Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-20 [0048]

§ Paris, november 20. (Magyar TaViratj Iroda.) Külföldi lapok hirt adtak arról, hogy a> népszövetségi az utódállamoknak a lefoglalt Habs­burg-javak felszabadításai ajánlotta s erről a nagy­követek tanácsait is értesítette, párisi illetékes helyen e kérdés mai állásáról a következőket mondották: A varseillesi szerződésben a nagyhatalmak olyan szövegezésben állapodtak meg, amely Németország­nak, anélkül, hogy kötelezte volna, lehetőséget adott arra, hogy a Hohenzöllernek vagyonára rátegye ke­zét. Ennek a szövegezésnek analógiájára vették fel a st. germaini szerződésbe a 208. §-r és ennek folyo­mányaként megtelelő szakaszt iktattak a trianoni szer­ződésbe. Ezek a szakaszok Ausztriára, illetve Magyar­országra nézve hasonló intézkedéseket statuálnak a Habsburg-javak ügyében. A 208. §. az utódállamokra vonatkozóan kötelezően kimondla a királyi javak zaf alá! helyezését, amit azok végre is hajtottak. Az azóla bekövetkezett események nyomán különösen Zita királyné helyzetének szem előtt tar­tásával — francia politikai körökben igyekeztek a békeszerződés e határozatain oly módon enyhíteni, hogy ^politikai okokból* ajánlották az utódállamok­nak, álljanak el a 208. szakasz szó szerinti alkalma­zásától. Mint ismeretes, a kisantant — elsősorban Csehország — ehhez nem járult hozzá, hanem me­reven ragaszkodott a békeszerződés szövegéhez, a melynek határozott intézkedésével szemben minden más érvelés hiábavalónak bizonyult. A jóvátételi bi­zottság, amelynek döntését bizonyos oldalról szín­ién kikérték, ebben a kérdésben ugyancsak kötve érezte magát a békeszerződés ha ! áirozott intéznedései által, amelyeken a jóvátételi bizottság véleménye sze­rint csak az érdekelt kormányok hozzájáruláásávai lehetne változtatni. Ily körülmények között vetődött fel újra a kérdés, a nagykövetek tanácsa előtt, amely­nek köréten általaiban jóindulattal láttak a kérdés megvizsgálásához, igyekezve, hogy a királyi családra kedvező megoldást találjanak, azonban a kérdés ujabb megvizsgálása még teljesen kezdetleges stádium­ba 11 van ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció L o n d o n, november 20. (A Times bécsi le­velezőjének a hírszolgáltatásról szóló cikkének foly­tatása. Eleje a 6. kiadásban.) A bécsi lapok — írja tovább a Times híreiket jórészt Berlinből szer­zik meg, még pedig az Ulstein és Mosse ügynöiksé­gektöl, amelyek viszont a francia és holland sajtó* hói tartóznak. Az újonnan alakult kis államok a hírszolgálat tekintetéhen el vannak vágva a külföld­től, aminek természetszerű következménye, hogy mind­egyik napról-napra mindjobban temetkezik be e a sajáil ügyeibe és a honi politika kicsinyes veszeke^­désein és torzsalkodásain kivül minden egyéb iránt elveszti érzékét. A jó hírszolgálat hiánya teszi lehe­tetlenné azt is, hogy ezek az országok jobban meg­értsék egymást. (MTI.) t—•) Prága, november 20. (Magyar Távirati Iroda.) A lapok egyelőre csupán tudomásul veszik a cseh—jugoszláv szerződés rnegkölésérd szóló hi­vatalos közleményt, de magyarázatot nem fűznek hoz­zá. Egyedül a Prager Tagblatt jegyzi meg, hogy ez az okmány a titkos' diplomácia további uralmaaafk bizonysága, mert a népeknek kevés szó.a! Csftk ke­veset mondanak és csak a szerződés aláírói isme­rik azokat a határozatokat, amelyek a két á'Iamofl háború esetén egymás kölcsönös támogatására köte­lezik. Ezt a kötelezettséget a népszövetség |épp oly kevéssé fogja ebből a szerződésből megtudni, mint maguk a népek. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom