Napi Hírek, 1922. május/2

1922-05-26 [0036]

tatás/ A miniszterelnök széket moadottas Európában megvan a békekötés, nyilvánvaló azonban, hogy a háborús légkör tovább megmaradt és erről sokat beszélhetnék. Ezt azonban hagyjuk jelenleg. Tény az, hogy mialatt az ér­tekezlet ülésezett, tekintélyes számú csapatok vonultak a határok felé és Európában a nemzetközi gyanú ás a fenyegető bonyodalmak atmoszférája ural­kodott. Harmincnégy nemzet képviselő^ült a tárgyaló asztalnál„ Ott ültek az oresz kiküldöttek, akik több emberi nyomorúságot, pusztulást és éhín­séget képviseltek, mint a többi nemzet., : együttvéve és hozzá a többiek részéről várható minden segítség legkisebb kilátása nélkül. Kilátástalan Oroszor­szág számára, bármilyen kormánya volna ia, hogy kiemelkedjék a piszok és nyomorúság mocsarából. Az orosz nép bátor nép, loyalis és türelmes,képes a legnagyobb, legönzetlenebb odaadásra. Az orosz nép azonban szomszédaira aézve a legnagyobb mértékben félelmetes is lehet. Ott ültek azok a fér­fiak, akiknek jelenleg elvitathatatlan joguk, hogy ezta félelmetes, most végső szükségben sínylődő népet képviseljék. Az oroszok csak általuk^lép­hettek érintkezésbe a külvilággal, csak általuk lehet őket megmenteni MM éhségtől és pusztulástól. Oroszország kincsei hozzáférhetetlenek maradnak e férfiak nélkül a világ többi nemzet© számára, ük döntik el béke legyen­a Oroszországgal vagy háború. Az volt a kérdés,vájjon Oroszország előre­nyomuljon-e vagy visszavonuljon-e azzal a másfél millió emberrel, aki még ma is fegyverben áll és azzal a négy millió emberíixp3^íut^artalékkal s amely akár holnap készen állhat az indulásra. Három lehetőség áll előttünk: Vagy erőszakot"alkalmazunk, amit már egyszer mepróbáltunk sikertelenül, vagy átengedjük Oroszországot a sorsának ,amig jobbakaratu és elfogadt hatóbb kormánya lesz, végül pedig az úgynevezett jgk±3e£n±a; Pitt-féle poli­tika; lehetősége. Az első eshetőség Génuában egyáltalán nem került szóba* A második eshetőséget sem javasolta senki, amely azt jelentené, ha kény­telenek volnánk azt alkalmazni, hogy Oroszországot sorsára bízzuk, mind- /oie-i*v addig, amíg az megváltozik. Ezt a politikát sem indítványozta Génuában sen­ki. Ha most mégis foglalkozom vele, ez csak azért történik, mert s&ak ez az egy ut marad csupán számunkra, ha a harmadik lehetőség nem járna ered­ménnyel, ha Oroszországot sorsára bízzuk, míg jelenlegi kormánya vissza­lép, akkor az a kérdés s mi jön ezután^ 1fégy még szélsőségesebb kommunista Szervezet vagy esetleg katonai uralom 0 Akadna-e valaki, kérdezte Lloyd George', aki hajlandó ilyen politika mellett Európa békéjét biztosítani. Lloyd George azután a német-orosz megegyezésről szólott. Az egyezmény Németország részérői mindenesetre xxhxxsx hiba volt, Sem akar kitérni a katonai megállapodásokra vonatkozó ügyetlen megtévesztésekre, amelyek a könnyen hivők kivételével senkit sem tévesztenek meg, de vegyük csak fontolóra ebben a pillanatban, mi az egyezmény jelentősége. Ez a két ű&gy nemzet üizonyos mértéieben szövetségben áll. Mindkettő olyasmit kö­vetett el, ami őket a többi nemzetek előtt diszkreditálja. Nem tartoznak bele szorosan a nemzetek társaságába. Aláirtuk velük a békeszerződést, névleg az egyenlőség talaján állunk velük szemben, de a többi nemzet­tel szemben bizonyos jobbágyi érzésük van. Ezek voltak a jelenlegi helyzet alapvető körülményei, amelyek mindenesetre eléggé indokoltak voltak. A Jtét nemzet az értekezleten közösen érezte azt a bánásmódot, amelyet a társaság olyan emberekkel szemben szokott tanusitani 8 akik méltatlanul viselkedtek, A szerencsétlenség közössége áll fenn közöttük, közösség a megalázattság­ban ós abban, amit rossz bánásmódnak tekintettek, A nehézség^mutatkoztak a bizottságokbania.Ezek .—_ érzések, amelyekből az erős barátság kelet­kezik, íviit jelent'ezí Szeretném, ha a ház elképzelni tudná az ebben rejlő lehetőségeket. Németországot leszereltük, aa szükséges, még védtelenebbé tehetjük. Egyet azonban nem tehetünk, JKem akadályozhatjuk meg Németorszá­got, hogy felfegyverezze az oroszokat, ha zsxnAxkkfcáíkk mindkettőt két­ségbeesésbe hajszoljuk. Németország gazdaságilag nem állithatja nelyre Oroszországot, mert nincs meg hozzá a szükséges tőkéje. Nem igy áll a dolog a fegyverkezéssel. Az egyik országban megvan a szükséges természe­tes nyersanyag, a másikban a technikai készség* Mindí^lehetőséget tekin- ­tétbe kell venni. Én remélem, - Lloyd George minden egyes szót hang- í súlyozott,* minden szónál rácsapva az előtte álló dobozra - remélem, hogy nem kell egynéhány éven belül emlékeztetnem erre az intésre, Bizom benne, hogy nem fog rákerülni a sor arra, hogy visszatérjek erre az intés­re, amelyet a jelenlegi viazoxiyokból folyó veszélyek pillanatában most ki-kéli mondanom. A néhány, éven belül beállható eseményekre vonatkozólag az .államférfiak dolga:fl&*/€f*(U<t.. Pelhivom erre a tisztelt Ház figyelmét} es a Ház kaftviselS egy nagy'nemzet és egy nagy birodalotsi felelősségét, sőt nem ezét a birodalomét, hanem egész Europá/ét. Az angol birodalom küldöttsége összeült, hogy tárgyaljon mind- ' ezekről a körülményekről, Kanada, Ausztrália, Afrika, Ujzeland, és india képviselői elmondták véleményüket és egyhangúlag ugyanarra a követkéz-/***' tetéske jutottak, minti hogy tudniillik a világbéke érdekében mindent el kell követni ós bármikep vélekedjünk is a szovjet-kormányról, okvetlenül szükséges a megegyezés Oroszországgal.Génuában nehezen ment a tárgyalás az oroszokkal, mert Oroszország vonakodott elismejooii a régebbi adósságokat, nem akarta megszüntetni a magántulajdon elkobozását és mert agyanazokhoz a nemzetekhez fordult hitelért, amelyeknek követeléseit nem akarta telje­síteni s amelyeknek birtokait elkobozta. Ezt a kérdést a tárgyalások ele­jén kétnapos tanácskozáson részletesen megbeszeltük Franciaország, Belgium és Olaszország képviselői, a hadügyi államtitkár és énmagam a szovjet­kormány kiküldötteivel. Lloyd George ezután ismertette a maga álláspont­ját, a javaslatokat, amelyekkel a tanácskozás alatt előállott, és a fogadta­tást, amelyre azok találtak, Mielőtt megmondhatjuk nekik, hogy milyen mora­tóriumot biztosithatunk nekik, mindenekelőtt tudnunk kell mit szándékoz­nak tenni, hogy Oroszországot egészséges gazdasági alapokra fektessék. Az üzleti fejtegetéseknek ez szolgált alapul. Az első kiftivás a szovjet­kormánynak az a követelése volt, ho gy térítsük meg a hadikárokat^ )5000 millió font «fcerj 1 agmyi —i(cs ekélyj 'ósazegfyre támasztottak igényt. «ÍÍ kijelentettük, hogyezt az igényt nem ismerhetjük el /Tetszés/, és C3ak arra a körülményre lenetünk tekintettél, hogy Oroszország is szenvedett a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom