Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-16 [0046]

P r á fe a, október 16. (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése.) Ungvárról jelentik, hogy a vi'ágháboru alatt az oroszok által elpusztilott Er­dőskárpáii területek lakossága Masaryk elnökhöz intézelt emlékiratot dolgoztak ki, amelyben állami támogatás! kérnek az elpusztitolt területek újjáépíté­séhez. I :: Berlin, október 16. (Wolff.) A koalíciós pár tok, a német néppárt ésf a bjajor néppárt vezérei ma déleldtl a birodalmi kancellárral megbeszélést foly­tattak a birodalmi elnökválasztás ügyében. A tanács­kozáson Loefce birodalmi gyűlési elnök is résztvett. Dr. Stresemann kilejtette azokat az aggodalmakat, a melyeket pártja a választásnak tervbevett napon való való megtartása miatt táplál. A többi polgári párt kép­viselői osztották ezeket az aggodalmakat. A. szociál­demokrata párt képviselője nem járult hozzá; a válasz­tás elhalasztására conatkozó indítványhoz. A helyzetet csak alkotmánymódosító törvénnyel lehet megyai­tozlaini, amely a mostani birodalmi elnök állását al­kot Hiányos tíetinitivummá teszi. A birodalmi kancellár megállapítja, hogy a néppártnak az az 1 nditványa, hogy a választás határidejét egyszerűen elhalasszák, a (pzocíáldembkraták nyilatkozatai folytán elesik. A ta­nácskozást holnapután folytatják. (MTI.) § Paris, október 16. (A Magyar Távirati, Iroda.) Francia politikai körökben még mindig élénk megbeszélés tárgya Albert Favre képviselő legutóbbi kamarai beszéde, amelyben a kormány külpolitiká­ját kritizálja. Ez volt az első alkalom, hogy francia képviselőnek volt bátorsága kijelenteni, hogy azzal a mondással, amivel a fegyverszünet óta minden francia politikus a porondra lép: »L'Allemagne pa­yera (Németországnak fizetnie kell)!<, Franciaország önmagát csalja meg és az egész francia külpolitikát lehetetlen helyzetbe sodorja. Favrenak volt bátorsága kijelenteni, hogy Németország nemcsak azt a 132 milliárd arany márkát nem tudja megfizetni, amirö a londoni egyezmény szerint köteles, hanem még azokat a kiadásokat sem fogja megtéríteni Francia­Országnak, amiket ez már eddig az elpusztított te­rületek felépítésére és az özvegyek és árvák' segíté­sére kiadott és amiket a versaillesi szerződés értel­mében Németországnak kell viselnie. Az eddigi kül­.politika helyett Favre nagyszabású európai rekon­strukció jiolitikáját és a Németországhoz és Angliá­hoz való közeledés gondolatát vetette fel. A beszéd jelentőségét abban kell fátni, hogy ez volt az első alkalom, amikor a francia parlamentben polgári kép­viselő nyíltan magáévá tette a reparációs kérdés­ben azt a józan álláspontot, melyet eddig a haza­árulás vádja nélkül nem lehetett elfoglalni és hogy a Németországhoz való közeledés gondolatát nyíltam fel lehetett vetni a francia parlamentben. Jellemző,, hogy beszéde a parlament padjain látható megle­petést keltett, de semmiféle lármás jelenettel vagy el­lentmondással sem fogadták, mindössze csak két je­lentéktelen közbeszólás történt két jobboldali képvi­selő részéről. A dolog pikantériája egyébként, hogy Albert Favre, aki előszór merj a versaillesi szerző­dés teljes csődjét hirdetni, mint az egykori Clémen­éau-kormány belügyi államtitkára maga is e szer­ződés megteremtésének egyik tevékeny részeset

Next

/
Oldalképek
Tartalom