Birodalomhoz tartozik. Sohasem fog

1 visszatérni aZ a pillanat," hogy Né Imétország üjra megcsonkíttassa magát. Minden lehetőt el kell követni annak a nagy célnak [érdekeljen, íhogly a RajnaVMIéfcéit felszabaditsuk. — Hozzá kell tennem, hogy a versaillesi szerződés világos rendelkezése értelmében a tizenöteves megszállás 1920. január 10-étől kezdve számítandó. A szerződés érteimében 1925. január 9-én a kölni hídfőt és a versaillesi szerződés 429. cikkelyében felsorolt területeket, 1930. január 9-én a kóblenzi hídfőt és a hozzátartozó területedet ki kell üríteni jés 1935. január 9. napjának elteltévé! a szövetséges 6s társult hatalmak utolsó katonájának is el kell hagynia a megszállott területet. A szerződés csupán egyetlenegy korlátot állit fel. nevezetesein azt, hogy hogy ha a szövetséges és társult hatalmak a tfizenotléyi megszállási idő lejártával nem.' találnának elegendő biztosítékot Németország nem provokált támadása ellen. A tizenöcévi megszállás meghosszabbításának tehát az az előfeltétele, hogy a megszállási h(atáridő lejártával a szövetséges és társult hatalmak, — nem a megszálló hatalmak kormányai vagy pedig e kormányok egyike, esetleg a francia kormány, — határozottan megállapítják, hogy nincs elegendő •biztosíték a támadás elleni A kancellár ljeszéjdét igy végezte: A Rajnavidékt hűségét a birodalom hűségével fogjuk meghálálna