Napi Hírek, 1922. augusztus/2

1922-08-17 [0042]

Pária. , augusztus 17* A Journal des Dobats a londoni ér­tekezletből kapcsolatban foglalkozik az osztrákok kérésével és azt irja* hogy a londoni események kicsinyben Kivan, tükrözték vissza azt a politikát amelyet a szövetséges kormányok a béke megkötése óta jóíormán valamennyi téren követtek. Közvetlenül a fegyverszünet után minden nagyobb fa*,adÉág nélkül igazságos-megoldást lehetett íolna találni a fontos kérdésekre, amelyeket azonban állandóan függőben tartottak, ugy hogy most alig lehet a csávából kivergődni. Ez volt az eset Ausztriával is£.$asztria pénzügyeit három évvel ezelőtt aránylag még Tíönnjoa. lehet fett volna rendezni. Mit nyerhetnek akkor, ha még tovább késlekednek? A kormányok nem hanyagol­hatják elkovábbra is az osztrák problémát, amely egész Európára nézve ­politikailag elsőrangú érdekkel blr és sokkal jobban tennék, ha az ügyet nyomban erélyesen kezükbe vennék. Ez kevesebb költséggel járna és el­háritaná azokat a nyugtalanságokat, amelyek hatása egész Középeuropában a legrosszabb következményekkel járhat* Ausztria teljes mértékben élet- . képes. Három év óta azonban • i \r '• ksxM mit sem tettek, hogy Ausztriát megóvják azoktól a gazdasági károktól, aaelyekat vezet őállam­férfiai - elegendő külföldi segítség Hiányában, csupán saját erejükre Utalva - -nem tudtak teljesen megelőzni. Most arrgl van szó, hogy gyorssE és hatályosan cselekedjenek ós lehetővé tegyék az országnak, hogy hasz­not húzzon eddig még ki nem merített gazdagságából. A Segélyakció, amely néhány Hónapja sokkal könnyebb lett volna, még súlyosabb nehézségekbe fog ütközni, Ha továbbra is Halogatják, /tel/ London, augusztus 17. A Westminster Gazette irja: Európa jóléte érdekében szükséges, hogy elismerjék újból annak a korábbi gazda­sági tömbnek egységét, amelynek középpontjában Ausztria állt* Meg kell szüntetni teljesen a békekötés óta felállított vámkorlátokat, hogy ily­módon biztosítsák azt a Helyet, amely Ausztriát Európa kereskedelmi struktúrájában megilleti, /mi] ...... . . —­0 0 0 Athén, augusatus 17, /Havas/ Olaszország, Franciaország és Anglia képviselői kollektivjjegyzéket nyújtottak át Balt az zi külügy­miniszternek. A jegyzék ezeket mondja: Xonia autonómiájának proklamálá­sa azt célozza, hogy Ki sása iában uj politikai és adminisztratív uralmat teremtsenek. Evvel szsmben a szövetségesek kifejezett fenntartással élnek mert Kisázsia jövőbeli uralmát a jövőben megkötendő békeszerződés ut|án kell szabályozni. /MTI/ m 0 > [A. Prága ,augusztus 17, reg nap ujabb ezer munkást bocsátot­tak elNwittkowtzi vasgyárban, ahol 500 munkásnak már felmondtak*' Cseh- • országban a munkanélküliek száma mintegy 380.000. A Ijpbbuna rámutat a munkaválságra, amely a cseh korona gyors emelkedése következtében egy­re fokozódik, A cseh korona külföldi árfolyama kisiklott minden szabályo­zás alól és ma még nem lehet megmondani, hofa fog ez vezetni. /MTI/ Belföldi hirek. , § Ui alt 0 1 c augusztus 17, asdalg Henrik, a tiszai egyházkerület püspöke Hébelt Ede dr* eperjesi jogtanát 192o.máreins 31 a­én a bolsevizmus aiatt tanúsított egyházellenes és hazafiat lan magatar­tás miatt állásából felfüggesztette és elrendelte ellene a fegyelmi vizs­galat megindítását* Az eljárás folyamán Hébelt Sde dr*-t nemzetgyűlési képviselővé vál szottták, az első tárgyaláson tehát, - amit július 14#-én tartott az egyhaane^yei birőság - Hébelt Sde mentelmi jogára hlvatfcostra nem jelent meg* A bíróság eikor a tárgyalást méltányosságból elnapolta*. Szerdán délelőtt ült össze újból pazar István világi és Nemes Károly ggyházl elnökök vezetésével a hegyaljai evangélikus egyházmegyei birőság* A v&dat Prok öyala dr.egyházkerületi ügyész képviselte* Hébelt lile Becht *i salamon 3r* budap?sti ügyvéd kíséretében jelent meg« A tárgyalás megnyitása utan Becht dr«védő kéri a bizottságtól, hogy a tár­gyalás megtartása előtt kérjék a képviselőháztól Hébelt msentelmi jogának felfüggesztését,, a birőság azonban a kérelmet az egyházi törvényire való hivatkozással elutasítja, prok Gyula dr.egyházkerület 1 íígyész iönértet! ezután a vMat* Hébelt a Kí\r oly i-forradalom alatt vállalta az egyetemi diáktelep megszervezését^ 0» bolsevizmus alatt a munkás-egyetm tanára volt, tehát ezekből nyilvánvaló, hogy a bolsevizmrtasal azonosította magát és ez­zel elvesztette a jogot arra, hogy az egyháznál állást vállaljon. Hébelt válaszolt ezután a vádpontokra és beszédében azt igyekszik biZiOnyitani* hogy kommunista nem volt „A bíróság ítéletét délután 2 órakor hirdette ki pazar István elnök* A bíróság Hébelt JWe dr.-t az eperjesi, most miacolai jogakadémián viselt tanári állástól megfoszt ott a, fccW&C*—— fhtnden egyházi állás viselésére akoalmetlannak és méltatlannak ítélte. Az ítélet indokolása kifejti, hogy az egyháza egy eí törvényszék nm kifogásolja az egyéni politikai meggyőződést* llem kifogasolja, hogy mint magánember 3zooiáld emakrata pártprogrammal nemzetgyűlést képviselői mandátn mot vállaltjpéayként elfogadja,, hogy a proletárdiktatúra alatt részben a megélhetés gondjai is kényszeritették a jogakadémiai állásával össze nem férő ténykedések elvállaTTáJEára,, /J zonDaa megállapítja a törvényszék Hébelt vallomásai alapján,, hogy nevezett 191S*év őszén mint a radikális párt tagja 19191„január és február havában mint budapesti egyetemi előadó majd a pro­letár diktatnra alatt, mint a Karx-Sngels munkás egyetem társadalomtudomány * és közigazgatási karának vezetője a a kommunizmus bukása óta s mint a magyar­országi szociáldemokrata part egyik exponense bUf elvek szolgálatába szegő­dött, amelyek az egyházi alkotmány rendelkeziséve 1 mer6ben ellentétben álla nafcs, mlittfcn az alkotmány az egyházi tisztségek viselőit különösen és szi­gorúbban köt élezi a keresztény, evangélikus és magyar nemzeti hazafias el­vek követ ésére ö Hébelt ténykedáai elvei tehát ö a széfé rhetet Je­aek az egyházi alkotmány rendelkezésével s minthogy ebből ő a Jtövetjcezteté­sefcet le nem vonta, állasából ítéletileg kellett eimoz^óUtani./MTl/

Next

/
Oldalképek
Tartalom