Napi Hírek, 1922. július/1

1922-07-03 [0039]

a. nemzeti *z inü ós qsfesaksi csillagos loeogákkal gazd^on diozi.toi;t ióraége*fc közvetlenül a c;-abor cLóttá/a fáv4r.,* .1 is Ebe öltösölt bajiul ftelye^kedt.k cl. ^L- - Tg ny kój^

T^ ri a 5a ek S i poca." Jenff dr *,, Bud a;. r ? t "•zekeef-tavároa po 1 gsTWtS1 § mondótt tasz-ídet,amelyoen '•Üdvözölte is nár. y amerikai nemzet képvisel.5}étr: Dreu^-ano Tivadar követet, valamint ko-ittán, Ós a nemzetgyűlés kép-ioeiolt, majd. kifejtetta, ho«r a népeket állandóan osakr a kosos gondolat és érném kapcsolhatja öseao*.* Bennünket kis magyar népet as t,merikáimsj nagy nemzettel noa* k«t össze sem a vérnek sem a aieaoségnek, vagy szenvedésnek közössége, bennünket közös gondolat' és érzés, az amberiség nagy eszmél, a"szabadság, a* eifcöloeitisztaság liztetl közös lelkesedés köt";ösaze^ dói idehozott e szoborhoz az a k^ irt hatatlan hírünk, hogy inger Washington szobrától, az. eszményi erkölcsös, r

*«é> » szabadság és igazságosság hós ének emlékéből fog kiindulni lo tiport ...i £á«*i fl 1 támadása dziíkségességenekjlgondolatav ,:;:>? A. pc igá.n. stor ezután a saobo/J&aiapzatára helyezte a főváros hota&nas o p&É^oezoruJát Ezvián Lviirig Ernő dr*, fókonzul a Magyar Wemzeti Szövetség nevében angol nyelvenbesrídet mhaoit, amelyben a magyar nemzet hódolatát fejezte ki-az amerikai nemzet géniusza és legnagyobb férfia* Washington György n-.nt^ aki a haialmás Unió méltán nevez a nemz.ét édesapjának* Washington voitraz-a férfiút, oki., lelki szemei elé tudta varázsolni hazája jövendő nag^sá|át. és aki minden gondolatával és tettével azon volt, hogy ezc az elméleti kóp^valósággá váljékJSzt a példát tartsuk szem elütt ml magyarok is, hogy ismét, a területileg ép és boldog Magyarország képe ne csak csalóka.alföldi ", >. délibáb. »hanem valósággá legyen,, Piványi. Jenő - amerikai állampolgo b történelmi visszapillantásban párhuzamot vetett a. magyar és az amerikai nemzet függetlenségi törekvései* között és angol nyelvű beszédének különösen azzal a részével, ért el nagy hatást amelyben a negyvennyolcas szabadságharc után Amerikába vándorolt magyarok: különbBen Kossuth Üajos szívélyes és. szeretettéi jes foga tolásé cél szolt* Apponyi Albert gróf az amerikai Magyar Társaság nevében előbb nihany magyar ezóval, majd angol nyel vü. beszédben méltatta az amerikai szabaaságurnep jelentóségőtv --Amikor egy hatalmas, .iok millió polgárhói álló nemzet --mondotta a világ legszabadabb népe ünnepli szabadságának napját, e hatalma^ országtól távol van egy parányi nép* amely emelkedett" szávai ; létfcesen íud/ja üTDucpelni a nagy nemzet szabad ságünnepét, mert mafca is' azn1/adaágá~ rak, függetlenségének kivívásáért véget nem éra harcokat, vivdtt,. A. magyar tudja, hogy mit jelent. Amerika a világnak* Nemcsak azért tudja/, mert midén iskola "minden tudományos konyvtomitja ésjmart népünket a szabadságszerető nép történelme csodálatosan vonzza, hanem mert hirekst ' küldenek áshoznak azok a véreink, kik. uj hazát találtak Amerika földjén,. Amerika kezdi felfedezni Magyarországot.. O'Olnmbuonak fel kellett fedoznio Amerikát . amikor állandóan nyugatnak hajózott.,, Amerika, ha kelet félé jön, csak akkor talál ide. ha. egy nagy történelmi nép rosa érdekli, ha szabadságszerető érzéséből folyér kötelessége ide parancsolja^. Itt a nagy államférfiú, szobrának talapzatáról üzenjük Amerikának, hogy" él itt egy jobban meg nem csonkítható ország, amely ünnepelni, tudja ' az amerikai függetlenségetv Csonka egy nép* de csak testben., lelke ép ós ez- az ép lélek éppé teszi a mogmaroangolt testet ia.. Mi mindig bíztunk Amerikában sohasem hiéba,v A közelmúlt háború végén azonban Amerika elhagyott, de Amerika népe most már maga is könyörtelenül pálcát^tex a béke műbe fölött.. Ml e pálcát már régebben eltörtök,- A mi itslcszavaak a. béke fölött már régen elhangzott éa néhány rövid szóból állott: Kfem. nem noha- Ezt az üzenetet küldtük mi a nagy amerikai nemzetnek- Apponyi. beszédét hosszan, lelkes éljenzéssel és hurrá-kiáltásokkal fogadta'az ünneplő" közönség^ Budai "Dalárda elénekelte az Unió Bymnuszát, maid Erontano Tivadar-rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter mondott beszédet,, amelyben méltatta Amerika Gzabadságünnepénok jelentőségét: ée kifejtette, hogy rendkívül jól esó*" érzés tölti el, hogy á magyar-nemzet oly melgg szertettol adózik az Unió ünnepének* Köszönetet fejezte ki a rendezőségnek

? a szónokoknak és a nagyszámú közönségeik., ma.íd. ismertette a függetlenségi deklaráció keletkezését > Szerencs keletién, ho^y Budapesten július 2-Án ünneplik a hivataloson július 4 éhan megszabott évfordulót., mert tulaj donképen július 2-én fogadta el a tizenhárom ósgyaimát parlamenti bizottsága.** .függetlenségi d-klarácidt, amelyhez azután július 4-én a teljesülés hozzájárult., Wae-1 hington György 1??6 juliua 9-én már hadseregével is közölte a deklaráció;, amelynek szerzdje Jefferson volt, aki egy nagyszerű pillanat hetf'r,f /'/Szövegezte m- , a függetlenségi'nyilatkozatot, amelyet azután az Egyesült Államok alkotmányukba is belefoglaltak.. A deklaráció '. amelyet. Breufiono röviden ismertetett", tudvalévőleg azt tartalmazza; hogy minden ember egyformának termett Is minden, embert. bizonyos eltulajdonithatatlan jogok illetik'meg, aminek az elet a szabadság" joga , a boldogság utáni törekvéa ós ezeknek a jogoknak a biztositasata keraányzat legelső feladata. S kövér ezután röviden vázolta Washington államférfiúi kiváltságát és elmondja, hogy Washington o.lsó volt a békében és olsó"volt a háborúban isJU ó tettoi n r * leheltek eletet a deklarációba, amelyet ma is követendőnek tart az egész "nmerikainémret* Ama súlyos időszak után.,, amelyec líágyercrszág a közel múltban keresztülment,, az. Egyesült Államoknak aá&t&tc meg ez kiváltság ós üröm, hogy elsőnek nyújthatott segitó* kezet az ország' szegényei felé, hogy ezzel istanúságot tegyen a függetlenségi okmányban kifejezésre Juttatott gondolat élő valóságáról, hogy minden embernek nemesek az amerikai hazában, hanem más országban joga van az. cicihez,, a szabadsághoz és a boldoguláshoz*. Az amerikai nemzetet tisztén az altruizmus eszméje vezette és a rokonszenv a magyar nemzet iránt,, amely 6CCU00G dolgos dőrék polgárt adott Amérikáneiu Meggyőződésünk, fejezte be Bxentano nagy tetszéssel fogadott beszédét

t hogy a magyar nemzet kVavtó akarásával, amelynek legjobb tanúsága az ezeréves történelme, valamiti f magyái fold gazdagságénak kihasználásával és a munkában való egyesülésééi, biztocitani fogja boldog jövőjét * A íudaiaeláida. elénekelte'a Hiszekegyet, majd Huszár Károly beszéd kíséretében, a nemzetgyűlés, pezso János es Kpnde Géza az amcriL magyarok kc.zcruit helyezték a szoborra, Végül Kaufmana,o Giobe amerikai újság munkatársa.,angcl nyelvű beszedet mondott, Az. ünnepség' a Hymnusz'éheklásévol ért véget.