Napi Hírek, 1922. szeptember/1
1922-09-13 [0043]
fonttal emelkedett* /tol/ § Genf, szeptember 13, /A MTI trtdő alt ója. na A jeleotéaa/ A nemzetek szövet3égének hatodik bizotta&ge tudvalevően tegnap kezfite »eg a kisebbségi ügy tárgyalását, AZ ülésen Hurray délafrikai delegátus - mint iateeretss - ©t pontba foglalt Javaslatot terjesztett a bíiott3*4 elé, AZ előterjesztett javaalat pontjai fölött megindult vitában kiviláglott, hogy azokat »öbb nyíre kedvezően fogadják, A felszólalók között llansen rámutatott, hogy a kisebbségek kérdése eiső re alti fontosságú a nemzetek szövetsége szsmpcnt jából, Murray jevaelatai-eai szemben, mindössze Askeaazj- lengyel delegátus szóiaJt fel, 4 London, sz^tfmb&c 13. Ideérkezett jelentések szerint a tráliai levrokop mellett a bolgárok és a S ürőgö-k kftaött 6*s«eÜtkösésre került a sor. /ÜTI/ § London, szeptember 13* Wilfríd Soawen Blnnt angol irét utolsó kívánsága értelmében guas^xben minden koporsó és szertartási nélkül, csupán régi keleti ntiszóhyegében temették el. fi£Tl/ § ÍJ 0 n d 0 n , szeptember 13. 3ay kapitány, a kit ••Hess Kingstown castle parancsnoka, aki hajója legénységével együtt a sifiyedo c Eanmonia fc* 385 utasát mentette meg„ a kikötőbe érkezve az őt ostromló hírlapíróknak semmi egyebet nem volt hajlandó mondani, minthogy "megtettük kötelességünket, ennyi az egész;* /tol/ § Genf, szeptember 13. /A MIT tudósítójának jelentése/ A n&izetfSc szövetségóaaE msi üléain az osztrák-magyar határ kérdése került napirendre* Ejmans belga delegátus előadta a kérdés történetét megemlékezett Miller and kísérő leveléről^ majd a velencei egyezményről* Szután röví den kifejtette, milyen módositáaok&t javasolt &z osztrák-magyar hatarkiiga zitő bizottság* utána Ausztria delegátnaa ismertette Anaztriánsk e kérd-ésben elfoglalt álláspontját* Öt követte Magyarország delegátusának felszólalása, aki válaszolt az osztrák ellenvetésekre s cáfolta állításaikat, Hymans kérésére azonban nem bocsajteázott részietekbe* § A Magyar Távirati iroda jelenti: A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén a következő törvényjavaslatot nyújtatta ba a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről: 1, § B&htettet követ el és két évig terjedhető börtönnel |3 SM ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalvesztéssel 3 a politikai jegek gyakorlatának felfüggesztésével és azoknak az értékeknek elkobzásával büntetendő, amelyekre nézve a büntettet-elkövették: 1. aki a minisztérium, vagy a pénzügyminiszter tilalma ellenére külföldi fizetéssV eszközzel üzérkedik; 2. aki a minisztérium, vagy a pénzügyminiszter tilalma ellenére magyar keronát külföldre kiaál /kiajánl/; 3. aki abban az esetbea ha árut, értékpapírt, vagy egyéb vagyontárgyat minisztériumi vagy pénzügyminiszter* rendelet értelmében csak ugy vihet ki külföldre, ha az ellenértékként járó ellenez olgáitatás tekintetében bizonyos kötelezettséget vállal, ily kötelezettségének teljesítését fondorlattal meghiusítja, vagy kijátsza, vagy teljesítése alól a felmentés megadására illetékes szervtől valótlan, vagy keholt adatok használatával vagy a szervnek más módon téve désbejtésével t vagy tévedésbentartásával felmentést eszközöl kij 4. aki abban az esetben, ha a minisztérium, vagy a pénzügyminiszter rendelete értelmében a külföldi fizetési eszközök forgalma korlátozva van, a külföldi fizetési eszközök kiszolgáltatására illetékes sze^&él valótlan, vagy keheit adaték szolgáltatáséval vagy e szervnek más módon tévedésbeejtésével, vagy tévedésbetartásával szerez küldöldi fizetésé eszközt; 5. aki abból a célból,mhegy a magyar korona vásárlóerejét vagy nemzetközi forgalmi értékét rontsa, jobb tudomása ellenére az emiitett célra alkalmas valótlan hirt kohol, vagy terjeszt, A szabadságyesztésbüntetés három évi fegyházig, a pénzbüntetés pedig egy millió koronőig terjedhet az ellen, aki a cselekményt üzletszerűen követte el, vagy aki a cselekménnyel a magyar közgazdaság érdekét súlyosan sértettem vagy veszélyeztette, vagy aki a jelentörvény alapján szabadságvesztésbüntetésre már ol volt.ítélje, Ezenfelül, a bíróság az elité ltot az államkincstár javákra, belátása szürint megállapítandó összegig s az elitélt vagyoni viszonyaihoz és a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére köte* lezheti. A vagyoni elégtétel a cselekménnyel illetéktelenül elért-, vagy elérni kivánt nyereség többszörösében is állhat és az elitált egész vagyonértékének elkobzásáig terjedhet. » i, A külföldi elitéiftet az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől örökre el kell tiltani, a belföldit öt évig terjedhető időre ki kell tiltani abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, } ha ez a közság nem illetőségi helyei el kell rendelni az ieéletnek, vagy rendelkező részének az elitalt költségén falragasz, vagy hírlap utján való,közzétéielétj fia a cselekményt üzlete körében vagy azzal kapcsolatban köfette el,iparigazolvényáaak, vagy iparengedélyének, vagy ezt pótló hatosági engedélyének elvesztésére kell ítélni és egy évtől síz évig terjedhető ldÍfi*C. ol kell őt tiltani az Ítéletben megjelölendő kereskedés, vagy ipar folytatásától. A bíróság enyhébb esetben e mellékbüntetéseknek, vagy közülük egynek, vagy többnek alkalmazását mellőzheti., 2. § Az 1. ^-ban meghatározott büntettek eseteiben a pénzbüntetés összegének megállapításánál tekintettel kell lenni annak a nyereségnek mennyiségére is, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, a*g£ elérni törekedett. Azt a pénzt, vagy egyéb értéket, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, abban az esetben is ol lehet kobozni, ha az nem a tettesnek, vagy a részesnek, ojfcpf« hanem másnak a tulajdona és az utóbbinak a bűncselekmény elkövetéséről előzetes tudomása volt, vagy a körülményeknél fogva tudnia kellett. Az elkobzást akkor is el lehet rendelni, ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála, vagy más ok miatt megindítani, vagy folytatni nem lehet. Az eljárásra a bűnvádi perrendtartás 477. §-a megfelelően, irányadó. .r Ha ^ ftZ l«kobzást, vagy á vagyoni elégtételt amiatt, mert az elkobzandó tárgy nem a tettes, vagy részes tulajdona, és a je*fP * ffi'i »iTisTwe«aaaiijajam.uglkal második bekezdése nem alkalmazható, vagy„mert az elitéit vagyonát a büntetés kijátszása végett másra átruházta, vagy egyéb okbcl. nem lehet alkalmazni, vagy foganatosítani, az elítéltet s vele egyetemlegesen azt, aki a bűncselekmény folytán gazdagodott, vagy annak elkövetése után az elitélt vagyonából inflUtí vagy a büntetés kijátszására iránySő ol^an futtatásban részesu lt, melynek célját a szerzés idei ében ismerte iri££ a körülményeknél fogva ismerhette, a gazdseXfelás?Z íu+ÍIjJS**
