Napi Hírek, 1922. június/1

1922-06-13 [0037]

§ L o n d o n , június 13. A Daily Telegrapfc tudósítója beszélgetést folytatott Oroszországban megfordult utazókkal, akik a napokban érkeztek vissza Moszkvából és akik több hónapot töltöttek odakünn, As illetők benyomása szerint a szovjet-kormány .azért fogta most pörbe a* orthodox papságot, mert igy akarja kikfcssa^lni azt a csorbát, amely tekintélyét Qénuában érte, A vád, amelyet a bolsevisták a patriarcha éa a papság ellen emelnek - hogy tudniillik megtagadták közreműködésüket az éhinaégesak felsegélyezősében - teljesen alaptalan. A valóság ép ellenkező; a patriarcha és a papság mindenütt maga állott a segélymozgalom élére és minden e

llenvetés nélkül hozzáJárult a szovjet-kormánynak ahhoz a kéréséhez, hogy la segélyezés céljájaiforáltsákfazokat a templomi kincseket, amelyek nincseneit megs z ent elve fi forradalmi fáz ékek legújabb Ítéletei még a bolsevisták körében is felháborodáat keltenék. /Öli/ ttJ^-^y /§/ Belgrád, június 13^ Amerika nem folytatja tovább az oroszországi éhségakciót, mert meggyőződött róla, hogy, éle&m-tszerkülda-. menyei nem jutnak el. rendeltetési helylükrs. / Üovoj© Vreaaja/ /§/ B e 1 g r~á d , juniina 13. A* orosz tisztek kiutasítása Bulgáriából iovább tart. Tegnap Guszsílscsíkov tábornokot, a harmadik * deanl hadtest volt parancsnokát utasították ki, mint Bulgária szuverenitásának ellenségét^ / Hovoja Vremjí* / /§/ Belgrád, június 13. A bulgáriai események miatt Szófiában az oroszok között nagyon gyakori az öngyilkosság. Az egyik öngyilkos hátrahagyott levelében Öngyilkosaága okául azt irja, hogy n ilyen gyalázatos Időkben nem akar tovább élni «. / Novoje Vremja /. /§/Beigrád, június 13. A doal és a kubáni kozákok földjén, valamint a vcroaezsi. tambovi és rjazani kormányzóságokban egyre jobban terjednek az antíbolsevista felkelések, amelyekben a parasztság, munkásság «3 az intelligeásls egyaránt rész* vesz. Az e^ken a vidékeken elhelyezett vörös csapatok szintén el vannak keseredve a szövietkormány ellen. A katonaszökevények száma »£fes csapatreazekbsa 40 százalék, a szökevények. Aatonov es Popov ellenforradalmi különítménye íhez csatlakoznak. Kiev városában és kormányzoafisabaa egyre gyakoribbak a titokzatos gyilkosságok, melyeknek felelős állásban levő szovjethivatalnokik és munkás vezérek az áldozatai. A nyomozások nem vezetnek eredményre. A kommunisták körében e miatt rendkívül nagy a-leplezett pánik. Az éhséghullám egyre nagyobb területeket borit el fa mar elérkezett Moszkváig. Ha az idén lesz is termés, a vasutak katasztrofális leromlottsága miatt rendszeres szállításról nem lehet szó. Az éhínséggel együtt halad a járványhullám is és a kolera már óriási teiniletekén dühöng Egyes vidékek teljesen kipusztultak. A lakatlan területekra német gyarmatosok vándorolnak be. A Krímben május 15-lg 60.000 ember _ halt éhen, ebből 60. százalék gyermek. A legnagyobb a halandóság a tatár lakosság között. Az éhínség itt fokozódik. Az elkeseredés es kétségbe*esés leírhatatlan. A pétervári munkásság körében erős ellenzék yan kialakulóban. A mult héten egy népgyűlésen a munkások szónoka nyíltan ellene fordult a kormánynak, felszólítva azt, hogy romboló tevékenységét hagyja már abba és a munkásság nevében követélte, hogy az ország^gazdasági, pénzügyi és politikai vezetését adja át az intelligenciának,• amely az ehhez szükséges előképzettaéggel frslsuelkezik, A ifcsgutóbbi úgynevezett gyári bizottságok választása alkalmával a pártonkivüliek igen nagy szambán jutottak be a bizottságokba. Ezek a szovjetkormány legnagyobb ellenségei. /Bovoje Vremja/. /§/ P á r i s , június 13. Ukrán fölkelők lipovozában. elfoglalták a vörös hadsereg katonai raktárait, melyekben rengeteg muníció volt felhalmozva. A felkelők 37 vörös katonát és 8 kommunistát főbe lőttek. /Poszljednija Hovosztji/. Belföldi hírek. § Az Országo Magyar Gazdasági Egyesület június IS.-én gréf Somasieh Iászié elnöklete alatt orszago gyapjaterm|»lési értekezletet tartott,. Megbeszélés tárgya volt, mikép lehetne Csonkamagyarország rejlődé' posztőiparának igényeit a nazai gyapjutemeiéit érdekeivel összeegyeztetni , továbbá oly érdekközösséget teremteni,, amellyel megoldják azt a feladatot, hegy a belföldi posztéipar osa_ a minimális mennyiségű gyapjat legyes kénytelen teageren tnlréi : Argentínába!* Montevideobél stb vásárolni. Belföldi posztéiparunk két háron év múlva remélhetőleg teljesen kiépül s akkorra az országban hat posztégyárunk aesz«> krolopp Engé előadé ismertette a na boraelőtti Magyaroasaág Juhtenyésztésének;, feldolgozé iparénak és gyapjukivi te lének helyzetét» öss«» szehasoalitottak Caoskamagyarország mai helyzetével és megállapította, . hogy ma egésze* más a helyzet, mert a posztéiear szabadon f ejiődaeti_:

;) hiszen nem vagyunk vamkszösaégöea mas

;) ipari országgal és nem kell az osztrák és morva eosztéipar elnyomásaiéi tartannak. Megállapította továbbá azt is, hogy ha a hat aj gyár tényleg felépül és működését megkezdi, akkor közei mégegyszer annyi gyapjúra lesz szüksége, mint ameanyit ma a belfölden előállítanak. Ebből azt a következtetést vonta 1« hogy a belföldi gyapjat érme lést fokozni jtell és olyan irániba keli teremi,, hogy a balföldi posztéipar igényeinek ».egíel«Ü*_r Ss az arány elsősorban a hossza és jé minőségű fésült gyapjú termelésének felkarolása<, AZ érdekközösségei ügyében pedig az volt a javaslata

D hogy külön részvénytársaságot kell szervezni a gaz-iák, a posztéfeldoigozé ipar és a vállalkozásra szüksége tőke bevoeásával. A részvénytársaság a hozzája csatlakozé gazdáknál a tenyésztést egységes alapelvek szerint irányi** tasl* * termelőknek előleget adna,, nogy ne kelljen gyapjat emelését előre értékesítenie, egyébként pedig a termeiőre bízzák, nogy a befőldöa kialakult es a külföldi gyapja, ára figyelembevétele mellett mi korba j len dé a gyapjat átengedni„ vagy eladni. Viszont a gazdámak médot keli adni arra,, hogy akár gyapjrabessoIgáitatásával is törieszthesse részvényeit,. JSszel a gazda és a posztéieldolgozé ipar érdekei azcaesak lennéneft s a vállalkozás hasznában a részvényjegyzés arányában egyformán osztcznan&kéft A felvetett eszmét behaté vita követte melynek lezajlása után elhatározták, hogy mindkét érdekeltségből egy-egy szűkebb bizottságot küldések ki a javaslatnak konkrét formába vpié öntésére* melyet azntáa as CMSB elé terjesztenek. /«TI/ nDc*r_