Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-15 [0035]
amíg sooen as országom a sBétbuwa* •aflatB* jÉfg ae a íropaganda eredményeket fog felmutatni, addig a ktlfold ^yarorsztegax . nem fog komolyan wőoaállni,. De nem emelem ezeket a vádakat *ex| felszén mi hozzá vagyunk szokva ahhoz*a logikához, amoly kisüti aet is a . hogy Magyarországon nem azért volt forradalom, mert hitvány berek tervszerűen olöiészit ették azt » hanem mert egyesek ellenszegültek, divatos áramlatoknak^, elhitetik azt is. ht2gyTi szakist vánt nem azért, gyilkolták mog. mert voltak elvetemült fíckék, akik ezt előkészít o^ték, hanem mért Tisza István magát népszerűre tenni nem, akarta Bombát könnyű eldobni az országban, de akiempexeket pusztít el ilyen bombával, az felelős is ezért! nem lehet felelő* az, aki sem volt abban a helyzetben* hogy megvédje embertársat e bombával szemben- * '' -i Tiiz^-elt polgártársaaim! Más.államokban is *«oztnk et di«aa25tiákl Németországban épen-15 dinasztia ve-tztette^el trénjat á^Sokoan a« SSSollSl ahol ezek az esetek pgtörténielu^ejwk I dinasztiák ma régben nlpszerübbek, mint valaha 2*to*rjKJ*£fc len feiaös nómet állmférfi sem Pi^pJ^vf^ff^^^Kl tudatában volt annak, hogy az országnak és a királynak csak art na ilyen P^^ é ^JÍfg; ^ k az országnak békére, nyu^lomra ée ^^li-kslge^ hogy polgári rend mstlott polgári funkával lasainként uihól íel»ip** kérem Önokcí. fogy »a^f?JLm* v^vtflL Mrttll npvUft működST Eegyesbalmy Lajos ke i^akadel*fflugyi Ü£iar tnöf jelöltjét tSHes erejükből téj»o«assák er. ez RÍJSoi éke fos* annak; hogy ha tőpbetare j<£oi>r, ejb^n a*= ezagföTíáf" cl l ren%l 5f fogjuk tarW ./Hosszantartó 1*1 kos 6340BTC9 es taps/. A miniszterelnök beszéde után Pataosi Dénes szólalt fel. - Azért jöttünk ide, hogy rámutassunk arra, hogy miéru kell egység a falu éa a város között, mert aki a város éa a/alunépe kozott elleatétet szít, saját sírját és a nemzet sírját ássa meg.#6*vegyik társadalmi osztálynak a másik kárára kell boldogulnia, hanem az ellentetek kiegyenlítésével a közös boldogulást kell elősegíteni, mert ebben az országban minden becsületes, jo hazafinak, akar fizikai, akar szellemi munkás, egyforma joga van a boldogulásra. • Áz ellenzék hetet-havat igér a tissfciriselőknek, a falunak pedig azt mondja- ha ők kerülnek kormányra, a vagynnváksagot elengedik. Nem lelketlen demagógia és izgatás-e éz? Hogy tudnak ok akkor az államháztartást rendezni? Azok,akik ilyen lelketlen politikát folytatnak , a népnek és a nemzetnek kárára vannak. IlyenJRassay* a keresztény, fcl keresztéaypárti volt és annak idején azzal vadolt minket, hogy zsidópártiak vagyunk, most pedig megfér Drózdyval és zsidotarsaival, Vazsonyival, Sándor Pállal és a többi zsidóval. A nagygyűlés utolsó szónoka Siruonyi Semadam Sándor volt„ Amikor miniszterelnök lett - mondotta - azonnal visszaállította a királyságot a ezért a legitimizmusra! akara szólni. Ha valaki kompetens Magyarországon a legitimizmust kommentálni, az én vagyok., A legitimizmus idegen azé, a magyar alkotmány tulajdonképen nem is ismeri. Magyarországon alkotmányosság volt. Mi az alkotmányosság ? Mi a magyar legitimizmus ? Ennek van egy kezdete, az alaptörvény* az. amellyel árpádot vezérré választották és Megálla^itottnk, hogy az. ő családjából választanak királyt; 3z a legitimizmus, ez. a magyar alkotmány. Az utóbbi időben hamis legitimizmus Vallanak egyesek, azt amelyet Mohács után kezdtek meg, Tannak, akik arra hivatkoznak. Azonban van egy ujabb határ^ az 1920 3L te. amelyben megállapítottuk'a magyar alkotmányosságot és megválasztottuk a kormányzót. Ez az uj alkotmány.. /Ogy van !/ ez a mi alkotmányunk., ezen kell állani'«3 visszatérnünk más" alkotmányra nem lehet, mint az .irpadok által alkotott alkotmányra,, Vannak nagyon előkelő urak, akik azt mondják, hogy ez nem legitimizmus és és nem vagyok legitimista. En a magyarok osi alkotmányára hivatkozóra- ez a legitimizmus, amelyéit tulajdonkópen a Bethlen-kormányt támogatom, Bethlen István gróf keserves helyzetben volt, választani kellett a nemzet érdeke éa a királya között*. Es nem választhatott másképen. Hiszen maga ándrássy is kijelentette, hogy a detronizioió kikerülhetetlen,. Aki a magyar alkotmány alapján áll, ukarhat-e az puccsot csinálni ? Megkérdeztük a nemzetet, a nemzet beküldte a nemzetgyűlést, ez pedig megalkotta az uj alkotmányt. Korábban volt három törvényhozó szervünk. A képviselőház, a főrendiház és a király, A király hatalmát egyidőben nem gyakorolhatta, hogy uioá.'t, azt mindannyian tudjuk. Főrendiházunk nem volt. Minekünk tehát vissza kellet .térnünk az. osi forráshoz. Ez az igazi legitimizmus. Ha tehát a magyar ember abba a helyzetbe kerül, hogy választani kell a nemzet érdeke éa a koronás kijály meg nem göndört ténye között, akkor a magyar ember nem választhat másként,' mint ahogy a miniszterelnök választott. Ez az ut , amelyen mi —— találkoztunk. Az 1920 évi I. to és az 1921 évi XE&X tc. alapj;áb kell állani addig amij neg változnak az idol, mikor szabadon határozhatunk a nemzet sorsa fölött. Ez a magyar alkotmányosság. Amikor pénzügyi térén sem vagyunk szabadok, hogy volnánk azok a legsorsdöntőbb kérdésben, a királykerdosben. Már 1920' februárjában titakoztak az ellen, hogy ml a Habsburgokat restauráljuk. Azt ia tudja mindenki, aki a békeszerződést megkötésinek lefolyását ismeri, hogy a trianoai békeszerződésben heleákartak venni a detronlzáolot és nekünk nagynehezen sikerült kivívnunk, hogy no vegyék bele, mert ez olyan nagy szlgyen vo na, amit nem Te 1 et alairui. Aki annak dacára beleviszi a királyt olyan kalandbam annak nincs joga, hogy másnak % a legitimizmusból leckét adjon. Olyan . "* " —*• imberiwe okarUm* a nemzet sorsát bízni , okin azt mondtak Önöknek, hogy a király'hü. tanácsadói volt* Sat milyen tanácsot adfc&fc..? Ha igaz, amit hangoztatnak, hogy azt a taaábao ': adt k a királynak, hogy ne jöjjön be 7 de a tanács ne;.- fogott a királyon, akkor elhiszik Önök, hogy ők a király tanácsadói, ha a király nem kért t abbőa 3 tanácsbéli Ha pedig nem azt mondták, amit nem morei- felte $el$znl. akkor bizony még a király sem bízhatta "magát ilyen tan«,caa!oki'a, in alkotmányos etwher vagyok, a királyságot vtászaállitottam, de azt mondom, hogy 3 nemzet elöObrevalő mint a király, mert a király van a nei zet.fr t és nem a ——nemzet a királyért* ' ' Esutsa fémet Gyula ügyvéd pártelnök megköszönte a miniszterelnök os a minisaterek ne g jelené;.; ét éa bezárta az ülést, amely mindvégig ryu.godt lefplyásn volt. Akadtak egyesek, akik különösen Pataosi Dénes beszedet Lg ekéztek megzavarni közbeszólásokkal, de csak gyors es a oYui-s közönségének helyeslésétől kisért válaszokat ka?tak. A terem egyik sarkában helyezkedtek el Cziráky *tU> emberei, akik azonban bar szándékuk az lehetett - a gyűlés méltóságán semmiféle csorbát 3jteni nem tudtak. A gyűlés után. n miniszterelnök autón Rum községbe ment. Amikor a kultúrpalotát elhagyta,néhány öreg asszony és néhány fiatalember gróf Czir&kyt eltette. Ezeket a hangokat azonban mindenütt vlnj>• • ba az a lelkes ovíwalóm amelyben a közönség az útvonalon a minisztereIn bk ; 31 részesítette.
