Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-24 [0048]

§ A Magyar TláMrati iroda jelenti: Sandri A., a jóvátételi bizottság budapesti irodájának vezetője szabadságra utazott, 'távollétében Ban Rudolf és Licen vezetik az irodát. :: Pár is, november 24. Hitchcock szenátor Clemenceau ellen tartott beszédében a washingtoni lapok jelentése szerint még ezeket mondta: A múltban szigorúan bírálta az amerikai kormány politikáját a mely Fmrópát akkor hagyta cserben, amikor az amerikai segitségre és az Egyesült Államok erkölcsi 'befolyására a legnagyobb szüksége volt. Az amerikai nép most bizonyára belátja, hogy az amerikai segítség felmaradása az oka, hogy az Egyesült Allamokal az utóbbi kél évben anyagi kár érte és komoly depreszsziót kellett átélnie. Hitchcock szenátor politikai ellenfelének, Borah szenátornak közbevetett kérdésére megjegyzi, hogy Ceímenceau javaslatai kissé homályosak. Ki tudja mutatni, hogy Amerika és Franciaország együttműködésének sok leküzdhetetlen akadálya van, amig Fran>caoirszág megmarad Németországgal szemben követelt politikája mellett. Nem erez gyülö'etet Franciaország ellen és nem érez túlságos szeretetet Németország iránt. Amit azonban elmondani akar, azon a reményen és azohf a kívánságon alapszik, hogy Franciaország egyszer be iögjá látni tévedését fis a német köztársasággal uj, barátságos politikát fog követni. Az első akadály, amely Amerika és Franciaország közt fennáll, az, hogy Franciaország a jóvátételi kérdésijén Németországtól konokul lehetetlenségét kivan és ebben a tekintetben az egész világ közvéleményé.el dacol. Franciaország, ugy látszik, inkább azt akarja, hogy Németország ne tudjon fizetni, semhogy gazdaságilag annyira megerősödjék, hogy fizetéseit teljesíteni képesl H-egyen. Hitchcock hivatkozott N'ittinek a béke nélküli Európáról szóló könyvére és azután igy folytat a. A lehelő legnagyobb képtelenség az az állítás, hogy Németország az óriási jóvátételi követeléseket teljesíteni képes. Franciaország

1 magatartása tulajdonképpen arra alkalmas, hogy Németországod a Junker-politika követésére kényszerítse. Németország köztársaság, de Franciaország sarokba szorítja ós ezzel a békéből belekergeti a háborúba. Ezt Franciaországi szórrult helyzetének és ujjépitési szükségletének teljes tudatóban mondja. Felhívja továbbá a szenátus figyelmét arra a provokáló és visszataszító tényre, hogy a rajnai városokat francia fekete csapatok szállották meg. Amerika nem részesitheti erkölcsi támogatásában azt a nemzetet, amely konokul ragaszkodik militarista és hódító politikájához. Clemenceau légy ve rési bókét akar, melynek az a cél ja, hogy Németországot feldarabolja és a militarista Franciaországnak kegyelemre kiszolgáltassa. Borah szenátor itt félbeszakította a szónokol és megjegyezte: Franciaország az Egyesült Államoknak katonai és pénzbeli támogatását kívánja, hogy a francia határokat megvédje és Németországra olyan fellételeket kényszeritsen, amelyeket a világ s«pn fairnek, sem igazságosnak nem tekint. Hitchcock szenátor azt kívánja, hogy Franciaország legalább részben szereljen le ós igy saját szerződésének, ha nem is minden betűjel, de legalább szellemét végrehajtsa. Rorah szenátor végül újból megtámadta a francia politikát túlságos katonai kiadásai miatt (MTI.) § P á r i s; november 24. A szenátus határozatában kimondotta, hogy a kereskedelmi kamaráik tagjaivá nők is választhatók. (MTI.)