Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-17 [0046]

Bécs, október 17. (Megnyitó árfolyamok.) Értékpapírok. Osztrák Hitel 36500, Államvasút 955.000. Déüvasut 248.000 -253.000, Rima 355.000—368.000. Salgó 1.940.000-1,905.000, Anglobank 100.200, B .nővérein 33.200, Depositf nbank 11.800, Lasnderbank 105.900, Unionbank 33.000, Zivno 950.000, Álhmvasut élvezeti 720.000. 3%-os Déli 580.000-582.000, Siemens 35010, Alpesi 542.000, Krupp 555.000. Poldikohó 655000, Skoda 815000, Otz rák Hoffherr 30000. Magyar Hoffherr 160.000, Fakereskedelmi 450.000. AEG 38.000, Feltén 226500. Wagner 402.000. Coburg 131.000. Irányzat üzlettelen. (MTI.) i § Z ü r i c'h október 17. (DevizazárlaO Berln 0 1874. Holland 211 Newyork 542 London 2406, Paris 4080, Milano 2285 Prága 1770, Budape-t 0,2lV2, Zágráb 235, Bukarest 342, Szófia 345, Varsó 0.0572, Bécs 0.0072 Osztrák bélyegzett 0.0078. (MTI) § A Meteorológiai Intézet jelentése. Az időijárási helyzet lényegében netai változott. A légnyomás maximuma megerősödve ma is Norvégia felett van, mig a minimuma egyfelől Déioroszország felett, másfelől a Biscayai-öböi táján tartózkodik. Az idő a kontinensen túlnyomóan borús, ködös és hűvös. Hazánkban túlnyomóan borús és hűvös az idő. Számottevő csapadék nem volt. Időprognózis: továbbra is változékony és hűvös idő varható. (MTI..) i :: Paris, október 17. Az Echó de Paris támadó hadjáratot indit Herriot képviselő ellen és felveti azt a kérdést, vájjon a mostani moszkvai kormány valóban kötheti-e a holnapi Oroszországot. Semmisem bizonytalanabb ennél. A bolsevisták ugyan öt év óta vannak hatalmon, de kétséges, vájjon uralmuk a városok halárán kivül fennáll-e. Előbb teljesiteniök kell a rájuk háruló kötelezettségeket, mielőtt valami megállapodást lehet kötni velük. Paris, október 17. (Havas.) Franklin Bouidon a hírlap.rók előtt nyilatkozva hangoztatta, hogy kétségkívül a sajtó volt áz az egyik fő oka azoknak a nehézségeknek, amelyek időnként a mudaniai tárgyalásokat hátráltatták. Harrington tábornok ezt később lojálisán beismerte. Franklin kijelentelte, hogy a keleti válság elintézésében teljesen szakítottak! a titkos diplomácia hagyományaival, ő a saját ötletéből szeptember 18-án táviratol intézett Kémiaihoz, amelyben a megpróbáltatás napjaiban megpecsételt barátságukra hivatkozva, személyesen kívánta, hogy ne kezdjen semmiféle katonai vállalkozásba és ne hozzon semmiféle diplomáciai határozatot, mielőtt vele nem találkozott. Kei mai basa ezt válaszolta: »Várom \önt, de jöjjön gyorsan. Barátja: Kemal.« Amig Franklinnak sikerült Kemalt rábírnia arra, hogy a tábornokok értekezletének összeülés'ig a katonai hadmüve leteket beszüntesse, időközben megtörtént a szövetségesek határozata, amellyel — Franciaország' javaslata értelmében — megígérték Trácia visszaadását. Ilyen módon Franklin Bouillon 36 óra leforgásán belül — háta személyes befolyásálnak — keresztülvitte, hogy Szmirna elfogadja a megállapodás alapját, amire beszüntették a hadműveleteket és megszervezték Trácia ideiglenes megszállásai, ugyanolyan eljárás szerint, aminőt annak idején Liliciában sikerrel követtek. A mudaniai egyezmény és a szmirnai megállapodás valójában egykép azt bizonyitja, hogy könny

r

ü a megértés olyan emberek között, akik a Keletet, különösen az uj; Keletet ismerik. — Időközben — folytatta tovább nyilatkozatát Franklin Bouillon — Mudániában nehézségek merültek fel. Olyan órákat éltünk át ekkor, amelyednél nehezebbet az 1914. évi hadüzenet óta nem éltünk meg. A helyzet a következő volt: A győzelmes csapatok, amelyek villámgyorsan megsemmisítették az ellenséget, útban valtak fővárosunk felé. Franciaország a maga befolyásának erejével rábeszélte a győzőt, hogy felvonulását a világ békéjének érdekében ben szüntesse. Ekkor azonban az utasítások hiánya következtében három napos szünet állott be a tárgyalásokban. Ilyen körülmények között — mondotta Franklin Bouillon ünnepélyesen, — a) világ Kemal basa bölcsességének köszönhe'i a békét, aki nem törődve a csapatok türelmetlenségével és lázongásával, fentartotta a liékeszeretőkkel és a barátokkal szemben vállalt kötelezettségeket. Egyik újságíró kérdést intézett Ciliciának kiürítése ügyében. Franciaország — válaszolta Franklin [Bouillon — szabad akaratából hagyta el Ciliciát győzelmének teljességében. A megtévesztő statisztikai adatokkal szemben bebizonyították nekünk, hogy ez a tartomány török. Ezek után mi nem akartunk ott maradni és visszaadtuk a tartományt Tőrökországnak. Ebből az igazságos cselekvésből merítettük azt az erkölcsi erőt, amely Mudániában a béke fentartá

L sához segített bennünket. (MTI.) ;