Napi Hírek, 1922. október/1

1922-10-03 [0045]

'Zűriek, október 3* / Devizamegnyitás / Berlin 029 1/4, Hollandia 207 3/4, Newyork 536, London 2355, Paris 4062, Milano ' 2285, Prága 1660, Budapest 21 1/2, Zágráb 182 1/2, Varsó* 006 1/8* Bécs 000 3/4, Osztrák bélyegzett bankjegy 000 7/8* /MTI/ K o v n o , október 3* Jl% eszt kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy negyarorszaggal kereskedési szerződést kössön és írjon alá, azzal a fenntartassál, hogy a szerződést életbelépte el5tt az eszt országgyűlésnek ratifikálnia kell* A szerződés elókészité sóre bizottságot küldtek ki, aneiynsk tagjai a kőT étkez ók: Hosendorf, a pénz l^ymiaiszter titkára, Hurt, e kereskedelemügyi miniszter titkára, Ruubel, a icülügyminiszterium jogi tanácsosa ós Míokvítz szakértő* /mi] § L o n d o n, október 2, /^Magyar Távirati Iroda,/ Az I angol külkereskedelmi hivatal-*r**3^*u*éw^tette közzé a bukaresti angol követség évi jelentését Hömánia gazdasági viszonyairól- A jelentés első sorban hangsúlyozza, hogy áz általános gazdasági viszonyok a békekötés óta egész Európában rosszabbak lettek és Ro~ mán4a is sokát szénved a papirpénz-inf ládától* A jelenlegi papir— pénzforgalom, mely 14 és fél milliárd leirf rug, ép tizszer akkora, mint amennyinek a világpiaci árparitás mellett Romániában, szabad volna lenni. Ennek következtében a drágaság folyton nő, a nép bizalma a pénzben megrendült és az ország hitelképessége kifelé &s nagyon aggasztó* módon csökken. Az 1919-beia kibocsátott és már esedékessé vált kincotári -jegyek és bankkölcsönök visszafizetéséről nem gondoskodtak, a vagyonváltság-törvényt nem hajtották végre és a kor; mány teljesen képtelen megakadályozni a fényűzési cikkek bekoz-atalát, valamint az élelmioíkkek kivitelét. Csakis erős kormány, szigorú takarékosság és különösen a katonai kiadások tetemes leszállítása által lehetné két-három év mulvá az államháztartás egyensúlyát helyreállítani,' azonban ugylátszik, hogy a gazdasági -desorganizáciő még nem érte él tetőpontját* A jelentés azután nagyon részletesen taglalja az 1921/22,-i költségvetést, kimutatja, hogy például a közmunkaügyi minisztérium költségvetése egyedül 120 millió* lei deficitet mutat fel, de ebben még nem foglaltatik benne a vasutak uj jáépitésének, uj mozfionyok beszerzésének költsége?, -»ap hadügyi- és külügyi tárcák költségvetései teljesen irreálisak stb. A nagybirtokok felosztásának következményeként a búzatermelés rendkivüli mértékben vissza fog esni. mert a román parasztnak nincsenek a búzatermelésire szükséges gépei és barmai, sot az eddig használatban volt 330 g5zgép~garnitura is túlnyomó részben használatlanul rozsdásodik, annál is inkábbmivel például a szükséges pótalkatrészeket nem tudják beszerezni* Ehhez járul az a körülmény, hogy igen sok nagybirtokostól elvették ugyan a földet, de nem adták oda a parasztoknak, ügy, hogy a müvelés alatt álló föld összterülete nem éri el a háború előtti mértéket^J&őt még'1921-beh is csekélyebb területet ^vetették be, mint az előző évben- A régi, háború előtti ItisEománia maga sokkal több gabonát volt képes kivinni, mint manapság egész Nagy-Románia, Ugyanis 1912-ben és 1913-ban Románia gabonakivitele körülbélül 3 millió tonnára rúgott, ellenben a mai Románia kivitele 1920-ban osak 900.000, 1921-ben pedig csak 1,400.000 tonnát ért el. A faipar á szükséges gépek hiányában nem TXcd fejlődni, a cukoripar elsorvad, mert hem termelnek elegendő cukorrépát, az állami közlekedési rendszer osődje pedig egyforma akadálya minden iparágnak. A széntermelés is jelentéktelen, mert sem a munkások, sem a munkaadók nincsenek az uralkodó viszonyokkal megelégedve és Bukarestben néhai petróleumból állították elő a gázt, ami osak lármát szolgáltatott, nem pedig világosságot. A vasutak deficitje egy milliárd leire beosülhető és áz államvasutaknak le kellett mondaniők még a régi Eis-Románia által tervbe vett vasútfejlesztés! programm megvalósításáról is. A legsúlyosabb probléma azonban Erdély vasútrendszerének a régi királyságba való beolvaszttása. Erdély Vasúti vonalai ugyanis mind Budapest felé összpontosulnak és ez a körülmény is egyik oka annak, hogy az erdélyi kereskedők továbbra is Bécs és Budapest felé gravitálnák* A jelentés mindezek alapján megállapítja, hogy gazdasági értelemben Nagy-Románia még nem lett és még sok évig nem is lehet egységes egésszé. . -—-—— ' / '