Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-26 [0036]
X o o d o n f május 26Jtieutér/ Aa angol alsóházban a miniszterelnök beszéde után Asquith emelkedett ssölásra^Kijéléntétté t hogy igen sokra bécsüli a négy hónapi treuga Déit* Ifegjégyézté azonban^hogy a nemzetek azelatt a népszövetségi szerződésben énnél messzebbmenő kötelezettségét vél 1 alt ak., Hang * súlyozta injxak a körülménynek jelentőségét „hogy az amerikai fgyesült Államok a génuai konferenciáról távolmaradtak és hqm Franciaország iss csupán mérsékelt érdeklődést mutatott 0 KieméliZ hogy a gazdasági újraépítés csakis a jóvátételi kérdéseknek és az egyes államok kölcsönös adósságainak megoldása alapján léhéts égést Clyn'es a munkáspárt vesére kijelentette»hogg nem akarja Franciaországot - biralnilazertJhogu azokat a jogokat köveiéli Qwlyek az Angolországgal együtt al^Éri széraődésoől megilletik^ ellenben magát a szerződést teszi bírálat tárgyává^Á német*orss# szerződés előrelátható•volt„Németországnak és urossországnak épen ugy jogában állott.mint a győző államoknak a hogy egymással szövet* kszzen$ k,A munkáspárt nfm helyesli ö hogy Oroszország adósságainak megfizetését teljésen meg tagadjál köve teli azonban s hogy a kormány Í ovábbra is azon fáradozzék,hogy Oroszországgal megértés jöjjön étre* -•. „. lord Bobért Cecil megállapítja B hogy a genáai konferencia pénzügyi eredményei nem mutatnak haladási a brüsszeli megállapodásokhoz képest A konferencia semmit sem javított Franciaország és Anglia kölcsönős visaonyán»A Franciaországgal vald szakadás valóságos szerencsétlenséget jelentene s a szónok azonban azt hiszi hogy nem szabad a szakadás szót használni,Lord Ceoil hangsúlyozza az oros**némot szerződés óriási jelentőségét* Lloyd Qéorge válaszában kifej ti a gogya génuai konferencia ném ismerte el ezt a szerződést «Meg ismétli Qenuábcn hangoztatott magyarázatát t,mo lgb'en kifej tette .hogy Franciaország közre** t 'iködése az európai béke templom egyik legerősebb pillérét jelen*i.leheté tlen ugy dolgozni .mintha Franciaországgal együtt dolgozaánk anélkül e hogy a jóvátételi kérdésben tényleg ne támogatnánk és anélkül .hogy a határainak megvédésére kötött egyezményekhez hozzá né járulnánkinden ett(UJ?ltérő politika níTkülösne a beesni* feszégét- Franciaország Aa inglia független szabad államok* Tehát a köztük létrejövő megállapodásomnak frzabad* nyiltészme** cserén kell alapulniok* Franciaország sohasem égyeze tt ^oflo^eZc) hogy a jóvátételi kérdés-t 0 énuában fejtegessék* Szt a kérdést Franciaország részvétele nélkül lehetetlen szabályozni, viszont Franci aország részvétele Is hetetlen anélküli hogu a versailléfii békét figyelembe ne vegyék?? A miniszterelnök ommÍM $WAdtéfeK&k adott kifejezésihogy a franc ia. demokrajiával az európai béktr érdekében éppoly szívesen fog együttműködni, mini ahogy a két § rsz*g, turopdna* védelmében a nemét támadás ellem együtt mükööttl/klfXf London , májas 25. /Az alsóház üléséről adott tudósítás folytatása/ Lloyd George beszédének folytatásába a ki jelenti, hogy az e itérdóa, miityen hitel all rendelkezésre a vasatakra, MkiJtókre, gyárajcra, bányákra, gépekre éa rongyokban járó nép ruházkodására. Széket a kérdésedet gűudosan mérlegelni kell* kapcsolatosan a többi Javaslatukkai. Hemőlhető s hogy axkor, na a gyakorlati kérdések megvitatásara * rui a 3or } ebben az irányban is történhetik valami. Időközben azonban azt ke 11 meg gondolni s hogy mi történjék srranezve, hogg Európa 'őssz eorr.lésa megakactalyozt essek. Ebben az irányban tényleg nagy veszély fenyegetett. Xloyd George megeralitette az állandóan érkező híreket arról hogy az orosz-lengyei és az orosz-runan natár mindk-ót oldalán csapatöszazavonások észlelhetők, azután következőket fűzte hozzá: Ilyen izgalmas romlátások összeütközésre vezetuek. Ép ezért kellett a treuga deiben meg állapodni.Ssnélhetó',hogy ha r:ajd egyszer az a ielelem f raely a háborúkat előidézi s az ebből a megállapodásból eredő biztonság érzetét fogja a nemzetek "között lótjfeho ztii.a treuga dei állandó bőkéhez fog vezetni.Akkor lesznek majd a határkérdések is ~:eg oldhat ők es akkor lesz először iJnrópa* ban béke* Génuában semmi sau tűnt rei annyi ra,mint az?— ott egyoegytiet negzetekneK szenvedeiyia* vágya a bókérejíihelyt a szakítás veszedelme fe-* ny ege tett, ált alánossá vált a nyugtalanság ./Folytatás* következik/ /LíTl/ M ó m a ; május mjStsfani/ Ma délután tartották a nemzétköziéucharisztikus kongresszus első teljés ülését a ssaa$ Gafixtusról elnézése tt katakombáknál.Meylen bibornok legfőbb vikárius és a római Mota ayditora monsignore Massini tarte-tt beszédet.Az ünnepi szónok HsfipTer püspök volt,akitalábbi témát fejtegette: "A mi urunk Jézus Krisztus béke királysága az euGharisstiHban' , é i^ai Agyülés után a résztvevők ünnepélyes körmenetben vonultai a katakombákon kérésziül a szent Pál bazilikábaJzután Í konferencia tagjai az oltári szentség előtt imádkoztak a anata Maria sápra Minerva templomban,ahol a montaltói püspök monsignore Ferri tartott rövia szentbeszédet»/MTI/* o 1 o n d Ü n , május 25. &ndn\ feleli Ttui r uqati AwdkieüJt f\aau viJka^VSnÁJL&C et , A város északi részébe* a vixxam egy templomtoronyba csapott, amelyen ember nagyságú teákat vágott. A villám ezenkívül meg számos házat talált ei és suljos kár&aat okozott. j$rdekes jelenség, hogy amíg London és Anglia aacflr^ .JT délkeleti része a hőségtől szenvedett,, az ország töcoi részében toll idő uralkodott. Glasgowoaa es Skótorszag más helyein a hőmérő a fagypontra sttlyedt. /líTl/ ORSZXGOSLELTÁR
