Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-28 [0048]
§ (Minit a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormányzó a vallási- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Bielek Aladár miniszteri osztálytanácsot a miniszteri tanácsosi cimi és jelleg egyidejű adományozása (mellett a (Horthy Miklós kollégium igazgatójává és a diákjóléti ügyek központi előadójává az V. fizetési osztályba kinevezte. :: Berlin, november 28. A Lokalanzeiger az Flysée-palotában tegnap tartott tanácskozásról ezt irja: Mit akar Poincaré cselekedni? A jogosultságinak} még csak árnyéka nélküli isi a legkíméletlenebbül meg akarja 'szegni a versaíllesi békeszerződést. A Poincarékormánya alatt lévő Franciaország azt hiszi, hogy elérkezett az az Óra, amikor valóra válthatja a rajnai határnak, Németország elpusztításának és a gazdasájg'ir acszoígaságba való döntésének álmát A Germania hangsúlyozza, hogy a párisi határozatokból tisztán és kétségtelenül kiviláglik, hogy a francia jóvátételi politika sokkal fontosabbnak tartja Németország politikai egységének és utolsó gazdasági erómaradványának tönkretételét, mint al elpusztított területek felépítését. A Berliner Tageblatt is ugyanerre a következtetésre jut és ezeket irja: Morgánt s a világ (valamennyi pénzügyi szakértője a leghatározottabban kijelentették!, hogy lehetetlen az olyan nemzetközi kölcsön, amelynek utján egyedül Franciaország jut pénzhez, ha a francia kormány nem mond le az erőszaki politikájáról. A Foch tábornagy részvételével kovácsolt tervek első eredménye; a 'mlírka ujabb) zuhanásai A Vorvvarts ezeket irja: Franciaországban remélhetőleg senki sem ringatja magát kétségekben az iránt, hogy a német munkásság az ulolsó emberig és az utolsó asszonyig milyen érzésekkel áll szemben Franciaország mostani politikájával. Bármilyen legyen is helyzetünk, a mostani német kormánnyal szemben, nagy létekben folyik a játék s az a .kívánságunk, hogy Poincaré ur veszítse el. (MTI.; § A Magyar Történelmi Társulat e hó. íl-érői elhalasztolt közgyűlését e hó 30-án, csütörtökön délután öt órakor tartja meg a Magyar Tudományos Akadémia I. emeellí üléstermében. A közgyűlésen az elnöki megnyitó beszédet dr. gróf Klebel&berg Kunó vallás- és közoklalási miniszter tartja a magyar történetírás feladatairól. Az elnöki megnyitón, a különböző jelentéseken, az elnök, az alelnökök és választmányi tagok megválasztásán kívül dr. Miskolczy Gyula olvas még' fel a kormány állásfoglalásáról a horvát nemzetiségi kérdésben 1848 előtt. (MTI.) § Róma, november 28. (Kiegészítés Mussoüninek a szenátusban mondott beszédéhez.) Mussolini miniszterelnök a szenátusban a következő szavakkal kezdte beszédét: — Ha a szenátus egyhangúlag bizalmat szavaz nekem, ez bizonyára jól fog nekem esni, de ne .képzeljék, hogy túlságosan hízelegne nekem 1 . Az egyetlen érzésem a megvetés sokak szamára azok közül, akik most olyan hangosan támogatnak. Vannak emberek, akik minden irányban készek közreműködni, amerre csak a szél fuj|. A miniszterelnök ezután elmondotta, hogy eéinte reménykedett abban, hogy ujj szellemet tud önleni a kamarába ós meg tudja értetni, mennyivel inkább van szükség a Jetlekre,, mtiíffc a szavakra. Azután azonban, hogy-számtalan vég nélküli bőbeszédű szónokia lot végighallgatott, föl kellett ismernie kísérletének} hiábavalóságát s arra a következtetésre jutott, hogy ha még nem is (kell felopzilatnIHa (kamarát, mindenesetre tanácsos lesz a képviselőket hosszabb szabadságra küldeni. Haalomra juásáról szölVa Mussolinii arra kérte a szenátorokat, ne higyjék, hogy forradalma hirtelen vagy megfontolatlan elhatározás következménye volt. Éppen ellenkezőleg: hosszasan éls komolyan megfontolta, amíg arra a következtetésre j;u^>ttf hogy a parlamenti politika mocsarából való kiemelkedésre az egyetlen ut, ha egy csapással ketté,vá(giia( a gordiuszi csomót. \ ' \ i — Sikerem azért nem részegít meg, — mondotta. Nem szándékom a parlamentet eltörölni. Lehet, hogy Víalaki azt tartja, hogy teljes szabadságot kell adni a fanatikusok és tulZók ezrednek, én azonban tagla- . tíom ezeknek a szabadsághoz való jogát A szabadságot nem kell a szabadossággal összetévesztem. Nekem nincs bálványom és ha a nemzet üdvéről van szó, a szabadság bálványát sem ismerem. Nem akarom a törvényekéit vagy az alkotmányt áthágni. Más' forradalmak példája arra tanít, hogy vannak olyan dolgok, amiket tiszteletben keli tartani. A külpolitikai helyzetről szóló s mar ismert fejtegetései után a következő szavakkal fejezte be befc szedőt: l í — Tudom, hogy ha sikert nem éreík 1 el, elveszítem. Senki sem kísérelheti meg másodszor, azt, amit én megkiséreltem. Ezt a nemzeU szenvedné meg s éppen a nemzetre gondolok. AZ állam kormányát! szilárdan tartom kezemben es nem engedem át akárkinek. Ha ellenebn valaki csatlakozni akar legényséHgémhez, szívesen látom segítségük és tanacsuk értékes lesz számomra. (MIT) Róma, november 28. (Stefani.) A szenátus egyhangúlag elfogadta Giarcino tábornak határozati javaslatát, amely bizalmat szavaz a kormánynak s azután egyhangúlag megszavazta az 1923 jünius 30-ig érvényes indemnitast. (MTI.) i Róma, november 28. Reggio Emiliában, Carrarában és .Modenában a községi választásokon, a lascislák nagy győzelmet arattak. (MTI.) Paris, november 28. A Havas-iroda jelenti: Poincaré miniszterelnök a mai minisztertanácson jelentést tett az Elysée-palotában tegnap tartott tanácskozásról, amelyről egyes lapok teljességgel helytelen közléseket adtak ki. (M'l'l.) Athén, november 28. (Havas.) A hazaárulási pörben Gunariszt, Sztratoszt, Protopapadakiszt, TheodokisZt, Baltazzit és Hadzsanesztisz tábornokot halálra, Gudasz tengernagyot és Sztratigosz tábornokot életfogytig tartó fegyházra és katonai rangjuk elveszd tiésére ítélték. (MTI.)
