Napi Hírek, 1922. május/2

1922-05-17 [0036]

"bandákba. Nem szándékoznak támadni és mi őrködünk zon, hogy ne támadjanak. Lloyd Creorge válaszában kijelentette, hogy csak ké t-h áraim©gjegyzé*3t óhajt tenni, ahoz, amitCsicserin igen érdekes nyilatkozataiban előadott. Ahoz már nem fűzök megjegyzést, - mondta lloyd "-eorgs - ami Németország kirekesztését illeti. Ezt már tegnap letárgyaltuk és kifejtettük okainkat, amelyeket jogosaknak és méltányosaknak tartok.Teljesen megfelel a valóságnak, hogy a. németeket még 9 hitelek tárgyalásából is ki fogják rekeszteni. Mielőtt azonban ennek megvitatására kerülné a sor, a magántulajdon és a tartozások tekinteteben fennálló nehézségeket ki kell kapcsolni. Különben pedig ha hitelekről beszélünk,' nem szabad elfelejteni, hogy Németország ma még nem olyan ország, amely valakinek hiteleket nyújthat. Az az összeg, amit adhat, semmi szín alatt sem lehet, jelentékeny. Másrészt pedig Németország ha jelen volna, oly tárgyak megbe s'£él ésÓhen ver.ne részt,amelyekrőlSz orosz kormánnyal már szerződést kötött. Nem hiszem, hogy-ez; indokolt volna, JEJ'a azonban megállapodásra jutunk, -haa kor.ü4nyokh'oz intézendő határozat létrejön, természetesen nem lehet megakadályozni, hogy Héme tprszág résztvegyen Oroszország talpra áll itásában és ezt ^megkisé relni" őrültség volna. Kívánatos volna mindenkinek közreműködését megnyerni, aki valamiképen segítségünkre lehet.- A szakértői bizottság székhelye tekintetében Osicserínnak Hága ellen több rendbeli kifogása Van. * hely megválasztása bizonyára igen nehéz. Oroszország két fővárost ajánlott: Rómát és Londont,, Beszéljünk nyíltan. Itt bizonyos eszmecserét folytattunk. Bizonyos álláspontról van sző, amelyet az európai- államoknak nem valamennyi képviselője helyeselt és kívánatosnak tartom,hogy a vita, ha ugyan egyáltalán arra kerül a sor, ne olyan helyen és ne olyan légkörben történjék, amelyben valamely külön vélemény uralkodik. Hága nemzetközi jellegű, hely, ahol a múltban nagy'nemzetközi kérdéseket tárgyaltak, oly hely, amelynek megvan a kellő nemzetközi légköre. Ugyanezt nem lehet Amsterdamról állítani, amely városnak megvan a maga határozott nézete, mig ellenben Hágának speciális nézetei nincsenek, es igényt sem formál arra, hogy a tárgyalásra kerülő kérdések bármelyikéről ilyen nézetei legyenek, mert &ága nemzetközi centrum. Hágának ez az előnye. Az összejövetel székhelyéül szükségképen oly helyet kell választani, ahol a többség nézetei érvényesülnek. Nem elvi kérdésekről van szó, ez az itt összegyűlt népek legnagyobb részére nézve megállapodás dolga. Ha a konferencián Összegyűlt népek kilenctizedrésze azt mondja, ez az a hely, amely nekem legjobban megfelel, nézetem szerint ezt mondani joguk van„ Vannak bizonyos dolgok, amelyeket valamely véleménnyel eldönteni nem ledaet*ilyenek az itt letárgyalt elvi kérdések, de a megállapodás kérdésében azt ajánlom az oroaz delegációnak, hogy a többség nézetét fogadják el. Áttérek most rnár Csicser innék egy másik megjegyzésére,amelyet válasz nélkül nem hagyhatok. Azt mondja, hogy azért nem jutottunk megállapodásra, mert az egyes kérdéseket egymástól elkülönítve tárgyaltuk. Teljesen felesleges a tényeket letagadni, mert a tényeknek az a tulajdonságuk, hogy_ újra feltámadnak, ha őket eltemették." A tény az, hogy életbevágó fontosságú kérdésekben nézeteltérések merültek f^l éa ezeket áthidalni lenetetlen volt. Ezért most.már más álláspontból kell; kiindulnom és igyekeznünk kell ezeket a nehézségeket a gyakorlatban leküzdeni ^ mert leküzdésük elvben lehetetlen. **zért az ügyet a szakértők kezébe adtuk, hogy a talajt megvizsgálják és megállapítsák, vájjon tényleg gyakorlatilag áthidalható nehézségek forognak-e fenn. Kétségtelen, hogy két rendszer egymással teljesen összeegyeztethetetlen: az oroszok és a világ többi or*sz g'nak rendszere. Mindamellett a két rendszer egymáshoz közeledni készül. Eliez járul, hogy Oroszországban tényleg igen sok magántulajdon van. A földbirtokot -névleg hacionalizálták, tényleg azonban a parasztok tulajdona. írnek a ténynek eltitkolása merőben felesleges. A parasztokat senkiaem kergetheti el földjükről, bármilyen rendeletet adjanak is ki'Moszkváb an. Ebből végül ugyanaz a rendszer támad, amely á francia forradalom után keletkezett. Azonban Csicserinnel a történele ről vitatkozni igen veszélyes dolog. Már volt alkalmam ezt megállapi tani. Nagy hiba volt, hogy raáius elsején itt összegyülekeztünk, mert Oroszországban oly dolgok _fordultak elő, amelyek bizonyos elveket túlzott mertékben vetettek . felszínre. Visszahatásuk és reakciójuk Rapallóig terjed, befolyásukat az orosz delegáció magatartásánál is éreztettek és megnehezítették részére a megegyezést, .lapjában véve az orosz delegáció teljesen számotvet azzal, hogy akár vegyesbizottságban, akár pedig a vegyes politikai bizottriágban van együtt, mindig bizonyos ellentállással áll szemben, amely az elvek alapjáról nézve áthidalhatatlan. Ezért a kérdést más módon kell megvizsgálni. Amig tehát nem leszünk tisztában azzal, hogy az elveket áthidalni képtelenek vagyunk, de a,gyakorlatban a két rendszer közt valamely modús vivendihez kell jutnunk, a megoldást nem fogjuk megtalálni. . ' • h Lloyd George ezután Csicser innék azzal a kijelentésével foglalkozik, hogy egyes, államok Oroszországban fegyveres bandákat tartottak fenn es kijelenti, hogy Anglia részéről ez bizonyára nem történt.Angliának Wrangelhez semmi köze sem volt. Amikor Anglia az oroszországi

1-1 intervenciókat bátorította, ezt nyíltan tette. Ezt - mondta Eloyd G-eorge - közöltük az alsóházzal, amelytől a szükséges eszközök megszavazását kértük. Ez nem volt titok.. Muníciót küldtünk oda minden titokzatosság nélkül és mikor azt mondtuk, hogy tovább nem megyünk, szavunkat meg is tartottuk. A legutolsó Wrangel-betörés tői távol állottunk. Ha jól értettem, Csicserinnék az a véleménye, hogy a Wrangelféle haderőket újjászervezték azzal a céllal, hogy Oroszországot megtámadják. Amint én tudom a Wrangel-haderők sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azokra.az országokra, amelyekben most tartózkodnak,mint Oroszországra. Eddig nem hallottam, hogy az az ország, amelynek határain belül Wrangel haderők tartózkodnak, nem örült volna,hogy tőlük megszabadul, fizok az államok, amelyekre Csicserin hivatkozikj nem kötőt tek szerződést Oroszországgal. Sem Franciaországnak, smm Romániának nincs Oroszországgal szerződése. Ezekre az államokra tehát semmifele kötelezettség nem hárul. Nem is jelentették ki, hogy az^Oroszországba való betöréssel szembeszállanának. De attól a^pillanattól kezdve

{ amikor a garanciális békeszerződés hatályba lép, ez eket is kötni és kötelezni fogja, hogy az Oroszország ellen irányuló támadásokat ne támogassák és ne tűrjék, valamint Oroszországnak is kötelessége lesz. v

OTV ellenük támadásokat ne szervezzen. /Folytatása következik. / /MTI./ ''<$>