Napi Hírek, 1922. július/2

1922-07-24 [0040]

§ A uaggrar Távirati Iroda jelest is Rakovszky Iván belügyminiszter t eg-nap p íte — -lézer Eri©,- Erődi-Earrach 'Jihamér és Görgey István nemlz ctgyuJ.es i képviselőd kiséretébar programheszedének megtartására Byiregyházára átázott;, ahová ma roggsl orozott meg A pályaudvarom aakyszama fcözőnség élén BánáSsy Andor, Putnoky Sándor Teres Ferenc, <&ltta.y Tamás nemzetgyűlési képviselők, valamint a vár-" megyét éa yctroai hatóságok kópv is el etében dr. E&llay Miklós főispán, Uikeéz I;;' kán alispán, vlrághy Sándor főjegyző és Bén 08 J&lmán polg'á'riGoster Kids Sándor rend^rtanácsos és Szitka J&nso állomásfőnök •±i,.;„.áéa tw m a| belügyminis*t'art> A városi dalárda elénekelt a a Magyar Hiszekegyet, . Bonca Kálgán polgármester rövid szavakban iidvözölte a bel ügipalnisz tort a váró s n evébe njjaz után pedig sassl Szabá MB'ZI'6 ár.. ,^2 egységes párt elnöke ; majd 71 no ab ókori Lovasa kovács András, as egységé-spárt társelnöke^, —üdvösölte, mire Ragyoczy Jolán csokrot nyújtott át a belügyminiszternek néhány üdvözlő szö kísérete ben, A belügy miniszter röviden megköszönje a szive 2 fogadást és arra kérte Byirsgyháza város válás z t óko*. öns égé t, ne csak az ő személyében és közjogi méltóságában lássa a kapcsot közte ós a polgárság közűtt»^hanem sukkal mélyebb; sokkal szívélyesebb érzelemben', a hazafias • Ezután a városi dalárda a közönséggel együtt elénekeltbe a Szózatot, majd a felügyminiszter kocsin a varasba indult, előtte lovas í.

;

.;ndéri um mögötte hosszú kecsísor^cJLrx.r£fc. « népgyűlés délélőtt II óraker kezdődött a Kos sut h-t éren* Sucrji-Szobó László, az egységespárt elnöke., nyitotta meg és felkérte a belügyminiSZterft, tájékoztassa a vála£stóközönségétpro gramjáről*'' Eekovszky Iván belügyminiszter a következő beszédet mond ötig en tisztelt választó közönség! Egy ország közéletében, politikai életében mindig vannak ellentétek^ vannak nehézségek és küzdelmek, A társadalom különböző osztályai állanak egymással szemben és egymás rovására, egymás kárára akarnak érvénye sülnie A különböző vallási cl okozótok fegyvert ragadnak és harcba indulnak, mindegyik a saját raggá erkölcsét akarja a másikra ráerőszakolni. így vannak a politikában is egyes csoportok, amelyek a hátaimat maguknak akarják megszerezni, küzdenek a hatalomért és el akarják posztitani a többi politikai csoportot. As élet mindig küzdelemből áll*- A közéletben is kelljhogy küzdelmek legyenek. Én teljesen értem, ha valaki a msga osztályáért, a maga érdekeiért akar küzdeni és értem, hogy azok az emberek, akiket egy hit, egy vallás köt össze, a maguk hite és felekezete érdekében a többi vallásfelekezettel szemben a sajátmaguk akaratát akarják érve nyesi tani és azt is értem, bár hibáztatom, hogy vannak olyan

: politikai csoportok, amelyek nem az országé rt, hanem a maguk hatalmáért akarnak küzdeni. De az az ember;; ákl egy ország vezetésére érzi magát hivatottnak,' ki az államférfi elmére és jellegére igényt tart, ki valóban komoly, hazafias politikát akar folytatni és nemcsak demagógiát, agitációt, propagandát, az az ember kell, hogy osstályelfogoltságtól, felekezeti elfogultságtól és politikai hatalmi vágytól mentes . legyen, /ügy vanlUgy van!/ Azok, akik egyoldalú osztályé rd eke kért állanak sonompóba és azoknak segítségével akarnak boldogulni, akik a hü»t; a felekezetet, a felek eseti kérdést arra akarják felhasználni, hogy az ország lakosságát egymá^éllen uszítsák, i— az ország lakosságában ellentéteket támasszanak

8

s és az igy teremtett hangulatnak hasznát a maguk javára akarják learatni, lehetnek demagógok, lehetnek népvezérek, de non államférfiak, Azok a ^politikusok, akiket a magyar politikában, sajnos^ nagyszámban, látunk*nem az országnak át árnak használni, hanem félre akarják tolni azokat, akik hatalmon vannak; nem azértjj •mert azt hiszik, mintha többet használhatnának az országnak; hanem azőrfc; mert ők akarnak a helyükbe jönnijrlehétnek kis intrikus politikusok, de nem . •—s— „ komoly államférfiak és nem az országérd ekében folytatnak politikát. /Ugy van! Ugy van!/ A mi pártunk, az egységes párt;a kiegyenlítő politikái -—irta zászlajára* Mi ném akarunk egyoldalúan egy társadalmi osztály érdekének szolgálatában állni, mert azt mondjuk, hogy az államférfiúi feölcseség szerepe az, hogy a különböző érdekek között az igazságos középutat megtalálja, ^ államférfiú, ha Hazafias és ha az egész országon * akar segiteni; nem állhat oda egyes érdekek mellé, hanem kell, hogy bölcsen kikeresse az olyan érdeket* amely minden lakosra nézve közös, megkeresse azt az utat, hogy akaratát ugy érvényesítse, hogy ne ártson vele a többi társadalmi osztálynak,, Meg kell keresnie a eölcs középutat^ amely minden felekezet ós elsősorban, az ország „ a hazai érdeke és nemcsak arra kell készen lennie, hogy ha rákerül á sor* hogy elfogadja a hatalmat, hanem annyi lelkierejének kell lennie, hogy ne a hatalomért dolgozzék, hanem a hazáért és a hazának érdekéért és ha a haza ugy kívánja, a hatalomról le is mondjon. Az én szememben az államférfi ofcfe kezdődik, ha valaki képes arra

;

> hogy hazája érdeké bem komoly munkát teljesitsen, de ott végződik, ahol valaki nem képes eltűrni

t hogy mások dolgozzanak becsületesen a hazáért*: Ez a mi pártunk, a mi kormányunk programmja és az én programmom is. Az ország ma nekünk többséget adott* kötelességünk, sog-y a kezünbe jutott hatalommal élve.megtegyünk mindent az ország lakosságáért . Az országra akarunk támaszkodni, de mi készek vagyunk mindig . otthagyni a helyünket, ha. az ország közhangulata ugy kivánja, Azonban addig, amig a mi kezünkben van az ország sorsának intézése, ott fogunk állani ós. becsülettel- nfögt eösttüki "köt élességünket. önöket joggal elsősorban az fogja érdekelni, ami az én tárcám körébe tartozik, a belügyi igazgatás, az ország közrendjének a kér_ dése. Sokat hallottunk beszélni az utolsó években a rendről, a jogrendről, A jogrend kérdésében többféle szempontot látunk. Vannak emberek, akik kereken azt állítják; jogrendre nincs szükség, hanem mind enki a saját maga célja és felfogása szerint egyéni vállalkozásokkal szolgálhatja a maga ideálját. lem kell vitatkoznunk azon, hogy ez az álláspont beteges és nem jogrendet, hanem rendetlenséget jelent,.Van egy másik téves felfogás is, amelyet az emberek a jogrendről táplálnak. Vannak, akik jogrend alatt nemcsak az állami rendet értik, nemcsak az egyéneknek jutó jognak és szabadságnak azt a mértékét, amely az állam biztonsága és nyugalma szempontjából szükséges és nem veszedelmes* Voltak a forradalom előtt és ma megin* kezdenek mutatkozni olyanok, akiknek részére csak akkor van jogrend as országban, ha szabadon izgathatnak, ha uj forradalmat készíthetnek elő

t ha megint kommunista tanokat lehet hirdetni,, Ez nem jogrend,han-m" visszaélés a jogrend fogalmával. És amilyen veszedelmes,, hogy egyesek egyór'leg akarják elvégezni az állami feladatokat, époly veszedelmes az, ha ez a szabadosságot, a fegyelmezetlenséget jelenti és ennek örve alatt me :int felforgató tendenciák érvényesülnek az országban. Van a jogrendnek érv mlsik bölcs értelmezése, amely szerint jogrend jelenti azt, hogy az országban mindéi ki egyformán alá van rendelve alsóőr vénynek* a törvényes intézkedéseknek.' Ahol rend uralkodik, senki nem teheti azt meg

? hogy az c nézete szerint ideális okokból a törvény elkerülésével igazságot szol-