Napi Hírek, 1922. július/2

1922-07-19 [0040]

"»'é ö.S . iSúLltte 19> mvatalöSW restében léttf KáXatttifa' fcatárnalysékit téi^pTŐlJs&Vá rtrradtf é 3 3*1 SSImttm! ge^r*gyVörekKer es ktzi^nátökkal ms^erelt aagyar eróc ttölttodták/i^élySíget Tedrsiövetsőgl csapatok ö magyar po^ák ttoa^ dását két 6^1 tütóie^^^ A. magyar ttedés folytan sasüköégéfesé vált intézkedések *©Jt8r^ntlík^^ SxífST* bar^*ttfbal; kesa^ff alakulásáréi asoltf ela* hirék beérkezése után halaaéktaSrrül megtette á esuköéges diplomáciai lépéseket, hógr Byugatmagysrorsaág űrbéli nyugtalamltésa kisérleténak ezen az uton is elejét —^Vlísgyar ütóifirati Iroda megjegyzésé? Jol informált helyen^kijelen-* tették a Hágyar távirati irodának, hogy a magyar korinányhoz mindez ideig sanMifélé jelemtéé nem érkezett érről az"állitdlagos tamadásrók s igy illetékes"köröknek ninCs is monyukban, hogy eMradéésal szemben állást föaléljsttak.mhó^e^ellettrama ?^t\

a v téSekra^lyek^ az osztrák íelemtéemegsíaékssikvj kormány kötele cégénök Tőgíá" tart attika maga részéről-, hogy' a^légéjé lyöéebb Tiasgála-^ töt tóaitaa mag és ameiinyibea a VisSgllSt mögéllapitaaá, hogy egyes fa* iSdtien^lemék részérőT tényleg ólyaS támadás hajtatottvolna ^gre amelye Stf^aédöS- állam szuverenitását érinti, akkor a legszigorúbb megtorlással fog élni. , , _ , . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció Belföldi h i r e k . § A Magyar -fávirati Iroda jelenti: A drágasági kérdés é

s a lak ás rend ele főtárgyában kiküldött különbizottság rtua délután öt órakor a parlamentid, számú bizottsági termében ülést tartott. Az ülésen Heinrieh Perenc elnökölt. A kormány részéről jelenvolt ak:gróf Bethlen István miniszterelnök, kállay 'fibor péfezügyminiszter, i'érfi Béli közélelmezési miniszter, nagyatádi Szabe István földmivolésügyi miniszter és Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter. Az ülés elején i'érfi Béla közélelmezési miniszter előterjesztette expozéját, amelynek során egyebek között a következőket mondotta: A drágaság oka sokkal mélyebben gyökeredzik, semhogy megszüntethet ő lenne. A külföldi cikkek importparitáson kerülnek piacra, d© ugyanez jaa-jáx határpzzp nny pzoknak a cikkeknek árát is, amelyek részben ^eWiIeMcleaAutfifaCrttt Csak a teljesen belföldön előállított cikkek árára lehetünk befolyással. A legjobb fogyasztói po- • litika a termelés fejlesztése, vagyis a kinálat növelése. Az ár felszabadítása a termelés céljait szolgálja, azonban sokmillió állampolgár a termelés kifejlődését kivárni nem tudja, ezeket a kategóriákat meg kell védeni. A maximálás egyedül célhoz nem, verset, az áru eltűnik és láncosok kezébe kerül. A maximálást hatályossá lehet tenni a rekvirálással^ ezt azonban nem minden cikk tűri el, amire példa a hízott sertések rekvirálásának sikertelensége. Hasonlóképen nehezen, rekvirálható a tej is. A gabona könnyebben rekvirálható, de sok bajjal jár és jelentékeny károkkal, mert jórésze akkor nem emberi élelemre lesz felhasználva,, Ha minden cikket egyformán lehetne lefoglalni, a rekvirálás helyes lenne, egyes cikkek rekvirálása azonban csak annak termelését csökkenti. A gabonatermelés jelentékenyen csökkent a rekvirálás miatt, lázabaöforgalomban is lehet vásárolni, olcsóbban adni és a differenciát viselni. Amint azonban a differenciát a bankóprés fedezi, az eredmény meghiúsul. Ott, ahol felesleg van, a kivitel korlátozása segithet, ha a kiviteli illeték oly magas, hogy a belföldi árat lenyomja. Kgyszerübb a kiviteli monopólium, mert annál az összes haszon az államé, azonban hátránya a szakértő szervezet, amely költséges és megszünteti a kereskedelmi kapcsolatot. A kiviteli szindikátusok ellen nagy a bizalmatlanság, tehát nem marad más hátra, mint a kivitel szabályozása kontingentálás és illetékek segítségével, A kiviteli illetékeket olyan magasan kell megállapítani, hogy csak a legális kereskedelmi haszon legyen elérhető. Az árhullámzások azonban ezt megnehezítik, tehát a kivit eli-illetékek nagyságát már korán kell megállapitani. A belföldi árszabályozásnak másik módja, ha az állam korán vásárol az illető cikkből és azután készlet ével befolyásolja az árakat, vagy legalább olcsó áron látja el a szegényebb osztályokat. A drágulásnak nem a valutarosHás a kizárólagos oka, hanem a közvetítő kereskedelem is, és az, hogy ujabban a termelő Is kezd spekulálni. Az egész ország szükséglete búzában és rozsban 17 és félmillió métermázsa vetőmaggal együtt. Kivitelről csak abban az esetben lehet szó, ha a termés ezt a mennyiséget meghaladja, A jelen termési évben ~ÉQ millió inétermázsára lehet számítani. A közellátási szükséglet a mult ,évben 3,6 millió métermázsa volt, ez évben £ ós fél*millió métermázsa, amelyben nagjjfmennyiság van felvéve azok számára, akik nem tudják piaci áron beszerezni szükségletüket keresethiány folytán. A hatósági ellátásban a kormány addig akar terjeszkedni, ameddig a bankóprés igénybevétele nélkül elmehet, tehát amennyit a kiviteli illeték és az Őrlési adó fedezni fog. Az ellátatlanok kategóriájából osak az ipari munkások lettek kivéve. i5z osakaaz ipartól vesz el e°;y nagy szubvenciót, a munkásságot az állam nem akarja érinteni. A munkaadó adja meg ezután a munkásnak azt, amit eddig az állam ad>tt meg, A kormány nézete szerint az ipar ezt a terhet elbirja. A természetbeni ellátás nagyobb vállalatoknál be van vezetve, ezt elbirják és a cikkeket olcsóbban be is tudják szerezni. Az önhibájukon kivül kereset nélküli egyé nek .lka tó sági cellát ásának Igazságos megállapítását bizottságok fogják végezni, amelynek döntése ellen az illetőnek panaszjoga lesz. Az Őrlési adót azért kellett leszállítani, mert igazságtalan és antiszociális volt. A még fenmaradt lü százalékot az állam fogja megkapni és térítési árat fog érte adni, amely a mindenkori x búzaárnak bizonyos százaléka lesz. A kontingentálást a kismalmokra kívánja redukálni.; A teimésze"ibeni gabonakivit el^íciküszöböli az Árhullámzást és lehetővé teszi a buza árának befolyásolását, f.tttottjf. A kivit; el az őrlés mennyiségéHoj^ arányában lesz megengedve és csak megfelelő minőségű, nullásliszt lesz kivihető. A mat'Ősági ellátásra szükséges Aí# és félmillió métermázsából 1 millió az őrlési adó,félmilliót a kiviteli illeték fog Szolgáltatni, tehát 1 millió métermázsát kell még az államnak beszerezni. A buza piaci állami vásárlása ellen sok kifogás volt a muít évben. A kormány megpróbált zöldhitellel vásárolni, azonban ez nem sikerült. A piaci kinálat kímélése végett Ígérte be a kozmány az évi átlagárat:, ami miatt szintén támadásban részesült. Az évi átlagárat csak az a termelő fogja megkapni, aki egész feleslegét ^ eladja az államnak.