Napi Hírek, 1922. szeptember/1

1922-09-06 [0043]

13. kiadás. 1922. szei:>tember §. óra perc. Genf, szeptember 6, /Seipel kancellár felszólalásának folytatása,/ És ekkor élénkbe vetette magát, a külföldi tőke, amenynyiben legnagyobb ausztriai bankjai: az Anglobank és a Laenderbank ut5án kapcsolatba hozta az önsegélyt a külföldi kölcsönök kérdésében, A jegybank szabályzatán módosításokat követeltek, amelyek súlyos tárgyalásokat tettek szükségessé f s ezek még mindig tartónak. Ezzel a külföld, bizonyára jószándákkal, szabotálta" a mi egész önsegélyakciónkat. A londoni konferencia az osztrák kérdést ismét a népszövetség elé utalta. Reméljük, hogy naa alapos,de túlságosan Időpazarló tanulmányozásra, hanem gyors elhatározás céljából. Minién hivatott pénzügsd tekintély felfogása szerint nekünk szükségünk van valamennyi vagy legalább néhány nagyhatalom pénzügyi garanciájára, hogy megfelelő kölcsönöket kapjunk, Ami az ellenőrzést illeti,ez nem sértheti meg Ausztria állami ö állóságát. Ausztria számára megalázóba lenne, ha a névleges szuverenitás mellett nem volna szabad állam, mint az, ha mindjárt lemond függetlenségéről, s ennek ellenébon legalább csatlakoznék ogy nagy gazdasági egységhez, s igy része lenne egy nagy állam szuverenitásában. /IKCI./ /Vége következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció :: Genf, szeptember 6. /Wolff,/ Lord Róbert Cecil a népszövetségi gyűlésen mondott nagy beszédében a többi közt élénk tetszés közben méltatta Nansennak a hadifoglyok és az orosz menekültek érdekében kifejtett munkásságát, s azután rátért.a népszövetség működésének tulajdonképeni bírálatára, "felvetvén ázt a kérdést, vájjon a népaz övet ség igazán valóra váltja-® azokat a oélokat, amelyeknek keresztülvitele végett létesítették, A népszövet sági alkotmány negyedik cikkelye kimondja, hogy a népszövetségi gyűlés illetékes minden olyan kérdésben, amely a világbókét veszélyezteti, A tizenegyedik cikkely a népszövetség mindenegyes tagjának jogot ad, hogy a népszövetség tanácsát vagy gyűlését figyelmeztesse azokra azl eseményekre, amelyke* a békét vagy a népek egyetértését megzavarhatnák. A szónok nem hiszi, hogy a népszövetség eleget tett ebbeli feladatának»

: Példa erre a görög-török háború. Voltak azonkívül nanzetközi tárgyalások, amelyek úgyszólván eredménytelenül végződtek anélkül, hogy a népszövetség az előbb említett két cikkely értelmében a tárgyalásokon részt vett volna. Hagy fontossága volt etekintétben az orosz kérdésnek,amelyről Genovában, Brüsszelben és Hágában tanácskoztak, anélkül, hogy valami különösebb tárgybeli eredményt elértek volna.' Élénk sajnálkozásának ad a szónok kifejezést, hogy a népszövetség az elmúlt évben nem lépett fel erélyesebben és határozottabban, amikor az orosz éhínség kérdése feküdt előtte. Hátért ezután az osztrák problémára. Sajnálom - mondta -, hogy a népszövetség ezzel a fontos kérdéssel nem a-maga kezdeményezéséből foglalkozott, hanem csak a londoni konferencia határozata alapján. Egyre fokozódó figyelem közben beszélt ezután a szónok az európai gazdasági válságról, Kétségtelen, hogy ennek a fenyegető válságnak tisztázása égetően sürgős, ez talán a legfontosabb és legsürgősebb kérdés -a fegyverszünet óta; A-gazdasági válság rendkívül mélyreható és komoly. Szakértő figyelők kijelentik, hogy a márka zuhanása folytán már csak hónapok kérdése, hogy ííémetország is ugyanolyan helyzetbe jusson,mint Ausztria. E kérdés köré mSs ugyancsak fontos kérdések c soport osulnak ,mint a jóvátétel kérdése és a szövetségesközi adósságok kérdése, amelyek ezid eszerint a világot foglalkoztatják, '.'.Jel kell vetni a kérdést, hogy ea az állapot tarthat-e tovább és megengedhet jük-e, hogy a nemzetközi légkört megmérgezzék. Három év telt el a békekötés óta. Vájjon azóta közelebb jutottunk-e. a végleges rendezéshez? Amíg ez a válság tart, nemcsak az egyik vagy a másik nemzetet érdekli, nemcsak Európa nemzeteit , hanem a világ minden népét* A népszövetségnek részt kell vennie e kérdések rendezésében, íTeia szándé kom, hogy megoldást javasoljak özekre a bonyolult kérdésekre, amelyek annyira súlyosak és kényesek, hogy Európa legkiválóbb szellemeit is megzavarják. Kérem a népszövet ségi .gyűlés t-gys figyelmesen vizsgálódás tárgyává ezeket a problémákat, Ugy, hogy még mielőtt szétmegy, valamit elérjen. Ha mi itt nem tudnánk elérni semmit, nagy csalódást okoznánk, amelyet ...a világ minden országa érezne. Lord Róbert Cecil ezután röviden foglalkozott a leszerelés problémájával. Azt hiszi, hogy, ha a javasolt megoldási módok nem is vezetnének a fegyverkezés tényleges leszállítására, mégis megmutatnák a követendő utat. A leszerelés kérdésének megoldása előtt szerinte a legnagyobb akadály a nemzetközi szellem mostani kifejlődése. Megemlítette Iíoblemaire francia delegátus felszólalását a mult évi tanácskozás alkalmával, amikor az erkölcsi leszerelést követelte.. Ez a leszerelés - mondotta Cecil - még nincs mqg. Ez egyesegyedül a mostani gazdasági zűrzavar következménye* Itt ismét, rátért a gazdasági válságra, amely szerinte egyre fokozódik. Kórom a népszövetséget - mondta hogy ezt a pokoli kérdést ne tévessze szem elől, Sokszor hozzák.fel azt, hogy itt háborús kérdésekről folyik a szó, már pedig a népszövetségnek, amelyet a békeproblémák miatt alakítottak, nem foglalkozhat ik a háború problémájával. Lehet, hogy ez igy igaz. Én azonban nem tudok határt vonni e kérdések közt. Véleményem szerint a népszövetségnek minden kórdóst meg kell fognia akár a háborúból erednek, akar nem; Átmeneti időszakban élünk most.

1 Ha a népszövetség el akar érni-valamit, ez legyen a jelszava: Mindent, vagy semmit. Hem szabad alá- . rendelt kérdésekkel foglalkoznia, írekünk itt ugy kell megvalósítanunk a népek életét, ahegy azt a népszövetség alkotmánya megszabja. Elébb vagy utóbb vállalnunk kell minden felelősseget, amely . a népszövetség alkotmányából reánk háramlik. Emlékeztetek Lanton szavára: Merészség, merészség, harmadszor is merészség! Uem szabadj óvatosaknak lennünk, hanem cselekednünk kell, meg kall ragadnunk A, a kezdeményezést, mert különben semmit sem érünk el./MII,/