Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-20 [0036]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter elrendelte, hogy június 1.-től a mozgókép megvizsgálásáért folyamodó a mozgókép minden métere utan egy korona dijat köteles fizetni, a mozgóképről kiállított engedélyokirat és azok másolatai után eedis 100 koron" dli fizetendő. ., , § Mint a Magyar lávirati Iroda jelenti, a belügyminiszter a hadirokkantak, hadiözvegyek éa hadiárvák nemzeti szövetségének megengedte, hogy a " Hadirokkantak, özvegyek és árvák foglalkoztató Otthona " létesítéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából június 4.-én és o.-ón perselyekkel, urnákkal és szelvénylapokkal az egész országterületén " elesett- ós rokkanthősök napját '-' tarthasson. § A Magyar Távirati Iroda megszerezte a másolatát annak a szövegnek, amelyet a Károlyi Mihály ellen folyó vagyonelkobzás! per folyamán nuza' Barna a bíróságnak bemutatott, mint Tomesányi igaz ságügyminiszt •>£ által annak idején a Maz-féle ás a Franchet d»3speray-féle fegyverszüneti egyezmények összehasonlítása tárgyában készített véleményt . A Magyar Távirati Iroda megkérdezte az igazságügyiéi ni szt er urat, hogy ez a szöveg tényleg azt a véleményt tartalmazza-e, amelyet ő annak idején készített. Az igaz ságügymini sz t e r a kérdésre a következőkben válaszolt: - A bemutatott szöveg alapján sem sikerült az Igaz ságügyminisztérium iratárában felkutatni a szóban forgé vélemény fogalmazványát. Minthogy pedig az egész kérdésre, amely rámnézve - mint már emiitettem -, mindennapi hivatali munka lehetett, határozottan nem emlékezem ,nem ' ;i,s ; állit hatom egész bizonyossággal, hogy ez a bemutatott vélemény szó- ' szerinti szövegében tőlem származik-e. Hangsúlyozom azonban, hogy egyáltalában nem tagadom, hogy ezt a véleményt én készíthettem, minthogy abban az időben, mint a fegyverszüneti bizottság tagja tényleg foglalkoztam avval a kérdéssel, hogy a fegyverszüneti rendelkezéseik alkalmazásánál - tekintettel a már megkötött két egyezményre - milyen állásfoglalás követését kivan ja az ország érdeke s , ha" Berinkey" határozottan emlékezik arra, hogy ez az a szöveg, amelyet az ő, mint akkori igaz ságügyminiszter felhívására én bizonyára nem hivatalos aktán, hanem inkább csak szóbeli véleményként készítettem, ugy ez mindenesetre igaz lehet. Minthogy az ez ügyben tett előbbi hírlapi nyilatkozatainkban kijelentettem, hogya szóban forgó vélemény szövegét közzé fogom tétetni, más szöveg pedig nem áll rendelkezésemre, nincs kifogásom az ellen, hogy ezt a szöveget, mint az én akkori munkálatomat közzétegyék.így legalább módja lesz a tárgyilagos közvéleménynek eldönteni azt, vájjon e véleménnyel kapcsolatban helyénvaló volt-e az a megállapítás, hogy ez a vélemény a belgrádi fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseit előnyös ebbeknek állit ja a Maz-féle egyezmény rendelkezéseinél és hogy indokoltak és tárgyilagosak voltak-e azoka a megjegyzések, amelyeket a Sajtó egy része CDbői az incidensből kifolyólag az én személyemre vonatkozólag tett. Én ezt az incidenst egyébiránt részemről befejezettnek tekintem. A Buza Barna által a bírósághoz benyújtott szöveg másolata a következő: Megjegyzések: a Diaz-fále és a Franchet d»Ssperay-féle fegyverszüneti egyezménynek egymáshoz való viszonyára, különös tekintettel magyarországi alkalmazásukra. A jelen megjegyzéseknél - tekintet nélkül a szóban lévő egyezmények létrejötténél esetleg történt egyéb megállapodásokra T kizárólag az emiitett egyezmények szövegét tartottuk szem előtt. A Maz-féle egyezmény a fegyverszünet feltételeit az antant-haderők főparancsnoksága és Ausztria-Magyarország között állapította meg. Ugyanebben a vonatkozásban állapítja meg az emiitett egyezmény melléklete / Annéxe/ a fegyverszüneti feltételek végrehajtásának további részleteit is. Mind az egyezmény, mind a melléklete kizárólag Ausztria-Magyarországra ró bizonyos kötelezettségeket és egyik rendelkezésűén sem tesz - különböztetést a volt Monarchia államai között. Kincs tehát kétség az iránt, hogy a Biaz féle egyezmények Magyar országra, mint a vőlt monarchie egyik államára szintén vonatkoznak* Kétségtelen 'azonban",; hogy a Diaz-féle "megállapodások Magyarországot illöBŐleg a volt monarchia délkeleti atcvoiiala tekintetében nem tartalmaznak kimerito rendelkezés éket. Ali eö különösen annak a deaarka— cionális' vonalnak me állapítására, amely mögé kellett'csapatainkar viszszavonni* Ilyképen indokolt volt további megállapodásokat létesíteni'a Diaz-fgle alapegyezménynek Magyarországra valé alkalmazása' tárgyában* Ez lehetett az indoka'a Bekgradban a folyő évi november 13„-án "aláirt katonai egyezménynen^k Természetesén ez az egyezmény az előadottak szerint csupán a Diás-fele alapegyezmény J keretei közt állapithatott -volna meg -jogosan további rendelkezéseket* valóságban ez másként történt,, és a belgrádi egyezmény számos olyan kötelezettségét la megállapít v amelyről a Diaz»fele egyezmény nem tesz emlitéstt^ső^" amely nem is'illeszthető bele annak keretébe. Ilyenek különösen BxasbSz&i a'IV. V.§ 3. bekezdésében, a vTá, XI.,§ 2. bekezdésében és a.XVX^I-éban foglaltak.vEzékben a rendelkezésekben küHasnosen'az sérelmes ránk nézve, hógy a szövegnek szigorú értelmezése szerint arra is lehetne következtetni, mintha az'ott megállapított kötelezettségek kizárólag Magyarországot terhelnék,, novembar 13.-án; vagyis olyakor Irta aia, amia°na kSV 9tkeztét>en sz^or^avove jogilag aliaiixx^ m éitánytalan3ágra» ami . JSa^ttoS^S^SSaS*Uatí S S .t&* sprint magván a. hangban.
