Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-21 [0046]

tiek a munkának első feltétele az, hogy az egyház életében ne engedjünk tért a napi politikának, amely elválaszt egymástól, a másik pedig az, hogy a békéit és az egyezséget tartsuk fenn magunk; között. Kapcsoljuk ki azokat a kérdéseket, r melyek .közöttünk} vitásak lehetnek, de feltétlen tartsuk fenn a bókét és egyetértést a testvér ágolai (és unitárius egyházzal és ápoljuk a békességet az összes keresztény egyhátzakkal. Ha igy cselekszünk, akkor nemcsak az egyháznak szolgálunk, de a nemzet feltámadásának) ügyét is elősegítjük. ( N A megnyitó beszéd után dr. Ravasz László püspök tartotta meg püspöki jelentését. Elparentálta IVKaroly király őfelségét, rámutatva arra, hogy az ö szerencsétlensége és tragédiája nemzeti'bukásunk és tragédiánk nagyságát méri. Még ebből a sürü feketeségből is kiválik az ő egyéni tragédiája; senki sem' esett nagyobbat, nem vesztett többet és nem csalódott erősebben, mint ő; nála jobban csak szerettei, akik őt elvesztették. A közgyűlés pállva hallgatta végig az elparentálást és határozatilag kimondta, hogy megilletődéssel gyászolja Szent István koronájának inéhai viselőjét a szenvedések királyi emberét és Imegtartva a a feltámadott Jézus Krisztus hitét, Istent nemzete pásztorául és a megszomorodott szivek egyetlen orvosául dicséri. Ezzel a hittel vigasztalja magát, nemzetét és a gyászoló családot. A jelentés első része az elköltözőitek felett tartott szemlét. Megemlékezett crróf Detrenfeld Lajosról, mint előkelő, .harmonikus lelkű, puritán magyar főúrról; Szilágyi Áronról, a halasi lelkészről, aki utolsó tagja volt annak a generációnak, amelynek tagjai a dunamelléki egyházkerület szolgálatában állva egyszersmind kulturhistóriánk klasszikus hőseivé nőttek. Elemezte szellemi alkatát, méltatta irodalmi és tudományos működését, amelyből nemzedékek fognak élni és amikor elfogyasztják, akkor fog kitűnni annak fogyhatatlan gazdagsága. Meleg szavakat szentel Kovácsy Sándornak, a budapesti egyházközség főgondnokának, aki mint alkotó mun-t kás, egymaga egész sereg helyett dolgozott és maga nem elméletekkel, hanem eredményekkel igazolta. Az élők üdvözlése során megemlékezett arról, hogy Darányi Ignác főgondnok most tölti be hivatali működésének huszadik esztendejét. A negyedik püspök élvezi a/. ő segitő készségét, melyet mint munkatárs, barát, ellenőr és inspirátor tölt be. Majd püspöki körútjáról számolva be, érintette a baranyai gyülekezetek szociális és hitéleti helyzetének megváltozását, melynek egyik szomorú eredménye az egyke. Elemezte azt a rettentő nemzetpusztitó betegséget és rámutatott arra, hogy okául egyetlen vallásfelekezetet sem lehet tenni. Gyógyszeréül válhat az a vallásfelekezet, amelyik a vallásnak erkölcsi befolyásolásra alkalmas erejét radikális lendülettel érvényesíteni tudja- Ilyen jeleket eddig csak a baptizmusnál tapasztalt, amely a maga gyülekezeti eszméjénél fogva a protestantizmus alapgondolatát a hitnek az élet szentségébe való megmutatását jobban képviseld mint a történelmi egyház. Tiltakozott az ellen, hogy az egymás mellettiség kategóriáját az egymás miattiság kategóriájává