Napi Hírek, 1922. augusztus/1

1922-08-14 [0041]

§ g e a a a, atgusztws 14* Jizenkétezer kikötői munkás^ a faácisták hoz-csatlakozott és ezenkívül még kétezer kérte a fascista szervezet De való felvételét. Sarzana közelében egy fascistákksl megrakott vasit ti xocsi a kommunisták tüzébe került. A fascisták: leugráltak éa elmenekültek, mig a vasati koosi nekiütődött egy falnak éa szétforgácsolódott., A fascisták. büntető expedíciót szerveztek, melyet azonban, a rendőrség megakadályozott. A rendőrség ngyamcsak. megakadályozta az arditiknak Sarzana ellen tervezett expedícióját. /MTI/ § Róma, augusztus 14, A fascisták, nemkülönben a szocialisták éa a különböző' demokrata csoportok .; .. propagandát indítottak meg uj nanzetgyülósi választások érdekében. A liberálisok, az olasz néppárt és a reformisták ezt a törekvést hetesen ellenzik* /MTI/ § /-/P r á g a, augusztus 14./AMIi tudósítójáhak jelentése/ A cseh nemzeti demokrata párt tábori gyűlésén Kramarz hosszabb beszédet mondott a kül-és belpolitikai helyzetről és többek között kifejtette, hogy a közvélemény most már kezd józanabbul foglalkozni a politika aktuális kérdéseível, ~A kijózanodás következtében ma már sok vivrtmá,7v^unkra bizonyos elnéző mosollyal tekintünk, mondotta Kramarz. Az összeomlás óta létrejött újítások közbül sok talán másként történt volna, ha a helyzet akkor olyan, amilyenné mára kifejlődött. Ha ma hoznók beainj választótörvényt, aligha adnánk már választójogot a mindkét nembeli huszonegyéves polgároknak, sőt ma ezt bűnnek- tartanok. Az állam sorsáról dönteni elvégre tapasztaltabb észjárású emberek hivatottak. Az is csak a közvetlen háború utáni időben történhetett meg, .hogy törvényt hoztunkjá feltételes ítélkezésről és az amnesztiáról. Ma már tudjuk, hogy ilyen kísérletezésre még nagyon ráérünk. Ilyen elhamarkodás volt a katonaság demokratizálása is. Ma ugyan, nem adnánk választójogot a hadsereg tag— Í

*ainak, mert a politika megöli. . a katonában az összetartást és a Ajtársiasságot. Hála Istennek/ fegyelmezett hadseregünk van* A világbéke és a háborúellenes mozgalom szép dolog ugyan, d.e a hábpru ellen csak egy biztosíték vaui a |o hadsereg, A„-föl<*~ retform ia más képet nyer, ha ma fogalmaznok meg. A nyolcórai munkaidőt is a legrosszabb időpontban léptették életbe, akkor, amikor az emberek a hosszú háború alatt elszoktak a munkától. A nyolcórai munkaidő nagyon helyénvaló, de jelentsen tényleg nyolcórai munkát, ne pedig nyolcórai nekikészülődőst a munkára. A muhka-'kérdésben egyébként sem a minőség és a mennyiség dönt most, hanem a bór. -"Kormányainkat bizonyos ingadozás jellemzi , folytatta Kramarz., Arra,kellene törekednünk, hogy kormányaink számára bizonyos tradíciót alkossunk s nem átallom kimondani, hogy az^erős kéz kormányát tartom szükseggesnek. Csendőreink ugyan valóságos csudákat müveinek a felvidéken, de az erős kéz kormányán nem. csupán azt értem, hogy jó csendőrség és rendőrség legyen, mart az erős kéz kormánya az, amely a maga„elé kitűzött cél felé megingathatatlanul törekszik és irányától nem térítteti el magát akaromilyen deputációk kérése által. — Eszményi képem, fejezte be Kramarz bestédét, a nemzeti szláv állam kiépítése. Az erős cseh állam eszméjének kell az uj evan"'liumnak lennie. Hem mondom, hogy ebben az államban a többiek ugy "éljenek, mint a foglyok, de a sokat türt és elnyomást szenvedett nemzetnek szabadóágában meg kell mutatni, mit tud. Ha, nem mutatja meg a világ előtt géniuszát, nem érdemelte meg a szabadságot, de ép ezért helyt kell állanunk, mert hiszen azok, akik szabadságunkért vérüket adták, bizonyára nem vseh-német államot > akartak.' T