Napi Hírek, 1922. október/2
1922-10-25 [0046]
Bécs, október 25. (Nemzetgyűlés. Frank alkancellár beszéde, amely a 20. kiadásban közölt' részhez csatlakozik.; Az alkancellár részletesen ismerteti az egész halárszabályozási kérdést és azután: igy folytatja: — A legutóbbi dönlés Nyugatmagyarország egy részére vonatkozik, amelyről a határmegállapitó bizottság ez évi március 2S-i döntésében kimondtaj hogy a békeszerződésben megállapított vonaltól való eltérés megengedhetetlen. Az osztrák; és a magyar delegátusok ismételt tárgyalásai meghozták a megjegyezést á legtöbb vonalrész tekintetében. A Fertőitől keletre lévő vonalrészek tekintetében azonban megállapodás nem jött létre és ,igy a határmegállapitó 'bizottságnak kellett döntenie. Ha megállapodás jött volna létre, Ausztria ennek engedelmeskedni tartozott volna. « — A döntés nem felel meg sem az osztrák, sem( a magyar kívánságoknak, ami már abban a körülményben is kifejezésre jut, hogy a határmegállapitó bizottságnak nemcsak osztrák, hanem magyar delegátusa is ellene szavazott. A határmegállapitó uizoltság a Vnaolat semí az osztrák, sem a magyar kormány javaslata értelmében állapította 'meg. Állítólag gazdasági érdekekből ítélt oda egyes birtokokat, köztük Frigyes főherceg birtokait is, Magyarországnak. Ez a döntés nemcsak gazdasági szempontból indokolatlan, hanem több pontban, nevezetesen az Albrecht Kázmér-puszta odaítélésével — nézetünk szerint — magát a békeszerződést is megsérti. — A határmegállapitó bizottság ez évi október 10-én hozta meg döntését. A központi határbizottság azonban már október 4-én ülést tartott és elhatározta, hogy a határmeg-ál lapító bizottság döntése ellen a nagyköveti konferenciánál felterjesztéssel él. De teljesen indokolatlan az! az állítás, hogy az osztrák kormány a határmegállapitó bizottságnak szóbanforgó döntését szó nélkül elfogadta, vagy ha éppen azt állítják, hogy az osztrák kormány, amint néhány lap megírta, nem akar a Habsburgok kívánságai ellen cselekedni. Megemlítendő, hogy a Frigyes főherceg féltoronyi birtokának legnagyobb része, vagyis az összesen tizenegyezer holdból hatezer hold;, a határmegállapitó bizottsíg döntése utánig Ausztriánál marad. Helytelen több lapnak az a hire, hogy a Cinkemajprt Magyarországnak ítélték oda. A major Ausztriánál maradt és! a íöldcknek csak egy része jut Magyarországnak. Az alkancellár kijelenti, hogy a határmegá'la'il'ö bizottság eljárásának fkairól természetesen ne;n ad hal felvilágosítást. A kérdéseket magához a bizottsághoz kell intézni. A kormány mindent elkövetett, hogy a határmegállapitó bizottságnak ezt a kedvezőtlen döntését megváltoztassák. A szövetségi kormány minden intézkedést megtett abban az irányban is, hogy a határmegállapitó bizottságnak érdekelt magyar magánfelek vagy a Habsburgi-ház tagjai részéről va'Ó befolyásolását megakadályozza; a kormánynak csak, törvényes és Jojális eszközök állnak rendelkezésre Arra a kérdésre, hogy mit szándékozik a kormány tenni, hogy az ílyfajta határmegállapításoknak Nyugatmagyarország más pontjain esetleges megismétlődését megakadályozza, az alkancellár csak azt felelheti, hogy a szövetségi kormány minden olyan esetben, amelyekben az osztrák érdekek sérelméről lesz szó, megteszi mindazokat a lépéseket amely krö a fennállósi eerződések, nevezetesen a saint-germaini szerződés alapján jogosítva van. Az alkancellár megjegyzi, hogy az osz'rák kormány a legnagyobb szívóssággal és kilaitással küzdött a határmegállapitó bizottság döntése ell n lia Ausztria hátrányára volt Hogy ezen a tren milyen sikereket ért el, arról a következő számadatok ta uskodnak: A magyar területi követeléseik majdnem ezer négyzetkilométer és hatvankétezer lélekszámo. foglaltali magukban; ezzel szemben Magyarországnak végül odaítéltek hatvan négyzetkilométernél valamivel nagyobb területei négyezernél valamivel több lakosí-ai. (Élénk helyeslés és taps a nagynémetek és a keresztényszocialisták padjain.) (MTI.) ,§ London, október' 25. Lloyd George volt miniszterelnök ma a nemzeti liberális párt jelöltjei előtt beszédet tartott az elkövetkezendő választás alkalmából s általánosan körvonalozla politikáját ugy a belpolitikát, mint a külpolitikát illetőleg., Lloyd George a következőket mondotta: \ — Bármely kormány- ("egyen ís hatalmon, minekünk nem szabad komolytalan ellenzékieskedési Csinálni. Nem érünk el semmit, ha kizáróan kritikánkkal rágódnánk a kormányon. Igazságos harcot kel follytatni ellene. A volt miniszterelnök még hozzátette, hogy támogatni fog minden pártot vagy kormányt, amely a béke, a takarékosság és az állandó fejlődés politikáját fogja lolytatni. ( » § London, október 25. Konstantinápolyból jelentik, hogy Kemal Muszlafa é s Iz'med basa levelet Intézett Harrington tábornokhoz. A levélben köszönetüket fejezik ki Harrington körültekintő magatartásáért és annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a mudaniai konferencia sikeres megoldása jó jelnek tekinthető a további konferenciákra. (MTI.) § Londo n.. október 25 A lemondott miniszterek ma a Buckingham-palotába mentek és hivatalos pecsétjeiket átadták a királynak Ezután az uj miniszterek tették iie u[z eskjüf. a titkos tanács előtt, amelyen a walesi herceg és a yorki herceg s a király is jelen voltak. A volt miniszterek közül többen, kőztük Winston Churchill, aki gyarmatügyi miniszter volt és Laming Worthíngton Evans volt hadügymi nszter azokhoz a minisztériumokhoz, amelyek télén állottak, köszönő iratokat küldtek azért a fáradságos és hatékony támogatásért, amelyet a tisztviselők a tradícióknak megfelelően szolgálatukban nekik nyújtottak. (MTI.)
