Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-15 [0035]
Felföldi hirek. § Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló rendeletek értelmében a budapesti, a debreczeni, a győri, a pécsi és a szegedi Ítélőtábla az egyes választókerületekre kijelölte a választási biztosokat es a helyettes választási biztosokat. A teljes névsort a Budapesti Közlöny keddi száma közli. A budapesti kerületekre a következőket,,jelölték ki*^ I. választókerület: Választási biztos Szekeres °ándor dr. Ítélőtáblái tanácselnök, Székely János Ítélőtáblai bíró: helyettes választási biztos Janfcsek József dr. Ítélőtáblai bíró, Tóth Miklós dr. Ítélőtáblai biró. II. választókerületi Választási biztos Csapó Ferenc Ítélőtáblai tanácselnök, °ztankovits Jenő dr. Ítélőtáblai bíró; helyettes választási biztos Soós Zoltán dr, itélőtáblabiró, Kecskés ^ábor dr. ítélőtáblai biró. III. válaztókerüle t: Választási biztos Róth Ferenc dr. Ítélőtáblai tanácselnök, Uaonyi Gáza Ítélőtáblai biró: helyettes választási biztos Endler Miklós dr f kúriai bíró, Kyiry Béla büntető.járásbíróság! járáablró. •••• § Sopron; május 15. A belügyminiszter után Bethlen István gróf miniszterelnök állott szólásra szűnni nem akaró tap a közepette, és a következőket mondotta: Tisztelt hölgyeim és uraim! Sopron városa az utóbbi időben két körülmény, két esemény folytán vált nevezetessé. Az egyik a nyugatmagyarországi kérdés felvetése vo t„ a másik pedig az, hogy Sopronból' indult meg az a kísérlet, amely sajnos megbontotta a magyar egységet. A két esemény világosan példázza, hogy mit jelent, hogyha a magyar közönség egységesen jár el és mit jelent, hogyha valahogyan a visszavonás szelleme vitetik be a nemzetbe. A nyugatmagyarországi kérdés felvetésekor Nyugatmagyarország közönsége, Sopron városának közönsége, az egész magyar közvélemény, mindazok a férfiak, akikben van hazaszeretet és hazafiság, egyetértve küzdöttek ennek a városnak a megmentéséért és hogy mit jelent az egység, annak bizonyítéka Sopron város megmaradésa. egységes akarattal, egységes szívvel ég lélekkel meg tudtuk menteni ezt a város t./KLérJc éljenzés./ De tisztelt választóközönség innen indult meg az a kísérlet, amelyre a belügyminiszter ur is utalt és amely a magyar egységet megbontotta, s alig vagyunk képesek ezt az egységet helyreállítani. Mi arra törekszünk, hogy a magyar politikai életben ezt az egységet megmentsük, hogy a magyar politikai életnek, a változott viszonyoknak megfeleld^ uj irányt adjunk és arra kérjük önöket, hogy bennünket, azon törekvéseket, amelyek bennünket vezérinek, támogassák. Változott a világ és igy változnia kell a magyar politikának. A háború előtt egész más kérdések körül folyt a vita a magyar politikai életben. A háború előtt a katonai kérdések, a vámterület kérdése, a jegybank, a nemzetiségi kérdés állottak a politikai küzdelem homlokterében^ A monarchia határain belül bizonyos súrlódások voltak köztünk és Ausztria között. Változott a világ. Független<± vagyunk, önálló nemzetté lettünk, hadseregünket azonban leszerelték, jegybank felállításához nincs pénzcnk, vámterület megszervezéséhez nincs területünk. Mit kell tennünk? a függetlenség atributumait megkaptuk, de a függetlenségnek igazi erőforrásait nélkülözni vagyunk kénytelenek. Ezeket az erőforrásokat kell kiépítenünk, mert a jog csak akkor ér valamit, ha mögötte olyan erő van, amely a jogot valósággá képes változtatni. #* Külpolitikai téren elsősorban arra kell törekednünk,hogy újból kivívjuk ennek a nemzetnek az egyenjogúságát a többi nemzettel szemben, hogy megszüntessük a beavatkozási politikát,amely képtelenné tesz minket arra, hogy a-on az ösvényen haladjunk, amelyet a nemzetnek az érdeke kíván. Belügyi téren meg kell állapítani.hogy tönkrement a magyar állam, tönkrement a magyar pénzügyi helyzet, pénzügyi deficittel kell küzdénünkf meg kell állanitanunk, hogy "tönkrement a magyar középosztály, a tönk szélén all a magyar kultúra is, mert a középosztály pusztulása a magyar kultúra pusztulását jelenti.Vannak szociális kérdések, amelyek a nyomorból fakadnak, és amelyeket meg kell oldani, mert hiszen, ha a demokratikus berendezkedésekre akarunk áttérni, a szociális kérdésekre kell fordítani a figyelmet. Melyek azok az utak, amelyeken haladnunk kell? Egyesek azt mondják, hogy nyúljunk fegyverhez és foglaljuk vissza a régi nagy Magyarországot. Mások azt mondják, hogy minél előlb helyre kell allitani a jogfolytonosságot* Mi azt mondjuk, hogy az észszerű és bölcs politikát kell követni./Elénk éljenzés./ A fegyverzaj elmúlt Eur pában, egész Európa békére vágyik és mi nem lehetünk az egyesüli nemzet,amely a békét megbontja,mert különben keresztül fognak gázolni azokon az érdekeken, amelyek őréül állíttattunk oda /Ugy vanlTJgy van!/ , de nem folyamodhatunk ahoz az úthoz sem,amelyet tanácsolnak,hogy először a királykérdést kell megoldani és akkor lesz hozzá ország. Az országot kell uj^áéoiteni és akkor eljő az id eje annak, hogy a királyság kérdését megoldhatjuk szabadon, függetlenül a nemzeti érdekeknek megfelelően. /*léhk éljenzés./ Most egy propaganda indult meg, amely az országban szétterjedve a maga részéről a kormánynak mérsékelt és bölcs törekvéseit ellensúlyozni kívánja. -Le vele.- A belügyminiszter utalt már arra, hogy a felekezeti békének a megbontásától sem riadnak egyesek vissza, pedig ez az utolsó kincs, amelyet a forradalmak után,megőriztünk. Nagyra kell ezt becsülnünk. Ugy látsik nem tudják azok az urak, akik a maguk restiéről bűnös kézzel nyúlnak ehez, hogy mit jelent a kultúrharc. Van nekünk ^elég bajunk gazdasági, nemzeti, politikai téren,, nem kell, hogy még magunk is külön bajokkal sz&\poritsuk ezeket. Azt mondják^ hogy mi lövettünk a királyra. /FTem igaz./ i nem követtünk a királyra, ellenkezőleg azt a parancsot adtuk ki,^hogy ha tudva van az hogy hol van a király, arra a pontra lőni egyáltalában nem szabad. L zt a parancsot be is tartitták és csak rosszindulatú propaganda az,amely a maga részéről a kormányra ilyen ráfogá30kat eszelt ki./Éljen Bethlen./ Nem is volt senki abban a helyzetben, hogy a királyra lőhessen, mert nem volt jelen, mert csak igen rövid ideig volt a tűzvonalban,de a tűzharc akkor be volt szüntetve, mert fegyverszünet volt. Hazudik, ha valaki azt állítja, hogy a magyar kormány a királyra lövetett volna./ügy van!Ugy van!/ Azt mondják, hogy forradalmi térre léptünk. Bocsánatot kérek, ha mi forradalmi térre léptünk, ^akkor ebben Andrássy Gyula gróf ás bűnös. /Ie vele./ Tihanyban Andr ássy r Gyula az országnak igen nagy méltósága előtt ejtette ki azt a szót, és ezt bizonyítani is tudom, ha szükség lesz rá, hogy az 1921. evi LXVII, töevénycikkben foglalt détroniziclót elkerülhetetlennek tartja és nogy jobbnak és kívánatosnak tartja, hogy Bethlen hajtsa végre és senki más.
