Napi Hírek, 1922. október/2

1922-10-16 [0046]

§ L o n d o n , október 15* A Morning^ost azt íria^ hogy "bizonyos elemek letakarlak bontani a román király koronázási un T nepólvónek sikerét* Erdély a legfontosabb Románia uj tartományai között- és igy kétszeres leientősége Tan.annak* hogy az uj.urax­kodókat ott nem fogadiák egyhangú lelkesedéssel* Az erdélyi ro­mánok a magyar uralom idején teljesen nyugati gondolkodásmódra ős műveltségre tettek szert* amivel ellentétben áll az az állapot* amelyben a régi román királyság áll. Ez árkülönbség minden kül­földi utazónál is feltünik/Az erdélyiek JrzikWlenyuket a regi románokkal szemben és gyűlölik uj uralkodójukat* Ezenkívül poli­tikai ellenségeskedés is áll fenn a lioeralis közigazgatás ós az erdélyi nemzeti párt között* A románok nagy felelősjaget rálla^ tak magukra azáltal* hogy a műveltségen magasan felet wuí allo tar­tomány közigazgatásit magukra vették, A helyes nfSJ 1 ^?-SVwn hogy legyen egy dualisztikus monarchia, melynek kit íeleben kulon­küion adminisztráció volna érvényben* MTI/* Konstantináp oly* október 14»/Havas/ A szövetséges főmegbizottak átadták Hamid bei lemalista főmegbizottnak a görög főmeghizott nyilatkozatát^ amely ezeket mondja.? A görög kormány emlékezetbe idézi a mudaniai hellén megbízottak megjegyzéseit és ugy vóTLj, hogy azokat nem vették figyelembe-. Eén tehát a ha­talmakat,, támogassák a keresztény lakosságnak Tráoiából való ki­vándorlását és hosszabbitsák meg a kivándorlásra és a törököknek Iráaiábá való beiktatására- szabott határidőt* Hozzáteszi még a görög kormány,, hogy kénytelen, lóvén. az. események kényszere alatt meghajolni., osatlakozik a mudaniai határozatoKhoz & /MTl/ Peking* október 14»/Heuter/ Suniataen hiveinek hadereje hatalmába kerítette Euosaa városát*/MTI/ London* október 14*y/Ravas/ Churchill kedden Bristolban beszédet mond a keleti kérdéséről^ Írországról ós a. belpolitikáról /WI/ F á r i s 4 október 15»/Eavas/ Ferriot Taráéból Parisba utazva a vonaton, a Journal munkatársának nyilatkozott oroszországi út­járól, amely rendkivüli megelégedéssel tölti el» Nézete szerint Franciaország ós Oroszország között a megértés könnyű volna* ha a helyazinón keszitenék elő a megegyezést,, A szovjetkormány hajlandó elismerni a cári Oroszország adósságait^ ha ennek fejében hosszú­lejáratú moratóriumot ós az orosz pénzügyek rendbehozatalára szánt nagyobb kölcsönt kap* Bár & szovjetkormany ellenzi a magántulajdon régi alaf&iában való visszaállítását* adott esetben hajlandó vol­na áldozatot hozni, hogy tárgyalásra léphessen a francia ipari körökkel. Moszkvában melyreható fejlődést látott Herriot„ A nép erősen kívánja az izoláltság megszunósét^ hogy ismét a francia civilizáaió részese lehessen s a németek elvesztették az előzőleg megszerzett befolyás egy részét* Másrészt azonban nem szabad túl­zott reményeket táplálni*. Az ipar efc a kereskedelem a tertilpiac kivételével teljesen pang^ a munkások közt pedig restség^ féktelen­ség és mpssuL nyomor uralSadik* Mindössze a vörös hadsereg* amely ezidoszerint 900*000 embert számlál tesz kedvező hatást^/Hüül/ Firi a£ október 15 A /Havaa/ A Petit Párisién jelenti? Roger a párisi kereskedelmi kamara elnöke kijelentette,, hogy a marseillei kamarának a többi francia szervezethez intézett az az indítványa^ hogy tegyenek alkalmas lépéseket az Oroszországgal val-é kereske­delmi összeköttetés ujrafelvételének megkönnyitóaérs^ mindenütt kedvező fogadtatásra azámithat^ mert a közgazdaságilag érdekelt körök azt óhajtják, hogy a kivitelt fokozzák,, Szükséges azonban, hogy bizonyos minimális mértékű biztosítékot követeljenek ós el|« •ve informálódjanak aa orosz vám ós forgalmi helyzetről és Orosza ország fizetőképességéről, /mi/ -mm tt P,á r is* október 15>Bradhurynak a márka stabilizálásá­ra óaa nemet pénzügyek rendbehozatalára irányuló, a jóvátételi bizottság elé terjesztett tervét a francia lapok maidnem egy­értelműen elvetik, illetve, erős kritika alá vonják,. ö • « t_ A tar ^elfogadhatatlanságának ós hatástalanságának okait aa Echó de Paras nyilván sugalmazott cikke a következőkben fog­lalja ossza- b l^Bradbury terve végleg lerombolja azt s ami a szövetsé­gesek pénzügyi szolidaritásából még megmaradt. Slpusztitja a dologi szolgáltatásokat., mert azok az országom amelyek azokban reszesúOnFkivánnáaak,, kénytelenek vol­nának fizetni ertűk* • 3, K terv segítségével nem lehet stabilizálni a márkát* merj.a nemet birodalom, ha helyreállították a bizalmat pénzénei .^ánt, szükségképen arra kényszerülne^ hogy belső kölcaö­aoiiet Jtoason. papapárkaoan^ amelyek aranymáríában fizetendők vis3.aa, A javasolt komblnác3.ó" megvalósítása esetén a közönség sietne becserélni papinaáriráifc a rendelkezésre álld aranypénz­xa^ amivei a * xvan.tr í*rediaényfc .asiatáa. nem lehetne eiémií **r- \dtt. f. Í®I? f*9T?^3ég9síü)al adósságok rendelésének ISS^Ífí kitolja a végtelenségig ám rendezésükről nem uttezjtea.'Lí* Ea'sselsasaben azoubaa azt a vesaedelmes alapelvet szabva meg hogy lémetcrszág első töreleziésébál a hit elásó* / fti Lamo&at kell kielógxtejai* w

Next

/
Oldalképek
Tartalom