Napi Hírek, 1922. november/1

1922-11-10 [0047]

Paris, november 10. (Havas.) Poincaré miniszterelnök a kamara mai ülésén a belpolitikai kérdések fejtegetése után áttért a külpolitikára és történelmi sorrendűben előadta a közeli Kelet eseményeit. A csanaki zóna védelme tekintetéb n branciaprszág katonai k|iválóságainak az volt az egybehangzó nézetük, hogy Csanakot nem lehet megvédeni és hogy. a szövetségesek és a törökök között előforduló legcsekélyebb incidens lángra lobbanthatta volna a háborúi, amely veszedelmesebb lett volna az első háborúnál, mért abba Románia és Oroszország is beavatkozott volna. Ily körülmények közt kötelességének tartót!a, hogy a francia csapatokat ebből a veszélyes állásból visszavonja . • A tengerszorosok védelméről szóló angol jegyzék ugy Parisban, mint Rómában meglepetést keltett, . mert azt a benyomást tette, mintha a szövetségesekre meg nem engedhető nyomást akarnának gyakorolni. Az angol jegyzék a törököknél izgalmat okozott, annál is inkább, mert az angol dominiumokhoZ is felhívást intéztek, branciaorszag és Olaszország együttesen jártak el és ezért igazságtalan dolog Franciaországot azzal vádolni, hogy szövetségeseivel szemben kötelességszegést követett el. Csapataink seinj Konstantinápolyból, sem Gallipoliból nem vonultak vissza, hanem csupán egy elszigetelt állasból. Az angoloknak azt a tanácsot adhatjuk, hogy ugyanigy cselekedjenek. Csak a Franciaországi részéről Angorával meglnditoti tárgyalásoknak köszönhető, hogy a háborút elkerültük. Poincaré azután elmondja, hogiy tudomására jutott, hogy Lloyd George Romániát és Jugoszláviát felszólította, hogy küldjön csapatokat Konstantinapolyba. A szónok Curzon előtt csodálkozását fejezte ki azon, hogy ily komoly lépésre vállalkozik anélkül, hogy előzően a többi szövetségessel megállapodnék. Az ilyen lépés nem helyes elökészitese a 'békekonferenciának. Meggyőződése, hogy a francia közvélemény tiltakozott volna az ellen a felfogási ellen, hogy Franciaország Görögországgal együttesen járjon el. C t Megelégedéssel állapítja meg, hogy Curzon megmaradt a külügyminisztérium élén és több cselekvési szabadsága van, mint akkor. Dicséretlel emlékezett meg Curzon nagystílű magatartásáról a párisi tárgyalások alatt. j íCurzonnak szintén az volt a nézete, hogy az erőszakkal való fenyegetés a törököket nem tartóztatta volna fel és határozottan arra kért, hogy éljünk a kemalistákra való befolyásunkkal. Curzon magatartása becsületére vall. branklín Bouibon révén eljutottunk a mudániai konferenciához, branciaorszag nem vindikálja magának oly siker dicsőségét, amelyet együttesen értünk el. A miniszterelnök ezután utalt t\ (bausannei konferencia ama feladatára, hogy védje meg a faji és vallási kisebbségeket. Herriot azt kívánta, hogy Oroszországot is vonják be a tengerszorosokra és a Keletre vonatkozó problémák tárgyalásába. Poincaré miniszterelnök erre azt válaszolja, hogy az olasz és a francia kormány egyértelműen megállapitották, hogy a tengerszorosok kérdését Oroszország nélkül nem lehet megoldani. Franciaország iLausanneban a szövetségesekkel való szoros érintkezésben szándékozik eljárni, hogy kölcsönös áldozatok

1 utján lojális megegyezésre, jussanak. branciaorszag sohasem fogja Nagybritannia ős a tíominiumok fáradozásait megakadályozni, de elég sokai szenvedett, hogy a szövetségben egyenjbgusá|.;ra tarlson igényt A miniszterelnök végül Örömét fejezte ki azon, hogy Curzont mint külügyminisztert viszontláthatja Ronár Lawnak, branciaorszag őszinte barátjának kabinetjében. (MTI.)