Napi Hírek, 1922. május/2

1922-05-23 [0036]

§ G- e n f , május 23. /A MTI tudositojAnak.jelente.se/ . A Nemze­tek Szövetsége mellé kirendelt magyar^titkárság a következő kisebbségi' pe­tíciót terjesztette a Nemzetek Szövetsége elé: r //As-erdélyi román egységesítő bizottság közoktatásügyi áll aatit­k ársava'1921. szeptemberében —Prie Ok táv ián dr, ^államtitkár .által alá­irt rendeletet űbovMbJbő, melyben az egyházkerület által Kolozsváron fenn­tartott tanárképző intézet bezárását rendeli el, miután az intézet törvény­telenségét megállapította. t • A magyar titkárság a- Nemzetek Szövetsége főtitkárának tudomására hozza a szövetséges^és társult főhatalmák és Románia között 1919.december •9rén kötött .'Szerződés 9.cikkében foglalt rendelkezések e megsértését. A kér­déses cikk igy szól: «Azok a román állampolgárok, akik faji, vallási vagy' nyelvi ki­sebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és u­g anasokat a biztosítékokat érvezik, mint a több^promáh állampolgár# -^Ne­vezetesen hasonló joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, igazgatni és azokra felügyelni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyel­vüket- sXabadon használhatják és Vallásukat szabadon gyakorolhatjak* \ magyar titkárság a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának közvetí­tését kcri, hogy e jogsértést a ^Nemzetek Szövetsége Tanácsának tudomásá­ra hozza, mely a faji, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak legfőbb őre s melyben a feláldozott kisebbségek minden reménye összpontosul. •Romániában néhány magyar nyelvű középiskolát fenn lehet tarta­ni, As elmúlt tanévben a magyar tanulók száma 18 # 000 volt. Miután a román kormány nem engedi meg, hogy a megüresedett tanári állásokat külföldi ál­lampolgárokkal töltsek^be, előtérbe lépett a magyarnyelvű középiskolai tanárok képzésének kérdése, hogy a magyar középiskolák tanári karát ki le­hessen egészíteni s megüreselések esetén helyettesről gondoskodni. Az egyházkerület püspöke 1920.szeptemberében a tanárképző meg­nyitását Prie álla-mtikárnak hivatalosan bejelentette. Prie dr. est a be­jelentést akkor tudomásul vette. A szóbeli bejelentést az egyházkerület 1920 decemberében írásban megismételte. Ez alkalommal Ravasz László dr., a kolozsvári tipológia igazgatóba, járt el Prie államtitkárnál, ki az ira­tot Ravasz !.ápzló dr. keheiből átvette s a bejelentést tudomásul vette. 1921.februárjaban az egyházkerület képviselői újból megjelentek az állam­titkár előtt s az írásbeli bejelentést megismételték, mert az előző írás­beli bejelentés állítólag elveszett. i UjUJo&j^ 1921,márciusában az államtitkárba református egyházkerületet, hogy a tanárképző intézet fenntartásához való jogát bizonyítsa be. Erre az egyházkerület _. Farki Sándor dr, és Kolozsváry Bálint, a volt ko­lozsvári magyar egyetem tanárai által készített terjedelmes emlékiratban adta, meg a választ. As emlékirat elsősorban a szövetséges és társult fő­hatalmak és, Románia közötti szerződés fentebb idézett 9,cikkére hivatko­zott, A történelmi rész kimutatta, hogy a református theológiák és: tanár­képzőéin tézetek. melyek a református felekezeti középiskolák számára ké­pestek tanárokat, Erdélyben mindig a legszorosabb kapcsolatban pállottak a református felekezeti" oktatással, melynek legfelsőbb fokát képezték. Mint 'az erdélyi oktatásügy történetéből kitűnik, ez az intézmény a IV.sza­zadban már fennállt. Az erdélyi református theológia és tanárképző 1895-ig Nagyenvelon működött, ekkor Kolozsvárra heljreztók pát, mely a református egyházkerület középpontja és székhelye. A kolozsvári magyar egyetem elro­mánositása és a román állam által való kisajátítása' folytán a református theológia visszanyerte teljes, függetlenségét. Eáért a református egyh .z~ kerület elhatározta, /nogy feleleveníti történelmi jogát, a középiskolai ta­nárképző felállítására és eszel gondoskodik a felekezeti középiskolák szá­mára a tanári kar képzéséről, mely felekezeti faiskolákat a reform Lu gy­ház a maga költődén tart fenn. Az egyházkerület e joga teljes összhang­ban van a kisebbségi szerződés rendelkezéseivel épp ugy mint a magyar tör­vényekkel is, melyek az^erdélyi részekben még ma is érvényben vannak ; s me­lyek a protestáns egyházkor íüettaiek megadják a jogot, hogy költségükön min­den fokú iskolát és bármilyen tanügyi intézetet tarthassanak fenn. Li>*^pj Az erdélyi református egyház közgyűlésén mindU^j^agáévá tette a vezetőség kezdeményezését és utasította a vesetőséget, hogy a nyilvános­sági jogot és a hivatalos elismertetést az intézet részére sserezse meg\ az állami hatóságoknál, k hivatalos tárgyalások során a kormány tagjai meg­értést mutattak as egyházkerület terveivel szemben és Ígéretet' tettek azok­nak támogatására. A tárgyalásokon Prie államtitkár maga is jelen volt. Az általa aláirt határozat igy kellemetlen meglepetésben részesítette az egy­házkerületet, h 4- f '" i A magp/ar titkárság azt a kérését és reményét^ fejezi ki, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa apszerződés 9.cikkének értelmében megadja a kellő utasításokat a fomán kormánynak a rendelet visszavonására, melyet bizonyára a központi kormány tudta nélkül adtak ki. A román kormány gyors elhatározása nagyban hozzájárulna a magyar és román nemzetek kölcsönös megértésének ügyéhez, mely megértés annyira kí­vánatos lenne Közép- és Keleteurópa békéjének szempontjából és elősegítené a'z érselmek megbékülését a régi oss trák -magyar monarchia utódállamaiban, CB különösen Romániában." A petíciót a Nemsetek Suövetsége mint ssabályszerü petíciót el­fogadta és nyilatkozattétel céljából a román kormánynak átadta. A román hivatalos válasz beérkezése után a magyar bejelentést a válasszal együtt a főtitkárság a Nemzetek Szövetsége mind az ötvenegy tagállama kormányénak hivatalosan elküldte. Az üggyel a Nemzetek Ssöyetsegének Tanácsa legköze­lebbi ülésszakán fog tárgyalni. Belföldi hirek, § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi minisztérium közli: Egyik napilapban említés tótatik arról, hogy Szerbiában még min­dig 4-500 hadifoglyunk sínylődik anélkül, hogy a magyar kormány kiszabé­oltásuk érdekében lépést tenne. Ezzel ezemben megállapítjuk, hogy az a.H.S. külügyminisztériumnak a belgrádi követünk utján még mult év ű*~ cember havában beérkezett közlése szerint az S,H,S, állam területén magyar hadifoglyok ni kesének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom