Napi Hírek, 1922. november/2

1922-11-16 [0048]

§ Róma, november 16. (Stefani.) Mussolini beszédének harmadik folytatása v I— Az a szándékom, hogy Franciaország és Anglia minisztereivel való legközelebbi találkozásom! alkalmával a mlaga teljes világosságában szembe­nézzek az antant bonyodalmas problémájával és en­nek következtében Olaszországnak az antantban vaió! elhelyezkedése problémájával is. Ennek a vizsgálat­nak két eredménye lehet. Az antant vagy meg.;yó yu'I és igazán homogén tömbbé válik, amely igazságosam egyensúlyozza ki az erőket, amelyeknek egyformák a jogaik és kötelességeik, vagy pedig üt az utolsó órája. Olaszország ebben az esetben visszanyeri cse­lekvési szabadságát és azon fog igyekezni, hogy öiir álló politikával védje meg érdekeit Én azt kívánom!, nogy az első lehetőség valósuljon meg még a Kelqt­tel való összefüggésben is, különösen az oroszok, tö­rökök, németek fejlődő bizalmas viszonya tudatában. — Ki kell azonban emelkedni — folytatta Mus­solini - - a konvencionális frázisok síkjából, hogy a történeti tények magaslalára emelKednessünk. A nem­zeti utilítás szolgálatában álló olasz politikát, amely tiszteli a szerződéseket, nem lehet kalandor vagy im­perialista politikának tekintem. Békés politikát aka­runk követni, de nem az öngyilkosság politikáját Mussolini előadta azulán, hogy Svájccal való vi­szonyunk minden tekintetben barátságos és ezt csak megerősíti az a kereskedelmi szerződés, amelyen most tárgyalnak. Jugoszláviával és Görögországgal korrekt', •diplomáciai viszonyban vagyunk 1 , jő viszonyban Spa­nyolországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és valamennyi balti állammal. — Olaszország teljesiti kötelezettségeit Ausztriával szemben és törekedni fog Magyarországgal és Bul­gáriával való gazdasági összeköttetést fejleszteni. Ami Törökországot illeti, el kell ismerni mindazt, ami ea­dig befejezett tény, amellett, hogy bizonyos szükséges biztosítékokat kikötünk a szorosok forgalma, az európaiak és a keresztény kisebbségek érdekei tekin­tetében. A Balkán és az ízlam helyzetét élénk figye­lemmel kell kisérnünk. Ha pedig Törökország meg­kapta azt, amit meg' kell kapnia, nem szabad többe!! követelnie. Keli annyi bátorságunknak lenni, hogy megmondjuk Törökországnak: Eddig és ne tovább! Ezt a leghatározottabban kell kijelentem és csupán ilyen hangnemben és a szövetségesek iránti lojális magatartással lehet kikerülni a veszedelmet, a balká|.ii bonyodalmakat és megmenteni az európai érdekeket. Nem szabad elfelejteni, hogy Romániáinak 41.0UÜ, Bulgáriának 6'J0.0U0, Albániának 40Ü.00D, Jugoszláviá­nak pedig másfélmillió muzulmán lakosa van. Való­ságos külön világ ez, amely az örömtől repes a fél­hold győzelmének Jaltáira • — Ami Olaszországot illeti, Olaszország eljutott arra a popra, amikor a maga valóságában vizsgál­hatja meg ebihez az államhoz való viszonyát, anél­kül azonban, hogy belügyeiben és kormányfőrmájába bele akarnánk avatkozni. Természetes, hogy épily ke­véssé tűrnénk m|ag a ml ügyeinkbe való kulso beavat­kozást. Mindamellett készek vagyunk arra, hogy a végleges megoldás lehetőségeivel foglalkozzunk. Oroszországnak a lausannei értekezleten való rész­vételével kapcsolatosan Mussolini kijelentette, hogy Olaszország a legiiberálisabb elvet vallotta ebben a tekintetben. Beméli, hogy ez eredménnyel is fog járni. — Az Egyesült Államokkal — mondta Mussolini — kitűnő viszonyban vagyunk s az a célom', hogy ezt a viszonyunkat még szorosabbra fűzzük, különö­sen a gazdasági téren kívánatos baráti együttműködés tekintetében. Kanadával már legközelebb kereskedelmi szerződést kötünk. Közép- és üélamerikával szíves vi­szonyban vagyunk, leginkább pedig Brazüiával és Ar­gentival, ahol több millió olasz él. Nem Szabad ezek­től megtagadni azt a lehetőséget, hogy résztvegyenek! annak az államnak életében, ahol laknak: ez külön­ben nem távolítja el őket hazájuktól, hanem eileakef­zőleg közelebb hozza. — Az elkövelkező brüsszeli értekezleten Olaszor­szág azt az álláspontot fogja képviselni, ha%y a íjóvá­tételek' é£i a szövetségesek adósságai elválaszthatatlanul együvé tartoznak. — Belpolitikánk irányelveit három szóban lehet összefoglalnia: takarékosság, munka, fegyelem. A le­hető leggyorsabban helyre keh állítani a költségvetés egyensúlyát. A legszélsőbb takarékosságra van szük­ség 1 , kiadni csak hasznos célokra szabad. A pénzügyi helyzet komoly, azonban alkalmas a gyors ieljjavü­lásra. A termelésben nem a leromlást akarjuk elő­idézni, hanem védelmezni akarjuk mindazokat az ér­dekeket, amelyek összhangban állanak a termelés és a nemzet érdekeivel. A proletariátusnak nincs mitől tartania, sőt ellenkezőleg mindent megnyerhet olyan pénzügyi politika által, amely megmenti az áliianx 'költségvetését és eltávolít a csődtől. (MTI.) Paris, november 16. (Havas.) A kamara (a kinai bank ügyével kapcsolatbán 444 szóval 15 elle­nében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a Kini< részéről fizetendő kártérítési összeg ínég hátralevő ré­szének felhasználásáról intézkedik. (MTI.) Paris, november 16. (Havas.) A kamara mai ülésén Laflönt kommunista képviselő udvariatlan ki­fejezést használt a minisztere nőkkel szem en mire a miniszterelnök felszólította, hogy szavait von,;a vissza. Laflönt igyekszik szavait megmagyarázni, niire Poincaré közbeszól: On vagy vissza\on a sa.ait, vagy pedig szemtelen ember! Laflönt továbi) akar beszélni, Poincaré azonban újból odaszól neki: — ön szemtelen ember és gbrombaságajt nemi lógom eltűrni! v Latfont kijelenti, hogy a miniszterelnöknek nincs joga őt sértegetni. Poincaré kijelenti: A sértő szót megismétlem, mert arra rászolgált. Ha kívánja, elég­tételt adok érte. Laflönt óriási zajban tovább beszél. Poincaré. ezután megmagyarázza, hogy milyen sértő reánézve, Laffonlnak az a kijelentése, hogy! »Poincaré valószínűen jóhiszeműen cselekedett*. A » valószínűen* szót, mégha akadémikus jellegű is, nem hagyhatom magamon száradni és (Laffonthoz for­dulva): Mivel ön nem vonla vissza, ismétlem, hogy ön szemtelen és ezt lentartom. A Házban csak a szavazás után állt helyre a nyugalom. (MTI.) / :: Moszkva, november 16. Az orosz táv­irati iroda a gróf Brockdorff-Rantran német nagy­kökveiiel folytatott állítólagos interjú ügyében ezeket kőzLi: Utólag meggyőződiünk arról, hogy a közlemény sem alakjában, sem tartalmáiban nem felet meg azok­nak a szavaknak, amelyeket a német nagykövet az ujságirókkal váltott, Az illető újságírókat elbocsátot­ták. (MTI.) I :: London, november 16. (Wolff.) Déiu'átn 2 óráig 204 konzervatív, 27 nemzeti liberális 29 füg­getlen liberális,, -76 munkáspárti és 8 függetlenségi {man-' dátumról érkezett jelentés'. Sanderst, az uj földmiveH lésüygi minisztert Bridgewátérten csak 21 szótőbLség-» gel választották tacg. Boscaven í-.ö/.egészségüi> i minisz­ter egy lihvráJis jel öltté gzetófcen Kisebbségben ma adt. Későbbi jelentés szerint a munkáspárt körül-* 1 belül *IÍX) mandátumra tett szert. (MTI.) :: London, november 16. A widnesi válasz'ö­kerütclben (Lancashire) Clayton konzervatív jelölt 1467U szavazattal legyőzte Henderson munkásvézért, aki 12597 szavazatot kapott. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom