Napi Hírek, 1922. október/2
1922-10-16 [0046]
P r á fe a, október 16. (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése.) Ungvárról jelentik, hogy a vi'ágháboru alatt az oroszok által elpusztilott Erdőskárpáii területek lakossága Masaryk elnökhöz intézelt emlékiratot dolgoztak ki, amelyben állami támogatás! kérnek az elpusztitolt területek újjáépítéséhez. I :: Berlin, október 16. (Wolff.) A koalíciós pár tok, a német néppárt ésf a bjajor néppárt vezérei ma déleldtl a birodalmi kancellárral megbeszélést folytattak a birodalmi elnökválasztás ügyében. A tanácskozáson Loefce birodalmi gyűlési elnök is résztvett. Dr. Stresemann kilejtette azokat az aggodalmakat, a melyeket pártja a választásnak tervbevett napon való való megtartása miatt táplál. A többi polgári párt képviselői osztották ezeket az aggodalmakat. A. szociáldemokrata párt képviselője nem járult hozzá; a választás elhalasztására conatkozó indítványhoz. A helyzetet csak alkotmánymódosító törvénnyel lehet megyaitozlaini, amely a mostani birodalmi elnök állását alkot Hiányos tíetinitivummá teszi. A birodalmi kancellár megállapítja, hogy a néppártnak az az 1 nditványa, hogy a választás határidejét egyszerűen elhalasszák, a (pzocíáldembkraták nyilatkozatai folytán elesik. A tanácskozást holnapután folytatják. (MTI.) § Paris, október 16. (A Magyar Távirati, Iroda.) Francia politikai körökben még mindig élénk megbeszélés tárgya Albert Favre képviselő legutóbbi kamarai beszéde, amelyben a kormány külpolitikáját kritizálja. Ez volt az első alkalom, hogy francia képviselőnek volt bátorsága kijelenteni, hogy azzal a mondással, amivel a fegyverszünet óta minden francia politikus a porondra lép: »L'Allemagne payera (Németországnak fizetnie kell)!<, Franciaország önmagát csalja meg és az egész francia külpolitikát lehetetlen helyzetbe sodorja. Favrenak volt bátorsága kijelenteni, hogy Németország nemcsak azt a 132 milliárd arany márkát nem tudja megfizetni, amirö a londoni egyezmény szerint köteles, hanem még azokat a kiadásokat sem fogja megtéríteni FranciaOrszágnak, amiket ez már eddig az elpusztított területek felépítésére és az özvegyek és árvák' segítésére kiadott és amiket a versaillesi szerződés értelmében Németországnak kell viselnie. Az eddigi kül.politika helyett Favre nagyszabású európai rekonstrukció jiolitikáját és a Németországhoz és Angliához való közeledés gondolatát vetette fel. A beszéd jelentőségét abban kell fátni, hogy ez volt az első alkalom, amikor a francia parlamentben polgári képviselő nyíltan magáévá tette a reparációs kérdésben azt a józan álláspontot, melyet eddig a hazaárulás vádja nélkül nem lehetett elfoglalni és hogy a Németországhoz való közeledés gondolatát nyíltam fel lehetett vetni a francia parlamentben. Jellemző,, hogy beszéde a parlament padjain látható meglepetést keltett, de semmiféle lármás jelenettel vagy ellentmondással sem fogadták, mindössze csak két jelentéktelen közbeszólás történt két jobboldali képviselő részéről. A dolog pikantériája egyébként, hogy Albert Favre, aki előszór merj a versaillesi szerződés teljes csődjét hirdetni, mint az egykori Clémenéau-kormány belügyi államtitkára maga is e szerződés megteremtésének egyik tevékeny részeset