Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-15 [0035]
~-em ez oly tekintélyes összeg, hogy a királyi család még számcs éven át királyi módon megtudott volna belőle élni. Ők azonban nem erre fordították est a uéSzt /ktzfekiáltás: propagandára, aHVasvármegyé«-*e/, hanem azt a ?lná?30talták a királynak/hogy.az f 4 f±SL^m%3^ náltassa fel. Ezt maga Andrássy is elismerte. Aki ilyen tanácsot ad a királynak, annak a tanácsából mi nem kerunk* -„voltakat Végül összetartásra és e^rsescre hivta fel a nelenvoitajcat. Utána Molnár István, DŐzs"dki~győgyszeresz, biztosította politikusokat és Rakovszfcy Iván képviselőjelöltet a választópolgárok törmhetetlen bizalmáról és kitartásáról, majd Patacsi Dénes a kisgazdák kötelességeit fedted ki a nemzettel szemben. Utána Eckhardt Tibor sajtéfonok emelIlifíZ Z-JAÍÁZTA z\msc6 ellenzés és taps közepette. Szavai alig hallatszanak áJmSor az eífi kérdélekr61 kek beszelni, amelyek ma a politikusokat c>i TT-'I iák / a viharos éljenzésből, . . . Az epyik ilyen elvi kérdés*, melyet szándékosan és rut rosszhiszeműséggel állítanak he, s mely polgárháborúval fenyegette az orssajotj, a kiSafvkérdáa A kiráüyiérdés két részre csoportosítja az ország népet. Az é£&• SbSi a leg!t!misták tábora, a másik a szabad királyválasztóktfé. Azt tartom, nagy szerencsétlensége ennek a nemzetnek, hogy a köztudatba líjenf eUenSISt szitó-fogalmat vittek bele, a legitimizmus és a szabad királyválasztás fogalmát, holott minden magyar ember ugyanazt akarja. Mit értenek a legitimisták legitimizmus alatt? Vájjon aztTrtik, amit a magyar líkotmán? nem ismer! az Isten kegyelméből való* királyság gondolatat, azt a hatalSaf Sely mindén felelősség nélkül gyakorolja jogait? Ezt nem ismeri a^^'aííSS. Csak a szent korona Fanát érthetik, mely szerint a nemzet és a király együttesen gyakorolja a szuverenitást. /Éljenzés/ Ez az elnevezés tehát rossz* de éppoly hibás a szabad királyválasztás elnevezése. Ebben az országban senki sem képzeli a szabad királyválasztást ugy, hogy a magyar történelmi multat, a magyar törvényeket, a magyar alkotmányt ^bárkl is ne akarná respektálni, hogy ez a kérdés egyéni szempontok vagy érdekek szerint nyerjen megoldást* En azt hiszem, valamennyien, akár legitimisták, akár szabad királyválasztók vagyunk, ha becsületesen akarunk eljárni, ugyanazt akarjuk* Meg van tehát a közös alap arra, hogy becsületesen rendezzük a királykérdóst a nemzet javára, meg van adva a közös formula, mely nem egyéb, mint a magyar alkotmányosság, a konstituhionalizmus, mely minden magyar ember előtt kell, hogy szetnség legyen* Mi az oka annak, hogy a közös alap ellenere a pártviszály mégis annyira elfajulhatott és ellenére annak, hogy a legtöbb magyar ember a legfontosabb kérdésekbea egyetért, a pártharc ily kíméletlenül folyik. Hogy kik az okai ennek és niinőharcmődor vezeti a küzdelmet elfajulásra, erre csak egy esetet akarok elmondani, olyan esetet^ mely Kőszeg városát elsősorban érdekli és amely a jelenlegi választási harccal szoros összefüggésben áll. /"Halljuk, Halljuk!/ Néhány hónappal ezelőtt, közvetlenül a régi nemzetgyűlés feloszlatása után megjelent ja miniszterelnökség* gen két ur, az egyik bencés szerzetes volt, a másik kőszegi polgár. Ez a két ur azzal állított be, hogy ők mélységesen meg vannak ütközve azon, hogy a Szombathelyen megjelend >»Vasvármegye" cimő újság micsoda bomlasztó, társadalombontó tevékenységet fejt ki és ezért feltétlenül szükséges— nek tartják, hogy Lingauer Albin lapjával szemben Kőszegen oly lap induljon meg, mely fel tudja fele venni a versenyt és amely a közvéleméjqpct egyesiteni tudja Bethlen^gróf zászlaja alatt* Ezek az urak ajánlkoztak arra, hogy maguk megcsinálják a lapot, ha mi megadjuk az engedélyt. Tisztelt Uraim, ez a bencés szerzetes Tihanyi Márk ós a vele jart polgár Fuchs Sándor,/te Velük! Abeugl/. Három nappal azután pedig, hogy a miniszterelnökségen jártak, itt Kőszegen a Lingauer pártban vezetősze— repet vállaltak* Mit tartsunk olyan emberek politikájáról, meggyőződéséé* ről, akik három napon belül ilyen bakkecske ugrásra képesek? Vagy kétségbe kell vonni jóhiszeműségüket vagy azt kell hinni, hogy képesek voltak három nap alatt olyas, hosszú politikai utat megtenni, mely a lejtőn lefelé Bethlen Istvántól Lingauerig vezetett. Tisztelt Uraim, Ítéljenek felettük Önök. /Le velük'Asoug!/. Engedjék meg, hogy poharamat mindazokra üritsem^ akik velünk együtt igyekeznek az Egységes ffárt zászlaját diadalra vinni. /Viharos .éljenzés, a szónokát számosan üdvözlik/. Ezután Simonyi-Semadam Sándor, Eckhardt Tibor dr., és Patacsi Dénes autóba ült és Szombathelyre utazott. A miniszterelnök vonata fél 3 órakor futott be a szombathelyi pályaudvarra, ahol nagyszámú,lelkesközönség harsány éljenzéssel fogadta. A vármegye nevében Maréthy László főispán, a keresztény pártokból egyesült Hegyeshalmy-párt nevében pedig Németh Gyula dr., pártelnök üdvözölte. A miniszterelnök az üdvözlésekre a következőkben válaszolt: - Azt mondják, hogy innea„ Szombathelyről és Vasvármegye területéről indult ki a propagandaharc a kormány ellen. Azért jöttünk ide, hogy ennek a propagandának a szemébe nézzünk /éljenzés/. Mi nem félünk, kitartunk, ezt a propagandát nagyra nemi becsüljük, mert tudatában vagyunk annak,^hogy az igazság mellettünk van és az ország is mellett ünk van* Végig jártam az országot és merem állítani, hogy ennek ajDra^agan— dának nincs talaja az országban azért, mert csak helyi jelentőségű es csak ott merül fel, ahol egyes faktorok helyi gyökérrel birnak* Mi ezzel a propagandával szembe nézzünk és meg vagyunk győződve róla, hogy le is fogjuk^győzni. /Ugy van!/ Ezután a miniszterelnök kiséretóvel a köznség hosszú sorfala & mentén a városházára hajtatott, ahol Eerbst Géza alispán és Joődy Endre, kerületi rendőrtanácsos és a vármegye tisztviselőkara tisztelgését fogadta, majd a vármegye előkelőségeivel és Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszterrel a Kultúrházba hajtatott, ahol az egybegyűlt választók szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták* A gyűlést Németh Gyula dr., pártelnök nyitotta meg és Hegyeshalmy miniszternek adta át a szót. Hegyeshalmy besgédében rámutatott arra a súlyos helyzetre, amelyben az ország van. Támogatja a miniszterelnököt, mert meggyőzödése,hogy ő az egyedüli államférfiú, ki az országot ki tudja vezetni mai súlyos helyzetéből /Ugy van! Ugy van! Viharos helyeslés/. Programmját már két Ízben kifejtette s ezért most nem tér ki a részletekre. Programmbeszédében megemlítette, hogy a kormány minden igyekezetével azon lesz, hogy a közalkalmazottak rendkivül súlyos helyzetén addig is, amig összes dolgaikat véglegesen nem rendezik, legalább ideiglenesen javitson. A legutóbbi minisztertanács határozott ebben a kérdésben és reméli, hogy amit pillanatnyilag a közalkalmazottaknak adni tudnak, azt meg is kapják. A törvényhozásnak lesz feladata, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék és véglegesen rendezze. /Viharos éljenzés/. A leghatározottabban tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy a kormány forradalmi alakulat. A krenfrwy Kormány és a kormányt támogató pártok a törvény alapján állanak^ ezt az alapot egy pillanatra sem hagyják el. Aiharos éljenzés,/ Az o személye garanciát nyújt arra, hogy igy lesz és nem fog máskép történni, mert soha semmiféle túlzó irányzatnak hive nem volt, soha semmiféle tanácsköztársaságnak, népköztársaságnak a dolgait elő nem mozdította és semmiféle nemzeti tanácsnak esküt nem tett. Minden erejével azon dolgozott, hogy Magyarországon ismét a törvényes rend álljon helyre. /Elénk Éljenzés/ Szombathely városának óhajairól szólva, kitért arra, hogy meg— valősitotta a szombathelyi kereskedőknek azt a kívánságát, hogy Szombathelyen áru- és terménytőzsde legyen* Most itt értéktőzsdét is kivannak. Rajta leez, hogy ez a kivánsaguk is mielőbb teljesüljön. /Lelkes éljenzés/.
