Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-25 [0046]

London, október 25. (Wolff.) A Daily News politikai tudósítója jelenti: Unionista körökben el­terjedi hirek szerint a parlamentnek számos köali­ciós liberális tagja kijelentette, hogy kész Bonar Law kormányát általánosságban támogatni. A Times szerint az az általános benyomás, hogy a kabinetnek sikere lesz. A Daily Cronicle azt jrja, hogy az ellenzék) első padjában csupa tapasztalt államférfi és poli­kus, mint Lloyd George és Churchill, mögöttük pe­dig oly emberek fognak ülni, mint Chamberlain. A pártnak kemény munkája lesz és oly veszedelmes har­cosokat fogunk látni, mint lord Róbert Cecil. A lap felveti azt a kérdést, vájjon a kormány ily alakju­lat mellett többségre tehet-e szert a választásoknál 3, A Daily Mail szerint már mutatkoznak annak! jelei, hogy az uj miniszterelnöknek kilátásai, hogy munkaképes többségre tegyen szert, már korántsem oly nagyok, mint eleinte hitték. A nemzet meg akarj szabadulni a koalíciós politika szellemétől. Skőtor­szágban már mutatkoznak a Bonar Law-kormány ellen való lázadozás jelei. A politikai helyzetbein még a választások előtt különös fordulat állhat Lel (MTI.) i London, október 25. (Wolff.) Lord Grey Bradfordban tartott beszédében többek közt ezt mondta: Az eddigi kormány külpolitikája lealacso­nyítja az országot a belföldön és veszélybe sodorja a külföldön. Az egyenesen konzervatív kormányzás előnyösebb a volt koalíció visszatérésénél. Angolor­szág közel volt a teljes elszigeteltséghez. Némdlor­szág és Oroszország találkoztak. Ennek az oka azon­ban nem annyira az fangöl, mint inkább a francia külpolitikában keresendő. Hogy Törökországi és Oroszország is találkoztak, ezért már a görögbarát angolpolitikát nagyobb felelősség terheli, mint a francia politikát. Most is látjuk Keleten, hogy a leg­utóbbi válság alkalmával Franciaország és Olaszor­szág egymáshoz közelebb került és Angolországot el­szigetelték. A koalíciós kormányt a keleti válságban teljesen elszigetelték volna, ha (Lord Cjurzon ncini utazott volna több ízben PárisBa. Hálásak vagyunk Lord Curzon iránt, hogy Angliát ettől az 1 elszigetelt­ségtől megmentette és a szövetségesek ejgyesült front­ját megteremtette. # j A mai helyzet — így folytatta lord Grey — több tekintetben különbözik a háború előtti helyzet­től. Az Egyesült Államok megengedhetik maguknak az izolálást, Angliát azonban csak a csatorna vá­lasztja el Európától. Anglia régi befolyása, amely azon alapult, hogy az fngoi politikában meg Jehet bizni, megszűnt. , Lord Grey ezután kijelentette, hogy a külpoliti­kának a népszövetségi politika uralkodódé jegyében kelenle állania. A népszövetséget minden irányban, még a háború megakadályozására is fel kellene hasz­nálni. A jövő háborúját a fegyverkezések megaka­dályozásával kell /ehetetlenné tenni. A legutóbbi há­borút a porosz militarizmus szándékosan okozta és azt 1914-ben el lehetett Volna kerülni, ha Némelors!.::'ig­ban ugy akarták volna a békét^ mint a többi ország­ban. Ha a fegyverkezések ismét oly arányokat ötle­nek, mint 1914-ben, megint porosz militarizmus fog keletkezm, ha nem is Poroszországban, hát másutt A fegyverkezéseket csak ugy lehet meggátolni, ha a hépszövetség hatalma annyira kifejlődik, hogy a nemzetekben lábrakap a biztonság érzete. A népszö­vetség tagjainak ezenkívül ki kellene jelenteniük, hogy egymást támogatni fogják abban az esetben, ha vala­mely nemzet a népszövetségi szerződést megszegi és öz egyik országot megtámadja. Ha biztonság ,t a cá­runk, a népszövetségnek amennyire csak khtség s, erősnek és mindent átfogónak kell lennie. A nép fc talpraálhtásában lehetetlen a jjialqdás, ha Angolország és b ranciaország politikája nem egy és ugyanozt az utat járja. Olaszország és Európa más államai is csat­lakozni fognak hozzájuk. , A koalíció hivei azt mondják, hogy branciaországi­gal dolgozni teljes lehetetlen. Grey ellenben ugy v. li. hogy a Franciaországgal vafó együttműködést a koalí­ciós kormány külpolitikai módszere tette lehetetlenné. Idegen nemzetek hogyan is bizhatnának azokban, akik­ben maguk az angolok sem bíznak. Ha az uj angol kor­mány majd szilárdan üi a nyeregben, kijelentheti azoknak a kormányoknak amelyekkel együtt akar működni, hogy egész nyilain szándékozik velük be­szélni. Megkérdezésük nélkül semmit sem tesz és a dolgokat elölről fogja kezdem. Ily módon visszanyer­hetjük egy részét annak a talajnak, amely az utóbbi években elveszett. (MTI.) § London, október 25. Lloyd George a nemzeti liberálisokhoz intézett beszédében a többi között ezeket mondotta: Nagybritáünia előbbrevaló nemcsak egy pártnál, de saját magunknál is. Kétel­kedik abban, vájjon a konzervativek egyedül sike­resen tudnák-e megvédeni azokat az érdekeket, ame­lyeket közös erőfeszítéssel nem tudtak megóvni. Ezclt az érdekek nem védelmezhetek meg máskép, mint­ha mindazok, akik a pioslani társadalmi rendszert fenn akarják tartani, együttműködve iparkodnak az országot a háború örökségének tekinthető óriási ne­hézségeken átemelni. Akármilyen kormány van is hatalmon, az ellenzéknek nem szabad túlzásba men­nie kritikájával, hogyha azonban az alkotmány kér­déséről van szó, el keh fogadni a küzdelmet. Az uj politika annyit jelent, hogy nem szabad megijedni a felelősségtől. Nagybritannia politikája legyen bé­keszerető, de egyszersmina rettenthetetlen is. (MTI.) Berlin, október 25. A birodalmi kormányhoz a lapok jelentése szerint nemrég jegyzék érkezett, a mellyel a jóvátételi bizottság a Németország részéről szállítandó szén mennyiségének emelését kívánja. A kormány a szakértőkkel beható tanácskozást folyta­tott ebben az ügyben és a Germama értesülése szer rint kísérletet szándékozik tenni abban az irányban, hogy a szövetségesekkei tárgyalásokat kezdjen. A jóvátételi bizottság több mini kétszázezer tonnával akarja emelni a havi ff íenszállitást. Ezt a követelést valamennyi i/pp teljesithetetlennek mondja, mert Németországnak a legutóbbi hónapokban havonta nyolc-kilenc milliárd márkáért kellett külföldi sze­nei behoznia (MTI.) >

Next

/
Oldalképek
Tartalom