Napi Hírek, 1922. szeptember/2
1922-09-21 [0044]
5e n f, szeptember 21, Lord Cecil ésvfeüvenel határozati javaslatai kapcsán ma a népszövetségi gyűlés hármas bizottsága megkezdte a jóvátételi kérdés tárgyalását, Jtfuvenel határozati javaslatát végül egyhangúlag elfogadták, Juvenel kijelentette, hogy arról van szó,hogy épen mogt, rövid idővel a tervhevett brüsszeli konferencia előtt, a népszövetség lépjen as álla mok helyére. Ennek megállapít á?a annál szükségesebb, mert a német lapok már tegnap kijelentették, hogy Franciaország a népszövetségtől a jóvátételi kérdés tárgyalása'céljából nemzetközi konferencia egybehivasát kéri, A határozati javaslat szövege ennek feltételezésére feljogosít, A népszövetségi gyűlés azonban a világbékét érintő nagy kérdéseket nem mellőzhette hallgatással. Az a tény, hogy Franciaországnak a béke négy esztendeje után és a kulturális világ élén jogáért kell könyörögnie, abból keletkezett, hogy Franciaország győzelmét nam használt a ki, mivel más biztosítékokat nem kaioott, mint a garanciális paktumot Angliával és Amerikával, amely nem létezik, Franciaország jóvátételeket som kapott*.. Franciaországnak, amelynek az 1921 r május o-i egyezmény értelmében évenként 1.560.000.000 aranymárkát kellene kapnia, szövetségesei részére évenként 1*650.000.000 aranymárkát kell fizetni . Európa szolidaritásának most kell megnyilvánulnia, anélkül, hogy Amerika közbenjárását megvárnék. A gyogyir a nagy kulturális munkához való visszatérésben és az egész világon egyforma nemzetközi árak magteremtésében van, A habom mindezt elpusztította és abéke gazdasági és pénzügyi tekintetben még nincs megkötve, A világ, &mely 1914-ben moratóriumok időszakába lépett be, ebből az időszakból még nem került ki. Franciaország azt kivan ja, hogy a moratóriumok idejéből kerüljünk ki. A béke első alapja a nemzetközi kötelezettségek res- pektálása. Ha a szerződés eket revideálják, ez annyit tesz, mintha a semlegességet megsé rt enék, Hogy a nagy problémákat megoldhassuk, a szerződéseket revideálágára. nincs szükség, Elég ha fizetnek, ha a jóvátételi problémát a nemzetközi adósságok problémájával együtt tárgyalják és megértik, hogy ezeknek a problémáiknak egyike a másikhoz van kötve. El kell határozva lennünk - igy fej este be Juvenel beszédét -, hogy Európát ismét talpráállit suk anélkül, hogy külső segélyre várnánk. Minden nép azt kell hogy mondja magának, hogy egy nép egymaga nem mentheti meg magát * és csak egy választása van: a jóvátételek szolidaritása, vagy az összeomlás szolidaritása közt. Ezután Fieher angol delegátus emelkedett szólásra. Az első semleges szónok Branting volt, aki kijelentette, hogy az a pillanat, amikor a népszövetség az emberiség egyik legnagyobb problémáját tárgyalja, ünnepélyes pillanat*-' Valamennyi semleges állata nevében, amelyeknek a háború gazdasági következményei, miatt szonvedniők kell, hozzájárul Juvenel javaslatához. Mindenekelőtt azonban egyetért Fisherrel abban, hogy Fémetország őszinte közreműködés e nélkülözhetetlen. Ebben az összefüggésben valamennyi semleges országnak az a nézete,hogy Kémet ország fizetőképességét tekintetbe kap. venni. Loudon hollandi delegátus szintén rámutatott a senleges államok válságos gazdasági helyzetére, amelyeknek, szavát, ha eg«edül állanának, nem hallanák meg, ha azonban egyesülnek, szavuk visszhangra talál és ezért teljes meggyőződéssel csatlakoznak a határozati javaslathoz* A tárgyalás rendkívül válságos i%zisba jutott, araidon Kotta svájci delegátus, miután a határozati javaslathoz hozzájárult és Franciaország előtt hódolatát fejezte ki, felvetette Kómetország szerepének kérdését a jóvátételi vitában és a népszövetségben. Szembehelyezkedett Eüyeí&fflifelfogásával, hogy a nemórdekelt államok alatt csak a szövetséges kormányok értendők. Feltétlenül ez ékhez kaki számítani lémet országot is, amelynek közreműködése nélkül a jóvátételig kérdés kielégítő megoldása elképzelhetetlen. Kémetországnak a népszövetségbe való belépése szintén kívánatos, Kagyon sajnálja, hogy Kémeiországban-a hangulat a népszövetségre nem kedvező, ren éli azonban, hogyha Hémetország a népszövetség tanácsához fordul, nem fogják elutasítani. Hivatkozik arra, hogy a Genfben elért eredmények legfontosabbika az volt, hogy Oroszország és Kémetország a politikai bizottságban resztvettek, Motta beszéde alatt mindenki szeme a francia delegátuson függött, oki azonban nyugodt és mozdulatlan maradt, amig a többi dele-> gátus .élénken tapsolt*
