Napi Hírek, 1922. október/1
1922-10-02 [0045]
ÍStAaí*^ £&ker£^2Ví^ 5?*? fí ÍOfi^ktol együttműködve ^i'^k^lS^&díaSf^ ^aMthatda^n* éa a fiataléiul ar jizt eít1 eX£é^ 1 * MblnjL líudolf titkár által mát- -hS-^s^plf! 3 ^?^ terjesztett* elő referátumai el ^iffXíi^ jagSJogfctt,a korlátoaott besa-toithatóságn*: ?Sít tff*! Í??5& T Az eJ6ftdó ^dzámolt aa e kérdésről eddig f°Í!Í«iSiíi 3 ^ 1 * Aj^í^í^ terón Sohwereer Ottó báró készítette elő ?<£te íí??^ffiil^^^ií^^^í* Srnő pedig eSnSL a m^dnjogba való bevitelét tövet alté azzal, hogy a csökkent szellemi kópeaaégü&ret magánjogi téren is meg ke-H vMeai. Az előadó rámutatott arra* «SU !fíí a + í ér í é t t ít ml3có ? t oldQ í tö ra eg Balogh Jenő volt igazságügyminiszt cr a polgár* törvénykönyv tervezetében, amelyből azonban nem lett törvény, AJ ganao-jfcodtk a preventív védelanről gondnokság formájában éa gondviselő kirendelésével. ° m« , T A ^ r ^aről hosszabb vita indr.lt meg, amelyben resztvettek: Jxsoner Ign&ck, vKo**v*csik JBrnó*, Herz Oszkár, Rostéit lásaló, Benedek* Pándy, Oswald és 3óvész Gusztáv* Jl délutáni ülésen Oláh Gusztáv miniszteri tanácsosa ü/pótmezeí elmegyógyintézet igazgatója a pol iti^ai -paaiho natákről tartott előadást. Megszólaltatta fa kommün idején( % lipótmezőn) felvett Dolitikai elmebetegeket , az anarchí stát s aki V/ekerlét ákrta meggyilkolni „ mert a rendőrség nem adott neki útlevelet,, a tudóst, aki természettani alapon bizonyítgatta a jcoranu.vniaia.us lét jogosult ság át „ a lelkes honleányt, aki a kommunizmus szépségeit fejtegette, a terror fiút, az osztálytanácsost a népjóléti népbíztosságtól, a parlamenti lövöldözőt, a karzati közbeszólót éa a belemenekülést az e-fcie betegségbe* A felvettek nagy részét nem. találták elmebetegnek-, 03afc-magasabbrendti elf ájultnak, visszapillantást vetett a francia kommün vezórférf iáira ós a régebbi idők; politikai merénylőire,, Elmeorvosi elbiráJLaa alá vette a társadalomnak a kommün alatt tanúsított magatartását, az elemi katasztrófák hatását az épelméjüekre és az idegbetegekre, a nyáj törvény szerűséget, a tömegpszíhózista Ismertette a pazíhoanalitikus beállítottsagot* elemezte a vérengzési haj lanckat és azokat az eMéleteket, amelyek_ alakján a szocrí álbíologusok a beteg közéletet meg akadják gyógyítani. iílmondta s hogy az intézet beteganyaga áltálában lekicsinylő hüvőss&ggel fogadta a kommunizmust,. Ok szabadon nyilatkozhattak,ugy a látszat az volt,, hogy mindenki ..magkőtyagosodott abban az időben, csak az elmebetegek őrizték meg józ&nsággkat. A Kommunizmus csak vátetlen káoszból jöhet mnlólag íétee., Az igazi kommtmisták veszélytelen, minoritában vannak* mert a kommunizatr.s saő csak pár t-és osztály törekvéset. . hamis cégére* Maga Xenin mondta eifceseredésébsa, hagy a bolsevikiek egy százaléka az eszme hívet s busz százaléka gazember és hetvenkilenc százaléka nem tudja ; miről vsa sz6 A háború utáni kaoszből^szihlátrikusok résaóről levonható gyakorlatilag fontos taaulg/^ok. a következői: Sem a háború, sem e konmtinia-. mos nen szaporította a szárcsán vett psalhózi30k számát, SOK azoknak nem ad*ak náhorns vágy forradalmi színezést,, Háborús vágy .forradalmi különpszihőzisök nincsenek, de mindakettő kiváltó, pszi>«Eogén tényező gyanánt szerepelhet a pszíhőzísoknál, amelyek...azután a megszokott formában bontakoznak ki és folynak le* Hagy volt a szamuk azoknak aa ép-' elméjüeknekj akik. normális időkben teljesen rendezettek* de akiknél atavisztikus hajlakok, szadisattkus ösztönök meglepetésszerűen napfényre kerültek, úgyszintén olyan epeimé jüeknek, akik ugy viselkedtek, mint azok, akik tűzvészkor vagy földrengéskor értelmetlen dolgokat müveinek* Még nagyobb volt a számuk-szoknak, akiket békés időben, is neurotikusoknak,, fobíásóknak, kényszereseknek^ elfejültetnek, ismertünk, de akik rendkivli helyzetekben értelmetlen és grotesak magatartást mutatnak, és badar eszméket hangoztatnak,, líagy volt a saámrck azoknak az antiszociális ekéknek is, akiknek saoeiália ellenőrzését csak e törvény szigora tartja lekötve™ Székkel teltek meg a törvényszéki orvosi meg figyelő intézetek. A legnagyobb részüket korlátoltan besaamíthatónak, vélemény ogctéki La akik a szociális forradalmakat felidézik* hatalmi vág^bál nem t«rthatják távol ezeket a icőros, anti^ociális, vagy cL>s«Daíális + eleméket, a mindenre kaphatókat, a barmot az emberben. 1*3 jutnak hatalmi helyekre a degeneráltak, az atavisatiius. ös^ztónókkel terheltek, akik azután ad absurduu vezetik a társadalmi forraaaiaatafe, UÍZV hoRV minden társadalmi forradalom önönmaga temeli a maga antitoxv/t-j2t éf így magával hozza világra bukásának végzetét és akarata ellenére öSnmaia bizt/sLtja az-emberiség történetének üt JjJ?^ .„ ttJ A f^ dalizmus wegdolőse óta mindeddig nem tudott létrejönni egy ug ás magasabban difi: e renciált szilárd tagozódás* de hogj» annak strukturíia csal a teklntéljcr, a kiv&lööáLgok kiváltságain épülhet fel, az f e llődés^ani förvóny; biológiai dogáa, mint ahogy biológiai törvénynem az ember, hanem a természeti t»tvényszerűség, a -03 génitsza e r;adetó !ogI J skemfontból ezután Huber József mag^tanár foglalkozott a kérdéss|l* órt ^ e2let et ^^föv folytatják. • C" SV9 domoo • A Magyar TávxrtU iroda kén...a t» azerjsesztőségeket a gyászoló család nevében, az al'ási sorok KÖZ ló serei) ^hiA^rr^i^ temettéií s Kerepesi-ut 1 temető halottasházából a mult hó 27*-ón 72 éve3 korában eiiunyt Jarita András:,, •asárunegykereskedó't, volt széicesfőTároei tö-rvényiiatósagi Dizottsagi tagot* A gyíszszártartást éáter pét er vég ezt e^ ki kegyexet^s szavakkal emlékezett mag az eihunyt emberbaráti munkásságáról* A temetésén a gyászoló Jarita^ Iipthay, Budayós B'^vszky-családom valamint^mgys zámu tisztelők j elent ek meg* ]«^eZWyt
