Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-31 [0046]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nép­jóléti miniszter a betegségi és balesetbiztosítás ideig­lenes szabályozásáról szóló 8888. számú kormány­rendelet kiegészítése és módosítása ügyében na­gyobb terjedelmű rendeletet bocsájtott ki. A kormányrendelet egyik lényeges rendelkezése az, hogy a magántisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak betegség ellen való kötelező biztosítására eddig évi 48.000 koronában megállapított bérhatárt évi 240.000 korona fizetésben állapítja meg. A mun­kásokra vonatkozólag már egy 1917. évi kormány­rendelet eltörölte a bérhatárt, ezeket tehát bérükre való tekintet nélkül betegség esetére biztosítani kell. A rendelet megengedi, hogy a magántisztviselők be­tegség esetére önként biztosithassák magukat, ha fizetésük nem haladja meg az évi 360.000 koronái. A kormányrendelet másik fontos rendelkezése a baleset folytán sérültek és a baleset következté­ben elhaltak hozzátartozói részére folyósított járadék­pótlékokat a legutóbb bekövetkezett nagy drágasági hullámnak megfelelő arányban felemeli és ezzel az ipari rokkantak, özvegyek és árvák megélhetését a lehetőség határai között biztosítja. Az anyagi biztosítás továbbfejlesztése céljából a rendelet a szoptató anyák részére napi másfél liter, illetőleg egy liter ingyentejet biztosit. A népjóléti miniszter rendelete gondoskodik arról, hogy a betegségi biztosításban előirt kész­pénzsegélyeket a mai viszonyoknak megfelelő mér­tékre emeljék fel s a békebeli napibérosztályozás alapulvételével az átlagos napibéreket a békebeli nyolc osztályba sorozott átlagos napibér százszoro­sában állapítja meg. Ezzel önkönt százszorosra emelkednek a napibérekhez igazodó segélyek is. A magasabb átlagos napibérek megállapításá­ból következik a fedezetül szolgáló járulékok jelen­tékeny emelkedése is. Emellett a népjóléti minisz­ter kénytelen volt a háztartási alkalmazottak után fizetendő betegségi biztosítási járulékok tekintetében az eddigi kedvezményt megszorítani. Eddig ugyanis a háztartási alkalmazottakért az átlagos napibér egy százalékát kellett biztosítási járulék fejében fizetni. A rendelet ezt a kedvezményt a középosztálynak arra a szerényebb viszonyok között élő rétegére szorítja, amelyhez legfeljebb egy háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak. Azok a háztartások, amelyek egy­nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, a fokozott járulékokat fizetik. A nagy segélyek életbeléptetésével járó zök­kenés kiküszöbölésére a rendelet feljogosítja a pénztárakat arra, hogy egyszer és kivételesen be­tegségi biztosítási járulék-előleget szedhessenek, amelyeket a pénztárak a folyó évi augusztusi járu­lék-előírás négyszereséig terjedő összegben Írhat­nak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom