Napi Hírek, 1922. október/1
1922-10-02 [0045]
- f o?.^ o a » Október 1. /Ifegyar Távirati iroda/ A Dailv ^titiíf^íi h °? y hadihajó* Meraina MlléS^SáaSi^ ÍV* ^S?* 1 ** %Í? ce angol kereskedelmi gftsöa egész rako35^000'fontríímrl 7 ^Mjrfiílg angol biztosítók szenvedtek, .London, október 1* /Magyar Távirati Iroda/ A Mao-. Í£«™2 r ^ r ? 1 ? n ^ ol ? adik ,Sazdasági számában Maynard Keynes a márka problémájával és Németország jóvátételi képe.seggvei foglalkozik! I Németország egész fizetési képességét két milliárd font sterlingre !S2 *tií!Jí*V2 anláa ' $°'SXe*«^összegnek 1935-ig vald törlesztéff-2 ív^^ífL 6 ^ t9 ^ ezetet u §y* ^ogy Németország 1925 után legkevesebb 5 millid font évi részletei törlesszen és az 1935-i* le S^nbíríííVií*^ Után k ^ Qdelffii kamattal SSéltéSUu MfS^t azonban kimutatja, hogy az egész probléma felette veszélyes «* B sokjai o^osaob volna, ha az entente az egész követelést elengedné és sokkal fontosabb dolgokra forditaná figyelmét. ;s P á r i s , október 2, A Ttxsárnapi lapok a közel Kelet helyzetét jóval bizakodóban ítélik u»g, mint a szombati ©gti lapok, A Journal szerint Poincaré értésére aáta Londonnak, hogy mináan kömlmények között békét óhajt. Ha a Keleten habon?törne ki holnap, Franciaország nem venne abban részt„ Miért lg kerülne sor háborúra? - kérői a lap. Hiszen Kemal basa tárgyalni óhajt. Viláfcogajn begzámol erről Franklin Bonillán távirata, amely szombaton érkezett Parisba* Poinearé miniszterelnök közölte a t&yiratot az angol ég az olagz nagykövettel é«? kérte, hogy igmert eggék annak tartalmát .kormányukkal, Franklin BouilltfJv.. jelentette, hogy az angorai kormány feje renákivül előzékenyen fogaöta ég kész nyomban tárgyalni a fegyverszünetről* A kormányfő mogt Angorába megy, ahol kérni fogja, hogy a parlament fogadja el a szövetségesek javaslatait. Bouilieru ezenkívül közölte, hogy a törökök beleegyeznek abba, At#>Tráciát a szövetségesek, ogapatai gaállják meg a békeértekezlet befejezéséig. A Petit Párisién a következőket irja: Franciaország hü barátai azt kérőik, vájjon ha, a törökök Angliát háborúra kénygz eri tik, el fogja-e feledni 'Franciaország azt, amit Anglia 1914-ben Franciaországért cselekedett Minden kétértelműséget ki kell küszöbölni, A francia-angol viszony jövőjéről van szó* Franciaországban azonban nem értenék meg, ha egy franci a kormány bonyodalmakba sodortatná magát, vagy épen«ég§el egyetlen emberéletet is áldozna, cgák azért, mert Cganak vidékén egyszerű helyi összetűzés történt, Fraaci&ország 1914-ben példát szolgáltatott, amikor Peugeötr altigzt halál® ellenére nem üzent háborút Németországnak, hanaa csapatait 10 kilométerrel a határ mögé vonta vissza, A lap hasonló megoldást vár mogt ig„ amely abban állana, hogy az angolok visszavonulnának a Dardanellák és a Bo@zporug égzaki partjára, a törökök pedig kiüritenék a Dardanellák semleges zónáját ég- Konstantinápoly környékét. A Petit Journal azt hi P zi, hogy a játszmát már félig ^megnyerték, mert Kemal baga elfogadja a csapatok visszavonására irányuló követelést » Anglia pedig beleegyezik abba, hogy ennek á visszavonulásnak feltételeiről Harrington tábornok Mudaniában tárgyaljon Kemal basával, Kemal bagá hozzájárul ahhoz, hogy Tráciát ideiglenesen nemzetközi egendőrgég szállja meg, Anglia vigzont belemegy abba, hogy a görögök kiüritgék Tráciát. Ilyen módon megvan a komoly alap a megegyezésre* Ggak arra van gzükség, hogy a legközelebbi napokban ne történjenek összetűzések a gemlegeg zónában, /M2I/ London, október 1* /Líagyar Távirati Iroda/ Repington alezredes a Daily Telegraphban megkezdte hadijelentésszerü cikkeit. Első cikkében a helyzet "politikai és általános taktikai hátterével foglalkozik* Ahglia, ügymond, már 1915-ben kénytelen volt Törökország ellen fal lépni, mert ez ' .-. g " képtelennek bizonyult a„tengerszorosR^szabadságát fenntartania Kemal "téved, ha azt hiszi, hogy az angolok Konstantinápolyt maguknak akarják megtartani* Hihetőleg még idejekorén be fogja látni tévedését, azonban az a körülmény, hogy Izmid ellen újabb csapatókat - von össze, ujabb provokáció* és a háborús veszélyt lényegesen növeli. Háború esetén Angliának nem kell ujb,4l az általános hadkötelezettséget behozni^mert nem lesz tíz miIlid emberre szükség, mint a világháborúban, elég hadviselt és munkanélküli fog jelentkezni, ezeket pár hét alatt fel lehet szerelni u gyj hogy az egész vállakózás lényegesen csekélyebb lesz, mint a délafrikai had járat volt. Jugoszlávia'es Hománia sem nézhetik tétlenül az ateéi ú A J „$t eseményeket* A tengerszorosok lezárása iRomániéra nézve a halálos Ítélettel volna egyértelmű, Jugoszlávia pedig hadserege felével bevonulhatna Thráciába és könnyedén megsemtűisithetné az ozmán álmot. Csak sajnálni lehet, hogy az enlitett két hatalom még nem jelentette be ezt a szándókát, azonban maga a szándék már megvan ná— X 'IÜC EL o n d o a", oktdber 1, /ICagyar Távirati Iroda/ Az arzenálban hatályon kival helyezték a leszállított munkaidőit és ujbdl a háború alatt érvényben levd munkaórákat állították vissza* B e 1 f ö % 3 i h i r e z § JSlntaztaic a n#met eaer ediá fcOk« Az a negyven német egyetemi hallgató, aki a nyári jeét hónapot a MBFKOSZ /Magyar Egyetemi és Fchstoíei naligetőle Országos 3zövetsé ge/ meghívására Magyarországon töltötte » tegnap este utazott vissza a MFTR hajójával Appei göttingsi vegyészhallgató vezetésével* A diákokat nagyszáma közönség kiaérte kí ós e HEFHQ8Z nevében gováts Albert* Förstner pál éa Deák Ferenc btiosnztat ták el* £
