Napi Hírek, 1922. október/1
1922-10-07 [0045]
6. Kiadás. - XVAA. ös*»u«r i . f^j - u, a 55 k v a ' október 7. A Fekete-tengeri J 1 9^, v H~<JL ütést M»&tV»úóíttíSra. A^raae* értelmét *v*t*^^^WUf^-^^£7^ -isazavoaiak* /ma./ & -P a v i a október 7. Bradtiag avéS miniszterelnök £ele-. Ságéi.. laSart aSvíl^rőt a franca becsületrenddel tüntettek ka* • 7m " B - ~ - ,1 <• » október. 7* A kanadai ^sak-öntario tartománylíS^éaa*^ efüatbansák MSOSSA S*« ÍUí/tt mintegy 5000 e3ber najlektaisa ea száznál többen raegh<ak* /MTI/ • > ' * pária, okttfber 7. /Hw«/ A rarioben tartózkodó lorC Ournoa Beírta* 5 órakor me^ta a hok aj árulást a ^J*?"^* 1 tóhoz a mesallepoáaahoz, amely a délalá'tt folyamán létrejött. /MTI/ : : L o n d o n , október 7. /Wolíí/ Asq.uith Dumfriesbenitartott beszédében éles hangon birálta az angol kormánynak a közeli keleten követett politikáját és kijelentette, hogy a tengerszorosok szabadsága nem kizárólag, vagy legalább is nem főleg az angolo*, érdeke . A Peket€^-tengeri államoknak, elsősorban Oroszországnak ahhoz ugyanannyi érdeke főződik, mint Angliának. /MTI/ :: London, október 7. /Wolff/ A Times vezércikkében a bolsevistáknak a törökökre gyakorolt befolyásáról ezt irja: Kétségtelen, hogy a kemalisták és bolsevisták" most közös terveket hajtják végre. Mig a kemalisták őszintén nemzeti célokat követnek, a bolsevisták felhasználják a török nemzeti törekvéseket, hogy délkeleti Tráoiába szabad belépést biztosítsanak maguknak. Most már a szövetségesek kötelessége arról gondoskodni,hogy a bolsevisták tervei ne sikerüljenek és ha diplomáciai művészetüknek sikerülni fog a törököket legnagyobb ellenségüktől és a szövetségesek legnagyobb ellenségétől megszabadítani, akkor a mostani sajnálatos helyzet jobb napok kezdetét jelentheti. /MTI/ :: P á r 1 s , október 7. /Bolti/ Delcassé a Petit Párisién egyik tudósítójának a volt német császár, emlékiratairól ezeket mondta: Vakőtlan, hogy Franciaország a bugháboru alatt hajlandó volt Németországhoz osatlakozni és Angolországot megtámadni. Tekintettel a határozott francia-angol politikára ez az eljárás alattomos lett volna. Ellenben igaz, hogy II. Vilmos folyton azt várta,, hogy Franciaország végül a felelemdiktélta politikát fog követni. Leloassé arra hivatkozik, hogy a németorosz hadüzenet pillanatában a császár első szava az volt, hogy az összes erőket Franciaország ellen kell vetni. A francia-angol antant politikáról Delcassé kijelentette, hogy mié-ta a fljtuai d'Orsayra meghívták, mindig et volt egyik legfőbb célja és ezt soha sem tagadta. A francia-angol katonai egyezmény kér déeében. Leloassé utal a volt francia minisztereknek az év elején közzétett leveleire, amelyek szerint az egyezmény körülhatárolt formája a támadásokat teljesen kizárja. Hogyan állithatja ezek után II. Vilmos, hogy Franciaország háborúra uszított? A tangeri utazás II. Vilmos hibája volt. Hibáját most Bülowra igyekszik át- . hárítani. Ez nem íiagyon szép dolog. /MTI"/ K szekció