Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-28 [0046]

§ Szófia, október 28. (Bolgár Távirati Iro­da.; Sztambulijszki miniszterelnök a szobranje előtt a külpolitikai helyzetről tartott expozéjában minde­nekelőtt" kifejtette, hogy a kormányt politikájában ki­zárólag a Dolgár nemzet érdekei vezetik. A jóvátételi kérdésről szólva kijelentette, hogy ez a legnagyobb fontosság Bulgária számára, amely hála lakossága SZÍVÓS munkájának és kormánya erő­feszítésének, jobban meg tudta óvni pénze értékét, mint Németország vagy Ausztria. Mindamellett — mondta — meg kell fizetnünk azt az összeget, ame­lyet jóvátétel képen megállapítottak, helyzetünk két­ségbeejtővé válik. Mi nem vonakodunk fizetni, de erőnkön felül nem kívánhatnak tőlünk semmit. Azt kívánjuk továbbá, hogy a fizetésre adjanak hala­dékot 1925-ig. A népszövetség munkájáról szólva, azt a nézetét fejtette ki, hogy ámbár ezideig nem tudott minden­kit kielégíteni, mégis számos fontos kérdés megoldá­sát keresztülvitte és remélhető, hogy a jövőben még jobban kifejlődik. Közeledik már az az idő, amikor már minden nagyhatalomnak a népszövetség poli­tikájával össze kéli egyeztetnie a maga politikáját. A kormány külpolitikai programmja őrködni a békeszerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtásán. Foglalkoznunk kell a híidj foglyokkal a menekült k­kei, a IfeszerefSselJ,' a katéonai és jóvátételi bizottsájgokt­kai, a komitácsi-handák lefegyverzésével, továbbá a Bulgária elleni vádalkodások cáfolatával. Számtalan­szor kijelentettük, hogy minden szomszédunkkal őszinte jó barátságban akarunk élni. Egyebek közölt valótlanok azok az állitások is, mint hogyha akár Musztafa Kemal basával, akár az orosz szovjetkor­mánnyal összeköttetést tartanánk fenn. Tracia kérdésére áttérve, Sztambulijszki kifejtette, hogy semmilyenmódön nem tűri meg, hogy a bolgár etrületel átjáróul használják azok. akik a kormány lojális politikáját fel akarják borítani. Kemal basa ki­erőszakolta a sévresi szerződés revíziói át. ami szük­ségképen magával vonja a többi szerződés revízióját is. A nagyhatalmak döntése következtéb n Törökor­szág szomszédja lesz Bulgáriának és Bulgáriához valói viszonya attól függ, hogy milyen magatartást tanúsít vele szemben. Kijelenthetjük a törököknek, hogy aki ellene szegül a szabad tenger felé való törekvésnek, az ellensége Bulgáriának. Azt hiszem, hogy a törökök kívánságai nem baladják meg Trácia autonómiáját. Nem lehet azonban többé fentarlani azt a léteit, mintha Konstantinápoly birtokosa volna egyúttal a» Aegeí-tenger ura is. Az Aegeji-tengert a bolgárok, a törökök és a jugoszlávok egyaránt nem nélkülözhetik Az uj Görögországnak vissza kell vonulnia Nyugat­trácia határai mögé, Bulgáriának pedig meg kelt kapnia az Aegei-tenger partjának egy darabját, Jugo­szláviái hasonlóképen megfojtaná, ha távol maradna a tengertől. Bulgária leszög zte Tráciára vonatkozó ál­láspontját, mielőtt közvetlen sorsát a nagyhatalmak megvizsgálták volna. Azt tartjuk, hogy; a legjobb meg­oldás, ha ennek a tartománynak autonómiát adnak. A miniszter ezulán közvetlen szomszédokkal való viszonyukról szóvá ezeket mOlndotta: — Azt hiszem, a győztes Jugoszláviának illenék először kezét nyújtania Mi vártunk érre és sajnál­juk, hogy nem történt meg. Egyformán keressük többi szomszédunk és a többi hatalom barátságát is, kívánjuk továbbá az Oroszországhoz való közeledést. Bulgáriának a szövetséges hatalmakhoz való viszo­nya kitűnő. Magatartásunk mindig lojális volt, kö­telezettségeinket mindig teljesítettük és reméljük, hogy T5k hasonlóképen" járnák el. { Beszéde befejezésében a miniszter utalt arra, í hogy Tráciát azzal a céllal vették el Bulgáriától, hogy nemzetközivé tegyék. Azt a reményét fejezte ki végül, hogy a nagyhatalmak megtartják ígéretüket. A beszéd befejeztével a szobranje nagy többség­gel bizalmat szavazott a kormány külpolitikájának. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom