Napi Hírek, 1922. augusztus/1

1922-08-03 [0041]

Bé c s , augusztus 3. Tegnap volt az uj devisarendelet életbelépésének első napja. Az uj devisarendelet szerint a kül­földről behozandó áruk fontossága alapján fokozatokat állapítottak meg. A tegnapi napon a következő eredmények mutatkoztak: gabona —j; liszt­4 szén- és zsirbehozatala céljából az érték hót tizedrészé­ig nyújtottak devisafedezetet. Különféle nyersanyagok és félgyárt­mányok behozatalára az áruértékek 30.50 százalékát nyújtották de­vÍ3akban. A többi behozatali kérvényekre, amelyek többe-kevésbbé nél-külöz hetó vay luxus árukr a szóltak.) tiz százalók valutafedezet jutott, (csupán/ /MTI/ —" Bécs, augusztus 3./A MTI tudósitójának magánjelenté­se/ A Neue Freie Presse jelenti Parisból: A hírlapok tudósítóival mértékadó frw^srnr francia helyről azt közölték", hogy a német, kie­gyenlitő fizetések ügye mindi árt más képet fog mutatni, ha Német­ország kijelenti, hogy a márkának esése következtében a kiegyenlí­tő- fizetésekre vonatkozó londoni megállapodásoknak revisicjat ké­ri. Ebben az esetben a szövetségesek ezt a kérdést közösen meg fog­iák vizsgálni és elhatározásukat Németországgal ugyancsak közösen rogják közölni. Francia felfogás szerint a nemet jegyzékre csakis a leghatározottabb visszautasítással lehetett felelni, mivel a né­met birodalmi kormány a szövetségeseknek közös elhatározását meg­előzte és a londoni megegyezések megsértésével kijelentette,' hogy i a kiegyenlítő fizetéseket a megállapított összegekben nem telje­síti* Ha Németország dacára• Poincaré tegnapi jegyzékének az eddi­gi álláspontot nem adja fel 1 ; akkor a kilátásba helyezett intézke­dések automatikusan be fognak következni. Bécs, agusztus 3. / A MTI tudósítójának magánielen­tése/ A Neue Freie Presse jelenti Parisból: Egy athéni félhivatalos forrás jelentése szerint a görög kormány elhatározta, hogy a szö­vetségesek közös jegyzékére uj jegyzékkel felel, amelyben hangoz­tatni fogja annak a szükségességéi, hogy könnyitóseket kapjon ar­ra nézve, hogy az ellenségre nyomást gyakorolhasson. A görög kor­mány ebben a jegyzékben ki fogja jelenteni, hogy semmikepen nincs szándékában Konstantinápoly ©11en nyomulni a szövetségesek kife­jezett beleegyezése nélkül. A belügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentetted hogy dacára a Hatalmak elutasító válaszának a katonai helyzet íráciában ós a Csataldzsa-vonalon változatlan marad 1 * hogy ezáltal Konstantinápolyra nyomást lehessen gyakorolni és hogy az ottani haderő állandóan a szövetségesek rendelkezésére ( álljon; ha ezek az ellenségre nyomást gyakorolni akarnának éá az ellenséget engedékenységre akarnák kényszeríteni. Paris, augusztus 3. /Havas/ Balfour jegyzékére vonatkozó cikkeikben a hírlapok hangsúlyozzák, mennyire képte­lennek kell tekinteni azt. hogy Franciaországtól t melynek lakos­sága tul van terhelve adókkal, adósságainak megfizetését kívánják míg Németország állhatatosan megtagadja a fizetést, amt joedig. , a franciaadossagok törlesztésére öiangedh©tétlen* AZ újságok ké­tesnek tartják; nogy az Egyesült AllaSok a Balfour jegyzékében foglalt felhívásra kedvezően fognak felelni. /MTI/ Róma, augusztus 3. /Stefani/ Az olasz képviselőhá­zat augusztus 9-re összehívtak* /MTI/ Belföldi hírek .ORSZAGCKLEVÉLTAR K. szekció § Bánki Donát temetése. Impozáns részvét mellett kisérte a Műegyetem gyászkárpitokkal bevont aulájából örök nyugalomra a technikus-világ a magyar mérnökök egyik legkiválóbblát:, a magyar alkotó zseni egyik Európa-szerte ismert képviselőjét/Banki Donát műegyetemi tanárt; a Magyar Tudományos Akadémia tagját. Négy óra­kor kezdődött az egyházi szertartás;az ope:%L énekkar ós dr. Varsá­nyi Mátyás majsszárnyalású beszéde után, dr. Szabó Gusztáv műegye­temi tanár a műegyetem tanácsa nevében meghatott hangon mély tar­talmú ós meleghangú beszédben méltatta tanártársának érdemeit és azt a veszteséget, amelyet Bánki halála jelent a magyar tudományos világnap. Bánki nem szooatudós volt, mondta dr. Szabó, hanem a mér­nöki gyakorlat küzdelmeiből nőtt ki. Sok-oldalu képzettségét ala­pos tudás iá támogatta, de kiváló eredményeinek valódi rugója mégis zsenialis ötletessége es intuitív éleslátása volt. Sorra vette mér­nöki alkotásait, az egész világon elterjedt karburátort; a robbanó motorok fejlődésében nagyjelentőségű Bánki-motort.'Mint Mechwart munkatársa rósztvett forgoekóje megszerkesztésében, 0 tervezte a budapesti elevátor gépészeti Derenaezósót. Közismert viziturbináját pár eve hozta nyilvánosságra* azonban korai halálameggátolta, hogy találmánya elterjedésének örömeit élvezhesse. Az erdélyi földgáznak Budapestre vezetésére az ő számításai nyújtottak volna alapot: a Vaskapu vizi erőinek kihasználására nagyszerű tervet dolgozott ki. Előadásaiban mindig kifejezést adott torhetetlen hitének, hogy miné két alkotást magyar elme és magyar munká3 izma fogja megvalósíta­ni. A Műegyetem tanácsa pályázat mellőzésével hivta meg előbb az emelőgépek; maid a hidrogének, gőzturbinák ós kompresszorok tan-' székére, később a Magyar Judományos Akadémia tagjává választotta. Munkásságának koronája azonban: « Energia-átalakulások folyadékok.­ban" cimu klasszikus munkája, amely már német nyelven is megjelent ós disze a német müsz"aki irodalomnak is. Dr. Szabó professzor után Vér Tibor az ifjúság nevében igórte meg, hogy a nagy professzor által elvetett magvak ki fog­nak kelni. Majd Rejtő Sándor műegyetemi tanár helyezte akadémiai szaktársának ravatalára a tudós társaság koszorúját. Végül Chatel Vilmos a Magyar Mérnök-ós Építész-Egylet nevében, mint ennek al­elnök© búcsúztatta lanki professzort. Ezután megindult a gyászme­net a farkasréti temetőbe. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom