Napi Hírek, 1922. szeptember/2
1922-09-18 [0044]
§ P a r i e „ szeptember 18. A$v»«fi«i a i tűzvész folyanáa a francia hajóraj több ezer görög és örmény polgárt mentett meg. A Jean Bárt ÜX3U5 páncélos hajó nagyabb száma francia menekültet szállít Fran ciaorszagha A tűzvész eredetére nézve njabban legvalószinübbnek tartják, hogy a görögök akarta^ elpusztítani a ló'azerraiit árafcat, a Környező nagyszámú faépület ki gys lladé sa folytán azonban a ttiz \'S ratlannl nagy meretet öltött* /líTl/ Í: Hiud'enbnrg, szeptember 18. Német-Feis őszi lé-» S,íe bányamunkásainak itt ülésező kerületi értekezlete két szavazat kivételével egyhangúlag amellett nyilatkozót t , hogy fogadják el Fái só'szi lóziabaa s külön műszak rendszerét ugyanegy, mint featfállában* A^ egytasény kereaztülvi telet az általános anokabázfcnlos megalkotásához fűzik. A Westfaliéban elfogadott külön műszak a német f eisőasi iózísi bányák termelését havonta. 17 0« COO tonnával gyarapítaná, amennyiben azt ogy anoly'sn t erj eáelabe a hajtják Tégr©» /MTI/ s: paris, szeptember 18. /wolff/ Alberté irj *« Amit az aagpl kormány a szövetségesektől kivan, az a katonai támogatás a ÍCeie tea s muzulmán evővel szemben, Okos dolog ez? Megtelel 'es a mx éráékünknek és áur óps érdekének? Mindenek, előtt enaekJ5a*^ta>i4t;S Harokkóra nézve bekövetkező szüksá gfeépeni visszahatásait kell fi gyei em be venbi, rt áua pedig a távolabb fekvő külső bonyodalmakat. Ugy látszik AfegJitt. Románia közbelópsóre számit* Hem volna-e azonban nagyszerű a Jkelom az oroszok szamára visszafoglalni Beeazarábiát, hogyha a románok netalán n • még a Bospornanál is messzebb voanának elfoglaölva* gz még csak e^y ró»ze a bekövetkezhető bonyodalmaknak... Remélhetőleg elegendő lesz a .franoia kc iránynak a loadoni harcias szóra adott hűvös válasza és az ührópánek szóló intelem igazolására az a körülmény f hogy Franciaországnak, nincs katonája az ilyen kalandos és meggondolatlan vállaikozásra, A Journal des Debats szerint, amely a keleti kérdésben mindig külön nézetet vallott, a londoni konnányoak teljesen ijaza veal nem önző* haner. általános érdekeket véd. Hogyha szutáfc hirtelen olyan rokonszenvet mutat a kisantant iránt, amelyet eddig -rejtegetett, ez ellendő ok a* oröíB3Pe» szerencsés körülmény,, hogy az angol kormázy észrevette, milyen haaz~ nos szolgálatokat tehet komoly körülmény ek köz öt t egy ujabb középen rópai hat alom ca oport* Ennek felismerése csak hozzájárulhat egy olyan politikai rendszer megerősítéséhez, amellyel Franciaország szorosan egybekapcsolódott. A lap ezután a szmirnai borzasztó tűzvészre emlékeztet s ugy vélekedik, természetesnek tartható, hogy a kemalista katonák vak buzgalmukban s a pátsztitások láttára, amelyeket - mint mondják * a görög katoják okoztak visszavonulásuk közben, itt megbőszülták magukat anélkül, hogy a török főparancsnokság intéseire hallgattak volna. Épen SUB Jí" r igy hihető, hogy a tüz lassan továbbterjedt. Ha a kemalisták holnap Konstantinápolyba vonulnának be, épen ugy, mint most Szmirnába, ott valószínűleg ugyanezek a borzalmas jelenetek játszódnának le. Ez egy okkal több a civilizált hatalmak számára arra, hogy a tengerszorosokban fentartsák a íende*. /ÍÜTI/ London , szeptember 18. /Wolff/ A szombati Reuter közlemény az angol kormánynak a gorök-török összeütközésben való magatartásáról a legnagyobb feltűnést keltette. A Wee-C&yr Dispatt*-*- arról számol be, hogy a kereskedelmi hivatal a Dardanellákba küldendő erősítésekkel kapcsolatosan a szállítási osztály szabadságon lévő tisztviselőit behívta. 1<>n 3^ A lapok utalnak arra, milyen kedvezoV^^^ÍTJgadták ugy Franciaországban, mint Angliában a brit felhivást. A Oaily Mail kifejti, hogy a brit kormány nyilatkozatát Angliában is kedvezőtlenül ítélik meg. Azt tartják, hogy a hivatalos nyilatkozat pártoskodók szándékosan arra szol* gál, hogy rendkívül veuüjteélyes és költséges háborút idézzen elő. Azfe a kihívó kísérletet, hogy Bulgáriát szembeállítsák a szövetségesekkel, különösen kárhoztatják, s emelett elsősorban arra utalnak, hogy Bulgária hivatalosan kifejezést adott semlegességi szándékának, amennyiben a görög-tötök konfliktus átterjedne Európára. Általános megrökönyödést keltett az a körülmény, hogy a kormány a gyarmatokhoz fordult, küldjenek katonai csapattesteket Törökországba. A jelek arra mutatnak, hogy a kormánynak ezt a kísérletét Kanadában és Afrikában hűvösen fogadták. Azt a görögökhöz intézett felhívást pedig, hogy ők is vegyenek részt a sem* leges zóna hatályos védelmében, egyértelműnek tartják a Görögország mellett s a törökök ellen való állásfoglalással. Ez olyan lé-pés, amely a legkomolyabb következményekkel járhat India és Egyletem mohamedánjaira. Nem kétséges, hogy Hagybrit anniánsk és a szö— vetségeseknek íjg§—T» a szorosok szabadság**^* ^A^O^ & érde~ keit tárgyalásokkal is szabályozni lehet. Ha az angol nép belátja, hogy Anglia uj és szükségtelen háborúba keveredik, ugy a kormány tervei ellen ellenállhatatlan tiltakozás? %íS^SMÉSSÉÜML fog érvényesülni. A lap annak a reményének ad kifejezést, hogy a gyarmatok semmi esette sem engedik magukat katasztrofális katonai vállalkozásba belekeverni, amelynek csak az a célja, hogy Lloyd George többé jóvá nem t&heto hibáit fedezze. Ha Musztafa Kemal ragaszkodik a Marlcza vonalhoz és Drinápolyhoz, ez a győzelem órájában nem mondható soknak. /MTI/ , , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR V
