Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-02 [0035]
B e 1 í í 1 i i h i r e k , § A %gt ra r'Távirati Erpúa jelenti: Bethlen István gróf miniszterma reggel 9 órakor különvonaton Egerbe érkezett a Heves megyei L-reozteny figgazda-föiamivasis polgári párt nagyönlesere. Kíséretben -x taV Gömbös Gyula az égyaégeábart íigyvezetö alelnöke^ litekhardt iioor öo : ' f*nök Fosma Miklós a Magyar Távirati Iroda razetoja es a 9»W-1 *Í vív,. Í?f?!e3 LS tek A pSyaúdvaron a miniszterelnököt a város ko~ " lw£- " o-v•;.- -upolgármester ' az egri keresztény kiagazde é" • ' nevében teáig Koloza*»ry István dr. elnök üdvözölte* 5 " r v. : " i(\^lk ÚZ üdvözlő beszédekbe kövötkezökbez viaszolt: • *** í í-^ n tí^jtelt uraim! Bageaj^meg, hogy egy p*r szóval köszönetet r , on " •• • a szikin fogad tatásért, melyben részesítettek .ügy erezzük hogy $%ízi£%?l sgy otiWa jetttnk, ahová pártoskodásnak korteskeaésnek ^ Laliba? eddig nem-csaptak fel, Pártgyülest akarunk tartani, de "ezen e nártf^iilésen a pártoakodás ellen akarunk nyilatkozni, ügy erezzük, b§S « vlros' polgárságának .józansága az összhangot megtudta őrizni ^trüt hogy ezt a jövőben is %izze meg mert ez biztosi téka a város 1 önjének Zi annak, hogy ez a város újból olyan .^viselő^ kuld a namzetgyülésbe-, aki a maga munkásságával az ország fejlődését is elő fogja mozdiUni Isten éltesse önöket, /fclenk éljenzés/. , líután a miniszterelnök kíséretével együtt villásreggiLire az ere aki rézidencliDn hajtatott, l nagygyűlés 10 órakor kezdődött a városkája tercn. igyüléat Babocnay Sendor volt országgyűlési képviselő a bejesmeo-vei egységes párt elnöke nyitotta rceg,*fe felkérte Bethlen István gróf SiiilizteSlnŐköt, bogy tájékoztassa a hevesmegyei közönséget a politikai helyzetről* Be thlpn István gróf a következe beszédet tartotta: ftgen tisztelt polgártársaim! "5em azért jöttwr ^©prjrárosába, hogy önösMrnek. • Hot" Jánost /éljenzés/ mint képviselőjelöltet"ajánljam. Neki erre .-incs szííksége, rí:ert o sokkal r'-lyebh'--?:-. gyökeredzik közszereplésével az önök szereteteben, semhogy eráksége volna arra, hogy én őr, ajánljam. Arcért jöttera, hogy egy régi a<.. ós&ágo «, törlés széle le önökkel szemben. Amikor az országhe^ felhívást intéztem, „hogy félretéve a pártosJEOü«.st egyesüljenek végre a mag/arok ejy egyr.éges erős b/ártban /Hely-slés// az első visszhangot Eger városa adta. 'n már akkor Ígéretet tettem az tnök volt képviselőjenek, hogy eljövök önökhöz alkalomadtán, hogy kifejtsem az egységes pártnak a programmjs t /-átalljuk/ halljuk^. líinCÍÜ politikai pártrak az a célja, hogy az ország ügyeit előbbrevlk^js, hogy félretolja azokat az akadályokat, amelyek a nemzet és orszig fejlődésének útjában álIsnak.-Az egységes.pártnak is ez a célja. De kérdem tik., .elt polgártársa in. volt-? és van-e, ^szükség arra, hogy egy egységes pázc alakuljon az országban, amelyben résztvehet mindenki társadalmi, osztály, felekezeti és foglal! ozásl különbség nélkül, aki magáévá teszi Ihe*" azokat a célokat, amelyeket az egységes párt zászlajára irt és hfelyesli azokat az .szkciöket, melyeknek segítségével a párt programmját meg akarja valósiíanf? "xérdem vájjon helyesebb volt-e ennél a gondolatnál az az ."•t, amelyet lyl9-ben a proletárdiktatura bukása után választól-írunk, aw^-^v különféle -pártokra oszolva igyekeztek az ország ügyét előbbre vjii.m? , wdii^or 1918-ban a magyar közélet egén nehéz vluarfelhők tornyosultak, amikor egy?03ztály vette kezébe az uralmak amely 9óltM OBZtClyia nézve ugv. látszik fontosabb volt a s^ját uralmán; i megalapozása' mint az ;..r.;;zág megvédése; nap-uapütán hullottak a porba az ezer eves Magyar*! brszé;. véaőbástyt.£ , Határainkon az ollenség egyik községet a másik után szál". tta reg vármegyék ."és országrészek vesztek oda és Idebent &£esal noai foglalkoztak a* akkori politikai helyzet uralj mint salját uralmuk* megalapozásával /%y vanj ugy van./, Íz vezetett az ország pusztulására Cs eülyertéaére, ez vezetett aa ország feldarabolására, /Helyeslés/ ez vezetett a pxoletárúíktaturára és ez vezetett az ellenséges idegen megszáll :.sakra.. /ügy van/ ugy van/. Tisztelt polgártársaim! amikor 1910-, ban a proletárdiktatúra bukása.után egy uj éra következett t- akkor a kie^araa-társadalom és a magyar intelligencia vette kezébe "az oruzág torsának irányítását* Ekkor kimaradt a parlameMből a munkásosztálya üli .-^zett tehát az ideje anaak^ hogy ezeket a,hibákat kiküszöböl jükv Eiéiiiozott az ideje egyfelől annak, hogy méltó képviseletet adjunk a parlamentben a magyar munkásosztálynak„ de elérkezett az ideje másfelől annak, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül egyesül jeiek a magyarok egymással /ügy van] ugy van/, hogy egymással karöltve,egymást szerette, egymással kezet fogva igyekezzenek a haza sorsát megmenteni,. Kom oszfréiypártokra van szükség, hanem világnézleti alapon álló pártoká ra /-í%y van,', ugy van/* Eem osztálypártokra van szükség, mert az osztályPartok úeleviszik a politikai küzdelembe még az osztályéi!entéteket is és ezzel ujaob osztályhareot segítenek elő. ^slyeslás/. Ezért tartottuk ŐS Í... űfuk most is szOkségesJ hogy egy erős egységes párt alakul- JmeU jon, amoiy megvetve lábát a kisgazda Sáreadalom széles rétegein,együttérzesse] elfogadva a magyar intelligendia vezetését, erős kézzel vosve kesébe *2 ország xozmányzatát és igyekezzék ezt & nemzetet kivezetni aí-bol a 3ulyedéSbőlj melybe anna%dején 1918-ban a felelőtlen emberek beletaszították, /E|jansős/« Melyek az egységes pártprogramnáljai? /Halijuk, halijaik/. Más nemzetekkel e&b en kjUp^iixikaité roá^biztositani kell magiLnknalr Demzetj tug^otlensegünket /éTénk élJönzía/Z Kemzeti függetlenségünket elnyertük véletlenül, nem saját hozzátevésünk által, ao függetlenségünket ±eialdc;;r.i többe semmi körilményok között nem vagyunk hajlandókjfujabban az európai víaágsajtobon ós az európai politikában olyan jclek^mutatlötesiteni fll!n0S3 *' a & meÖ0ŰOébefi egy Duna-konföday á^ó^ akarnának Mi ebben konföderációban nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk, /Helyeslés/. Mi líag/arcrozágot a.arunk, erőé, egységes nagy Magyarországot. Bem akarunk föderatív r^gi íionarohiat sum,. A régi raons,rchia elmúlt és a halottakat; feltárnasztaüi aer; lőhet,, /ügjy vanJugy van/. A föderatív régi iionarchia meg:ínt csak odavezetne,, ahol már egy egyszer voltunk/Tfolyeslés/, Olyan közjogi kapvsclatokat létesítene, amelyek nemzeti függetlenségünk rovására lennének-' D? aaa ^call noiülak föderáció, azér; sem, mort eg;; ujabb föderációban fcixáv népek, vezetnének* Azt, amit 400 éven át elkerülni aicartunk és tudrurk, iá magunk.-alkotnánk meg, ha ilyen föderációba belépnónk„ /Helyesléa/w Külpolitikai téren a inásík célunk - és ezt a oélt — —— —• " békés fegyverekkel és nem öíibomval acarjuK cltriu. - nogy a magyar nemzet újból egyeklőséggel bif jon a töbLi .nemzetekkel szemben, /dljenzés/. Mikor 1918-ban Európa tórkéceH ujbóri rendezték, az amerikai .köztáisaaág elnöke # Wilson/prófétai szcval megrajzol' -2 a Jövő világ képét, igazságot, egyenlőséget és Jogot hirdei öt a népek iközjttv Ez a prófétai szó azonban csalóka fény, csalóka mecse*. mely ssak arra szolgál, hogy az éjjoli lepkéket magáhez osal.la, hogy azok szárnyaikat a mécses lángjában megperzseljék. Mi voltunk azok -•az. éj jeli. 1 szőkék, akik ebbe a tft ztoe boleröpültünk,i líefferzsalttik szárnyainkat éo rost látjuk, hogy ninoa igazság, ninos egyenlőség; és ainöfí igazi jog az európai népek között; mert osak gyüzők vannak őe leg^yíTzöttek./%7 vanjagy van/. A győzők oldalán van minden jog. ^a*^
