Napi Hírek, 1922. szeptember/2
1922-09-23 [0044]
:: P á r i s, szeptember 23. /Wolff/ A Matin belgrádi jelentése s-ktrlat a minisztertanács a keleti kérdés tárgyalása végett összeült. A minisztertanács tudomásul vette Angliának azt a felszólítását, hogy Jugoszlávia Konstantinápoly és Thráoia védelmére ősapátokat küldjön. Ha az antfol kormány kérelméhez ragaszkodnék, Jugoszlávia a csapatok kiküldéséért b.lzonyos kompenzációkat fog követelni, első sorban Magyarországnak és Bulgáriának a békeszerződésekben megállapított lefegyverzését. Ha ennek a kérelemnek a teljesítését megtagadnák, Jugoszlávia a magyar és,a bolgár határon stratégiai határkiigazitásokat fog kérni* Sőt arról is szó volt, hogy Olaszországtól bizeayos engedményeket kérjenek. Határozatot nem hoztak* A kormány előbb bevárja a szövetséges hatalmakkal való megbeszélések eredményét.j^MTI/ :: B e r,l i n, szeptember 23. /ffolff/ Hivatalosan jelentik, hogy ma délelőtt minisztertanács volt./tol/ a :: P á r i s, szeptember 23. /ffolff/ A Chicago Tribünének témalista körökből származó értesülése szerint Kemal Jussüf Pellet tábornokkal folytatott tárgyalásai alkalmával azt követelte, hogy Thráciát a keletir«kérdés végleges rendezéséig francia csapatok szállják mtg./ttli/* B ó o s, szeptember 23. /A Magyar Távirati Iorda magánjelentése./ Parisból jelentik*. Poinearé,lord Curzon és Sforza gróf előzetes tárgyalásai a görög-török békekonferenciáról még nem értek véget. A tárgyalásokat ma folytatják. Elsősorban még nem sikerült teljesen a francia-angol megegyezés arra nézve,,hogy mely feltételek alapján hivják meg Eemal pasát a konferenciára, lord Curzon kijelentette, hogy a törökök vissza kapják Konstantinápolyt-* Es n*m tartozik a tengerszorosok kérdéséhez, mert Konstantinápolyt az 1921. februári szerződés alapján nem akarták elvenni, hanem oáak a török kormány ideiglenes katonai ellenőrzését szervezték meg. A következő kérdésamint Poincarénak és lord Curzonnak tegnap este több hírlapíró előtt tett diplomáciai nyilatkozataiból kitűnikvajjon ki garantálja és ellenőrizze a Dardanellákon való szabad átkelést. Kemál pasa ugy véli, hogy ez kizárólag a szuverén Törökországot illeti meg, Angliának t pedig természetesen szintén az a véleménye, hogy ez Anglia feladata. Curzon még semmiféle engedményt nem tett es Anglia ragaszkodik a Dardanellák ázsiai partjainak megszállásához. Bécs, szeptember 23. /A Magyar Távirati Iroda magánjelentése./ Az Associated Press jelenti Konstantinápolyból, hogy Konstantinápoly és a Márvány-tenger, valamint a fekete-tenger és a Bos/boru3 kikötői közt az egész tengeri forgalmat felfüggesztették. A hajóknak megtiltották, hogy délutáni 4 óra 30 perc után utasokat vegyenek fel. Hirdetményt tettek közz*é| amely szerint azokat a hajókat, amelyek ezt a parancsot megszegik, az angol hadjlhajók tüz y alá fogják. I :: Paris, szentember 23. /V/olff/A Petit Párisién a teg T napi tanácskozásokkal foglalkozik és azt irja, hogy a mai nap döatő jelentőségű lesz. A három nvugati hatalom ma el ke££. hogy küldje Törökországnak 0 meghívása a konferenciára. Tulajdonképpen arr a van kilátás, hogy Törökország & meghívást csak akkor fogadja el, ha a szövetségesek már most megegyeznek a kemalistáknak teendő engedmények tekintetében és, ha ezeknek az engedményeknek tényleges alapjuk lesz. A lap hangsúlyozza* hogy Franciaországnakkz angolok hajthatatlanságát két pontban kell támogatnia: 1./ a tengerszorosok szabadságának kérdésében, amely Angliára úgyszólván életkérdés, 2./ a török területen élő görög és örmény kisebbségek védelmének •' > kérdésében. Törökország,ugylátszik, egyébként Angliának e két követelése előttfmeghaj olni'XÉs^ cum^t' J annak idején meghajolt a Mezopotámia, Öziria és Palesztina arab területeire vonatkozó angol és francia mandátumok felállítása elött, mely területeket a törökök 1914-ben megszállották. Franciaország közvéleménye.nagy örömmel fogadná, ha arról értesülne, hogy Hagybritannia és Franciaország, ez a két w—• v^gnagyhatalemYs Törökország ellen 1914-ben felmerült jogos, panaszaŰfr elfelejtetsz és együttesen, elhatároztat-, hogy visszatérr- . hagyományos védelmi politikája/^ azzal a területtel szemben, amely az Otfcomán birodalomból., fenn fog maradni ós, hogy ily módon a Kelet békéjé-t hosszú időre biztosit©tttf^./fóTI/ ? ;: Paris, szeptember 23. /Wolff/ A reggeli lapok jelen- , tése szerint a tengerészek sztrájkja miatt rendelet jelent meg, amely az Algi rr el> Tunisszal és Cerzikával váló forgalomban a francia lobogó monopóliumát megszünteti ugy, hogy ezt a szolgálatot ismét id e ge n ha j ókl«á t ha t j ak -e*. /MT1/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR rtK t K szekció § London, szeptember 23. Mintán az angorsi icormány a aenlegea zónák Jtérdeseben mindeddig nea$ vőkasaolt a s*£veis*sge»eknek, Konstantinápolyban megindultak a találgatásod afelől, mi as oka annak, hogy a formális válaszadás még mindig nem történt meg. A törökök céljairól éei kívánságairól az állitóiagoa értesüléseknek egész Seregét terjasztii£ anélkül, hogy bármelyiket is hitelesnek lehetne elismerni. Komoly körökbea azonban az a kívánság az rrralkodŐ, hogy ez angóra! £0r- . mány, amelynek most «z inioiativa keze ben van, enged & meg-o odo láan *, ém nem sérti meg,a aemlegea zónákat. A Daily TeJegreph ezzel kapcsolatosan u követJs.ezókét írjaMég mindig elég jó áállamférfiáknak tartjuk Mnsztafa Kem.it ** ^raftnyzo társali--- üihoz, hogy megálljanak, raieió'tt "jabb bá-borut kezdenének. Azt hisa gük külőnbén^__ bggy a francia kormány ia megteazt f ami csak tó'le telik/ hozy t^olyan konf la? raciót) amely a Pékete tengertől könnyen a Balti te egérig terjedhet* Nagyorítanniának békés szándékait bizonyltja lord Curzon párisi munkálkoaáia» Trade és a szorosok problémáját tartósan rendezni alapos diplomáciai munkával lehet, nem pedig a nyers erők összemérésével. /MTI/ § London, azepieaber 23. A párisi értekezlet eetán ma reggel tartották az e3ső ndnisztertanácset a külügyniniszterírrm épületeben, hogy megvitassák Lórid Cnrzönnek poinoeréval és Sfbrz&vai tegnap folytatott meg bee Béléséről szóló jelentését* A rövid hivatalos közlemény ezerint ezeknek a megbeaae lé aatnek fő célja vo2t, mega 11 api t ani , mi3yen jfaááaraaeaíJmTga szel i«mü meghívást küldjenek az angorai kormáqynak a békeérteke siet re. Abban állapodtak neg, hogy a mai nap fotyamán "jabb t&-y n&ca3wzwisra jönne* össze. /MTI/
