Napi Hírek, 1922. szeptember/2
1922-09-29 [0044]
B ó o a, szeptember. 29, /M'sgnyifcóárfolyemok/ Magyar Eltel —, 032t.rájr Hitel 42, OCX,, Államvasút 1,275.000, Dé Olvasni; 279,900, Rüsa 430,000, ííalgő 2,005,000, Ana lohadt. 113 OGO, Bauícverein 53000, Depositenbank 13200, laeaderbaajt 103500* Union 25000, Zaivno 345OOO, államvasút élve zet i 888000, 3 f 0 déli 595000,, siemens 39900, üfeesi 550000, Krupp 62000* Poldíkohő 605000* Skoda 741000, oaztrák Hoffherr 34990, magyar Hof fherr 149000, PafceresAedelmí 525000 s Feltén 274000, Wagner 375000, Kobnrg 206000, Baimler 21000, Irányzats üzl ett ei©n a /WXy Át h é n , szeptember 29* /Havas/ A várost György király tiast eletére kivilágítottak, /te/ 1 c n d on , szeptember 28i /Wolff/ A Paily Sews vezércikkében a következőket irja: Ha a konstantinápolyi brit főparancsnoknak jól megfontolt véleménye, hogy a háborn elkerülésére az egyedüli ut vagy kiüriteni a tengerszorosokat, * vagy megengedni a török hadseregnek a tengerszorosokon át Európába átkelni, mit mondjunk akkor arról a politikáról, amely napok óta nagy tömegben és több mint husz millió font sterling r . költséggel* halmozza össze a csapatokat, a hajókat és a mu nioict, azzal a bevallott céllal, hogy Kemalt visszatartsa *———Z~ Eisázsiában? A lap azt kérdezi, lehet-e ennél élesebb kritikát gyakorolni? A felelősség a brit politikusokat terheli. /MTI/ Paris, szeptember 29. /Havas/ A francia boxolók szövetsége megerősítette azt a versenybírói Ítéletet, amellyel Sikit győztesnek nyilvánították Cárpentier felett. Siki ezáltal a középsúly világbajnoka lett. /MTI/ Innsbruck , szeptember 29. A Hungerburgbodenben Pederer Mici pincérnő ellen elkövetett rablógyilkesság miatt vád alá helyezett Saxinger fedrászt három napos tárgyalás után bűnösnek mondották ki a rablógyilkosságban és husz évi súlyos börtönbüntetésre Ítélték. /MTI/ P r á g a , szeptember 29, /\ IÍTI tudósítójának jelentése/ A cseh kül" {^minisztérium kiadásában Zahranij3ni Politika cimen uj külpoi! itikai Jheti folyóirat indult meg,' arae?y Hodzsa Milánnak - igen érdekes cikkét közli a kisentente hagyományairól és mai feladatáról. jfáhánv hónappal ezelőtt, irja Hodzsa.^ ,az egyik párisi folyóiratban Sfák e T őnescu történeti rajzát adta ann'sfk, hogyan keletkezett a kisen tente. A román államférfiú ezt csupán a háború'utáni politika Szemszögéből nézi, .de nekünk, akik tulajdonképen már a volt v-,gynrország és Ausztria igében dolgoztunk a mai kisentente erdekében" kötelességünk rámutatni a kisentente-nak háború előtti és háború alatti előzményeire. A kisentente nem doktriner ilkotás, hanem történelmi okai vannak. Ama politikai"'szükségességből született meg, amely a volt Magyarországban a júptmtfL nemze tiségi töredék irányát politikai aktivitásuk le^gkezdetétól megállanitotta, A mi kicsiny vagy jobban mondva kisebb ententeunk^tulajdonképen 1848 óta áll fenn. Cmaycr imperializmus elleni első tót, szerb, horváát és román tünetek 13&8 májusiban jelentkeztek s mind ugyanabban az., irányban haladtak. A tótok a magyarokkal szembe-n az önrendelkezés programmját' LiptószentmiklÓ3on", a szerbek EÖrüiyvá^osbsn, a•románok"Balázsfríván formulázták meg;* kés óbb a horvát országgyűlés Zágr '.bbán* $ nera-msgyar nemzetek magyarellenes porgrammja eleinte föderációra szorítkozott, de már a forradalom alatt a marrvsr államtól válr elszakadás követélésévé fejlődött, A nem-magyar nemzetiségeknek Budapesten 1895-ben tartott gyűlése felújította a nemzetiségek kontaktusát és 1905-ben, mikor lemondtunk a választ isi páiszivitásről, megalkottuk a magyar országgyűlésen . közös programmal az egységes nem-magyar klubot. Ennek a prograramnak súlypontja a nemzeti égyenjoguság és Magyarország demokratizálása az általános szavazati joggal. A mi magys'ro,Bözí*l nem-magyar entente-unk a magyar parlamentben egyetlen küzdhelye volt a nemzeti gondolatnak, leraokratizmusnak és szociális haladásnak^ A történeti fejlődés "e.-venesen abba az eszmeáramlatba vitt minket, amely azután Európát a vilígh'borúbe sodorta. PtJ? 1^16-ban vel«*nk áftlt egy csatasorban a parlamenten kivül a magyar demokrácia is, A magwalfec országgyűlésen kapcsolatban voltunk a horvát képviselőkkel. Mi tótok természetesen személyesen közel álltunk a becsi birodalmi gyűlés cseh képviseletéhez.A hortát-szérb koaliciő bizonyos kapcsolatot tartott fenn Belgrádban* #r^r J SfeáfussI későbbi román külügyminiszter,akkor budapesti főkonzul ervenrette nekünk az utat Bukarestbe* Érthető, hogy nekem, .mint" szlávnak méivaóees megnyugtatásomra szolgált, m%pr az első" balkáni háború után Bukarestben személyesen megérőzodtem^ Milyen áthidalhatatlan különbség van ! Hs-nl lrffflv Ve« Vaké """onescü között.
