Napi Hírek, 1922. augusztus/2

1922-08-22 [0042]

: : x a r A 6 , augusztus 22. /wolxf/ Pomcare tegnai>i beszédé az loao de Paris a következőket irja: A beszéd ujabb jele Franciaország azok el aat árazásának, hogyfj% szükség esetén független litikánoz folyamodik jogainak érvényesítésére. Felesleges a beszédet magyarázgat ni, mert magáért szól,'De agy tetszik nekünk, hogy nyer érté- • kében és egyes részei még jobban-kidomborodnak, ha Poincaré nyilatkozatának hátterében felvonultatjuk azokat az eseményeket, amelyek a kis osztrák köztársaságban történnek. Ezek az események világosan és félreért hetet lenül bizonyítják, hogy ninca többé szövetség a népek között, nincs többé nemzetközi együttmunkálkodás. Alakítottak egy népszövetséget, alakítottak- egy szuverén föderációs bizottságot; mindez azonban csak külszín, amely mögött az egyesek önző haszonlelése lappang. Itt a pillanat

t amikor szakítanunk kell e tarthatatlan ideológiával, /Ili/ § L o n d o n ,_au£*u&ztus 22, A Daily Chroniole vezércikkében visszautasítja a ..r."*, Tempsnak azt a feltevését, hogy Hagy- > britannia a francia adósságokat politikai fegyvernek akarja kihasználni, amellyel Franciaországot fenyegeti. A Daily Chronicle a következőket Írja: Nyomatékosan hangoztatják, hogy készek vagyunk ez adósságok jórészének behajtását későbbre halasztani, de nem mondhatunk le az egész,adósságról, kai önösen akkor nem, amikor Franciaország olyan politikára oJdürZ pénzt, amely nemcsak rá nézve, hanem egész Európára nézve igen költséges* Ha az adós halasztást kér, akkor ennek ellenében valamit fel is kell ajánlani*./MTI / * 4 I Paris , augusztus 22, /Havas/ A Tompa jelenti: A francia kormány ma megkapta az angol kormány "válaszát a közel Kelet re vonatkoz 6 francia jegyzékre. A válasza tartama teljesen megegyezik avval, amit már nyilvánoseágra hoztaR./MTl/' P ra g a , augusztus 22* A Csasz Írja: Á cseh köztársaság ujabb jelét adta annak a készségének, hogy Ausztriát a lehetőséghez képest segiteni óhajtja. Hasztalan volna azonban minden segitség Európa részéről, ha Ausztria nem mutatna elég szilárd akaratot, hogy együttműködjék azokkal, akik segítőkezet nyújtanak feléje, Ausztria helyzete nehéz ugyan, de nem kétségbeejtő. Csehország segítségére lehet Ausztriának és remélhető, hogy még mások is akadnak, akik még hatályosabb aogitséget nyújthatnak neki, - A Czeske Slowenska Republika igy ir: Csehország mindent megtesz az osztrák probléma megoldására, ami hatalmában áll ós ami megfelel a reália Xözépeuropai politikának. - A Prager Presse a következőket Írja: A cseh miniszterelnök mindent megadott, amit adhatott: tájékoztatást, tanácsot, anyagi aogitséget. Az utóbbit annyiban, hogy idő-ZAoe* ről-időre folyósít bizDnyos hiteleket, amelyeket már megszavazott ésÜcőny- ' nyit a mostani forgalmon. Ha Seypel elhagyja Prágát, tudni fogja, hogy a népszövetséghez vezető ut az utolsó ut, amely még sikert igér és hogy Prágában minden meg fog történni, hogy Ausztria számára ennek az uj lépésnek a megtevését lehetővé tegyék és a genfi döntést lehetőleg kedvezően befolyásolj^,- A Sozialaemokrat igy ir: Európa hatalmasainak alma más választása, minthogy vagy megengedik a kis-Ausztriának a csatlakozást Németországhoz, vagy pedig, amennyiben ez a jelen pillanatban nem történhetik meg, uj gazdasági csatlakozást hoznak létre Ausztria és a szomszéd államok közt. Csehországnak csali hasznára válhat ez a gazdasági közeledés. A cseh államférfiak ne nézzék le büszkén Ausztriát* Ennek az államnak munkás lakossága nem élhet a cseh korona magas állásából, hanem osak a saját munkájából. Csehországnak életérdeke tehát, hogy Középeuropát ne engedje elszegényedni. Áldozatokat is kell hoznunk Ausztria megsegítésére, mert evvel magunkon segítünk, /LEDI/ § P á r i s , augusztus 22. / A MTI tudósítójának ^elöntése/A Gauloia hasábjain Jean do Bonnefon, aki a.napokban Budapesten jart. hosszabb cikkben számol be útjáról*. Megemlékezik Petőfi Sándor halálának százéves évfordulójáról is és lelkes szavakban méltatja Petőfi lírájának világirodalmi jelentőségét. Bécs, augusztus 22. / A Magyar Távirati Iroda magánjelöntése/ Hindenburg^tábornagy müncheni tartózkodásáról Berlinen át osak igen kevés hir érkezik. Egy elkésett müncheni távirat érdekes részleteket közöl azokról az előkészületekről,•amelyekéía bajor fóbárosban Hindenburg -ir <y? üdvöz 1 ésére tettek. A távirat a többi közt a következőket mondja : HJttfenburg :- ' — fogadása egészen elüt az eddig szokásos . hivatalos fogadásoktol. A város^tanácsban-igaz^ hogy csak kit ) szavazattal, a szocialisták rendelkeznek többséggel!" igy a polgárok tanácsa bocsátotta ki a felszólítást, hogy a házakat lobogózzák fel, A hazafias egyesületek és az egykori harcosok külömböző szövetségei zászlóval és zenével vonulnak ki, a birodalmi védőrség azonban berlini parancsra nem vehet részt a hadimúzeum előtt tartandó üdvözlő ünnepségen i amelyet a régi bajtáraak nagy vezérüknek rendeznek. Elkülönítve akarjak felállítani a diadalkapunál, amelyen Hindenburgnak Lipót bajor heroeg vezértábornagytél jövet el kell haladnia. A hadimúzeum előtt fog felsorakozni Ru±Őrecht trónörökös vezetésevei a királyi ház valamennyi tagja. A müncheni polgáxság körében igen nagy felháborodást éa elkeseredést keltett az a berlini tilalom, hogy a birodalmi védőrség nem állhat egy téren a ré£i bajtársakkal. Lerchenfeld gróf miniszterelnök, mihelyt a tilalomról értesült, azonnal táviratban kérte Berlintől az intézkedés megváltoztatását. Tekintettel arra, hogy az elbocsátott katonatisztek csak olyauyünnepsegeken hordhatják régi formaruhájukat, amelyek a birodalmi védój3e"gsel közösök, ujabb konfliktustól tartanak, mert hiszen a birodalmi védőrség nem veaz részt a hajőmuzeum előtti +.111 DlH Aíllrórmovi "i -n ri xrrx rr~\ r\ íivvvittTkQ ó .TOM