Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-30 [0048]

London, november 30. (Magyar Tálviratí Iroda.) Clemenceau amerikai utjának tulajdonképpeni, politikai célja az volt, hogy hangulatot keltsen a francia-amerikai garanciaszerződés melleit. Ezt a célf nem lehetett titokban tartani és ennek nyomán olyat* vfita támadt a washingtoni szenátusban, amely Clemenceaut Amerika magatartásáról táplált utolsó illúzióitól is megfosztotta. Előrelátható volt, hogy például a republikánus Borah szenátor, aki mindig engesztelhetetlenül harcolt á versaillesí bóké elicQi, mosl is éles húrokat fog Franciaország ellen pengetni, azt (azonban mégsem lehetett sejteni, hogy ennyire erő* hangot használ. Amerika, — mondotta Borah, —i egyszer már egyhangúlag elvetette a szövetségre vonalköze indítványt és most még nagyobb eréllyel tiltakoznék ellene, ha ezt a kísérletet megismételnék Clemenceaunak aZ a vádja, hogy Amerika hamarabbi hagyta magára Franciaországot, amint a tisztesség megengedte volna, Borah szerint nemcsak' há'.átlanságra vall, de alaptalan is. A legnagyobb meglepetés* azonban az keltette, hogy a demokrata Hitchcock' szenátor, aki a szenátusban védelmezte- volt a versaillesi szerződést, most szintén a leghevesebben Franciaország ellen fordult. Clemenceaunak — mondotta — feltétlenül számot kéli adnia arról, miért tart Franciaország olyan fölöslegesen nagy hadsereget és miért küldött színes katonákat a Rajna parajának megszállására. De Clemenceau még enyhének! mutatkozott a mostani francia kormányhoz képest, amelynek kegyetlen eljárása Németországgal szemben Európát a legborzasztóbb katasztrófa örvényébe fogja szükségképp sodorni. Amerika addig nem tehet semmit Franciaországért, amig Franciaország nem szerel' le komolyan Clemenceau meglehetősen heves sajtónyilatkozatokban válaszolt. Hitchcock szenátori mandátuma — mondotta, — tiz nap múlva letelik' és akkor személyesen mehet Franciaországba, hogy meggyőződjék, miképp állanak olt valójában a dolgok. Franciaország nem küldött egyetlen feketét sem a Rajnához (ezt a kijelentést a kételkedés viharos derűjével fogadták), ellenben igenis számos amerikai néger katonát volt alkalma ott látni. , Ezekután bizonyosra vehető, hogy az amerikai garanciaszerződésnek amugyis igen csekély kilátásait Clemenceau üihivó fellépése semmivé tette. Clemefnceaunak az a legutóbbi kijelentése, hogy Angliái a francia militarizmus mentette meg, a londoni politikai körökben kellemetlen feltűnést keltett. A wasthingtoni brit nagykövetség szükségét látta, hogy hivatalos nyilatkozatban szálljon szembe Clemenceaunak azzal a vádjával, amely szerint »Ang'lia teljes biztonságot szerzett már magának a német flotta elsülyesztéséveK A nagykövetség ezzel szemben a leghatározottabban kijelenti, hogy Angliának semmi rétsze nem volt a német hadihajók elsülyesztésébenl Maga a német személyzet sülyesztette el ezekét, anélkül, hogy az angol hatóságoknak mulasztást, vagy lanyha felügyeletet lehetne a szemére vetni. Róma, november 29. (Stefami.) A szenátus 170 szavazattal 26 szavazat ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a kormánynak 1923. december 31-ig a pénzügyi és közigazgatási reform végrehajtására teljhatalmat ad. A szenátus azután bizonytalan időre elnapolta üléseit. (MTI.)